Jávorfalu
Jávorfalu (románul: Stejera) település Romániában, Máramaros megyében.
| Jávorfalu (Stejera) | |
.JPG) | |
| A falu fatemploma | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Máramaros |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Máramaros |
| Község | Nagynyíres |
| Rang | falu |
| Községközpont | Nagynyíres |
| Irányítószám | 437191 |
| SIRUTA-kód | 108320 |
| Népesség | |
| Népesség | 43 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | - |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 26′ 31″, k. h. 23° 25′ 28″Koordináták: é. sz. 47° 26′ 31″, k. h. 23° 25′ 28″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Jávorfalu témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése szerkesztés
Máramaros megyében, Nagykörtvélyestől északnyugatra fekvő település.
Története szerkesztés
Jávorfalu a Körtvélyes hegy alatti, csodálatos természeti környezetű völgyben fekvő pici település.
A falu a kővári uradalomhoz tartozott, majd a 14. és a 15. században a Drágfi család birtoka volt.
A Drágfi család kihaltával 1555 után a Kővárvidékkel együtt koronabirtok lett.
A 17. század végén a településre a gróf Teleki család kapott királyi adományt. Az övék maradt egészen a 19. század derekáig.
Borovszky még a 20. század elején írta a faluról: "Kisközség a nagysomkúti járásban. Fából épült 30 házból áll, és 158 görögkatolikus oláh lakosa van. Határa 954 hold…Utolsó postája, távírója és vasúti állomása Nagynyíres."
A falu a trianoni békeszerződés előtt Szatmár megye nagysomkúti járásához tartozott.
Nevezetességek szerkesztés
- Görögkatolikus fatemploma – 1800-ban épült.
Források szerkesztés
- Szatmár vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.
.svg){kind=small}
