A Jasna Góra-i pálos kolostor (magyarul Fényes Hegy, latinul Clarus Mons) Lengyelország legnagyobb tisztelettől övezett zarándokhelye, Częstochowa városban, a Warta folyónál. Az épületegyüttes részben gótikus, részben barokk stílusú. A kolostor a lengyel vallási és nemzeti szabadság szimbóluma. Itt található Európa egyik legismertebb Szűz Mária ábrázolása, a częstochowai Fekete Madonna ikon,[1] amely az 1382-es alapítás körül került a kolostorba.

Jasna Góra-i kolostor
Település Częstochowa
Ország Lengyelország
Vallás katolicizmus
Egyházmegye Częstochowai főegyházmegye
Építési adatok
Stílus barokk
Építés befejezése 1382
Elhelyezkedése
Jasna Góra-i kolostor (Lengyelország)
Jasna Góra-i kolostor
Jasna Góra-i kolostor
Pozíció Lengyelország térképén
é. sz. 50° 48′ 45″, k. h. 19° 05′ 50″Koordináták: é. sz. 50° 48′ 45″, k. h. 19° 05′ 50″
A Jasna Góra-i kolostor hivatalos honlapja
A Wikimédia Commons tartalmaz Jasna Góra-i kolostor témájú médiaállományokat.
Jasna Góra-i kolostor
A Jasna Góra-i kolostor alaprajza
Az 1655. évi svéd támadás idején a Jasna Góra-i pálos kolostor a lengyel nemzeti ellenállás szimbólumává vált. A 70 pálos szerzetes a szent hely védelme mellett döntött.

Eredete szerkesztés

A kolostort Nagy Lajos király alapította, majd Opolei Ulászló herceg adományozta a Pálos rendnek a 293 méter magas hegyet. Nevét is a magyar pálosoktól kapta, akik Szent Lőrincről nevezett anyaházuk nevéből kölcsönözték. Ennek helyét jelölték így: In Claro Monte Budensi (a budai Fényes Hegyen).

Csodák szerkesztés

A kolostor évszázadok óta zarándokhely, Szűz Mária jelenlétének és a Mária-ikonnak számos csodát tulajdonítanak.[2] Ezek közül a leghíresebb az 1655-ös svéd invázióhoz (az „özönvízhez”) kötődik.

A Müller tábornok vezette 3000 fős serege, amely protestáns svédekből és finnekből, valamint szintén protestáns német zsoldosokból, sőt renegát lengyelekből állt, 1655. november 18-án érkezett a falak alá. Augustyn Kordecki perjel a szent hely védelme mellett döntött, 170 katonával, 20 nemessel és 70 szerzetestársával. A 40 napos ostrom, amelyet a lengyelek vallásos érzelmeik megsértésének tekintettek, sikertelenül végződött, és jelentősen hozzájárult a háború menetének megfordulásához. A lengyelek a győzelmet nem annyira a maroknyi védősereg vagy a falak erejének tulajdonították, hanem a Szűzanya oltalmának és közbenjárásának.

Hálából II. János Kázmér lengyel király (Jan Kazimierz) 1656. április 1-jén a lwówi (lembergi) Szent Szófia-székesegyházban ünnepélyes fogadalom keretében felajánlotta országát a Szent Szűznek, és egész birodalma Patrónájává és Királynőjévé választotta őt.

Jasna Góra megmenekülése a csúcspontja Henryk Sienkiewicz híres, Özönvíz című történelmi regényének (1886).

Jegyzetek szerkesztés

  1. Częstochowa Official Website. © Urząd Miasta Częstochowy, Śląska 11/13, 42-217 Częstochowa. [2009. február 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. október 22.)
  2. Jasna Góra. © 1998-2008 Copyright by Klasztor OO. Paulinów Jasna Góra - Częstochowa. (Hozzáférés: 2008. október 22.)

További információk szerkesztés

  • http://www.jasnagora.pl
  • http://palos.lap.hu/
  • Jámbor Dezső: A fekete Madonna városa. Czestochowa, Krakow, Warszawa, Wieliczka, Kalwarija. Útikalauz; szerzői, Bp., 1935
  • Udvarhelyi Nándor: A częstochowai pálos kolostor magyar emlékei; Kairosz, Bp., 2010
  • Jerzy Tomziński–Jan Golonka: Jasna Góra. Jasna Góra-i Szűzanya kegyhely. Ismertető; ford. CJO Logos, Mohácsi Gábor; Paulinianum–Margrafsen, Częstochowa–Bydgoszcz, 2011