Jecenye
Jecenye (1886-ig Jaszena, szlovákul: Jasenie) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Breznóbányai járásban.
| Jecenye (Jasenie) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Besztercebányai | ||
| Járás | Breznóbányai | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1424 | ||
| Polgármester | Miroslava Pravotiaková | ||
| Irányítószám | 976 75 | ||
| Körzethívószám | 048 | ||
| Forgalmi rendszám | BR | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1138 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 14 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 504 m | ||
| Terület | 86,29 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 50′ 11″, k. h. 19° 27′ 36″48.836389°N 19.460000°EKoordináták: é. sz. 48° 50′ 11″, k. h. 19° 27′ 36″48.836389°N 19.460000°E | |||
| Jecenye weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Jecenye témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Fekvése
szerkesztésBreznóbányától 20 km-re északnyugatra fekszik.
Története
szerkesztésA régészeti leletek tanúsága szerint a település területe már a római korban is lakott volt.
Első írásos említése 1250-ben „Jechene” alakban történik, az első kétségtelen adat a falu létezéséről azonban csak Zsigmond király 1424-ben kibocsátott oklevelében található „Jechene” alakban. 1455-ben „Jezen”, 1465-ben „Jassena”, 1512-ben „Jesene” alakban szerepel oklevélben. Kezdetben a zólyomlipcsei váruradalom része volt, később a besztercebányai bányakamarához tartozott, határában ugyanis drágakövet bányásztak. A 17.-19. században vashámor működött a területén, mely a Garami kohászati komplexum része volt. Lakói elsősorban a helyi üzemekben dolgoztak, ezen kívül fuvarozással és állattartással is foglalkoztak.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „JESZENA. vagy Jeszenye. Tót falú Zólyom Várm. földes Ura a’ Liptsei Bányászi Kamara, fekszik Predajnához közel, mellynek filiája.”[2]
1828-ban 102 házában 785 lakosa élt. A 19.-20. században nagyon elterjedt volt a csipkeverés is.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Jeszena, tót falu, Zólyom vmegyében, a Garan fő völgyétől éjszakra huzódó keskeny völgyben, ut. p. Beszterczbánya. Van itt 22 1/2 urb. telek. Allodiuma az erdőnél egyéb nincs, melly 5032 hold. Sovány földje zabot, burgonyát, kis részben rozsot terem. Lakja 989 r. kath. helybeli templommal és iskolával. Van egy Jeszena nevü patakja, savanyuviz-forrása, s több vasbányája és gyára. Végre szándékban van Liptó vmegyébe át egy földalatti utat (tunnelt) áttörni, mellyen keresztül a bányákhoz megkivántató fát fuvarozandják. Birja a k. kamara.”[3]
A trianoni diktátumig Zólyom vármegye Breznóbányai járásához tartozott.
A szlovák nemzeti felkelés idején határában volt a partizánok egyik legfontosabb tábora.
Népessége
szerkesztés1910-ben 1135, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.
2001-ben 1116 lakosából 1112 szlovák volt.
2011-ben 1171 lakosából 1123 szlovák volt.
Nevezetességei
szerkesztés- Alexandriai Szent Katalin tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1765-ben épült barokk stílusban. Késő reneszánsz oltára 1661-ben készült. 1897-ben megújították.
- Barokk harangláb a 18. századból.
- A Szent Kereszt kápolna 1835-ben épült.
- Bunkerek a Lomniszt-völgyben.
- Szlovák nemzeti felkelés emléktáblája.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár. www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2022. augusztus 25.)
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára | Országleírások | Kézikönyvtár. www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2022. augusztus 25.)
