Istvánvágás
Istvánvágás (szlovákul: Štefanovce) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Eperjesi járásában.
| Istvánvágás (Štefanovce) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Eperjesi | ||
| Járás | Eperjesi | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1331 | ||
| Polgármester | František Kolarčík | ||
| Irányítószám | 082 35 | ||
| Körzethívószám | 051 | ||
| Forgalmi rendszám | PO | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 199 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 42 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 548 m | ||
| Terület | 5,25 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 49° 02′ 22″, k. h. 20° 58′ 29″49.039400°N 20.974700°EKoordináták: é. sz. 49° 02′ 22″, k. h. 20° 58′ 29″49.039400°N 20.974700°E | |||
| Istvánvágás weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Istvánvágás témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Fekvése
szerkesztésEperjestől 20 km-re nyugatra, a Kis-Szinye és a Nagy-Szinye-patak között, 580 m magasan fekszik.
Története
szerkesztésA települést 1320 körül a soltészjog alapján alapították. Első írásos említése 1331-ből „villa Stefani” alakban származik, a szinnai uradalomhoz tartozott. 1338-ban „Stephanwagasa”, 1427-ben „Etsvanuagasa” néven említik. 1427-ben 17 porta volt a faluban. A Berzeviczy, később a Szinyei családok birtokában állt. 1600-ban 10 adózó portája volt, evangélikus templommal és plébániával. 1715-ben 11, 1720-ban 6 háztartás található a községben. 1787-ben 32 házát 182-en lakták.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „ISTVÁN VÁGÁS. Tót falu Sáros Várm. földes Ura Szirmai Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Berthóldhoz fél mértföldnyire, mellyhez földgye hasonló, Szinyer Lipócznak filiája.”[2]
1828-ban 22 házában 192 lakos élt, akik mezőgazdasággal, állattartással, fonással foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Istvánvágás, tót falu, Sáros vmegyében, ut. post. Berthót. Többen birják.”[3]
1920 előtt Sáros vármegye Kisszebeni járásához tartozott.
Népessége
szerkesztés1910-ben 214, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 215 szlovák lakosa volt.
2011-ben 218 lakosából 213 szlovák.
Nevezetességei
szerkesztésRómai katolikus temploma eredetileg 14. századi, a 18. és a 19. században megújították.
További információk
szerkesztésJegyzetek
szerkesztés- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
