Jeszenőc
Jeszenőc (szlovákul: Jasenovce) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Varannói járásában.
| Jeszenőc (Jasenovce) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Eperjesi | ||
| Járás | Varannói | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1543 | ||
| Polgármester | Ladislav Trybula | ||
| Irányítószám | 094 05 | ||
| Körzethívószám | 057 | ||
| Forgalmi rendszám | VT | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 213 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 40 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 150 m | ||
| Terület | 5,65 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 59′ 43″, k. h. 21° 44′ 44″48.995278°N 21.745556°EKoordináták: é. sz. 48° 59′ 43″, k. h. 21° 44′ 44″48.995278°N 21.745556°E | |||
| Jeszenőc weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Jeszenőc témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Fekvése
szerkesztésVarannótól 13 km-re északkeletre, az 554-es út mentén, az Olyka-patak keleti partján fekszik.
Története
szerkesztésA falut 1543-ban említik először. Neve a szláv jeszen (= kőrisfa) főnévből származik.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „JESZENÓCZ. Tót falu Zemplén Várm. földes Ura G. Barkótzi Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Giglócz, és Zsalobin között, dombos határja 3 nyomásbéli, búzát, és gabonát terem, erdője van, szőleje nints, széna nélkűl szűkölködik, piatza Varannón.”[2]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Jeszenócz, tót falu, Zemplén vmegyében, Zsalobina fiókja: 132 r., 20 g. kath., 10 zsidó lak. F. u. a lietavai uradalom. Ut. p. Zsolna.”[3]
Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Jeszenócz, tót kisközség 70 házzal és 431 róm. kath. vallású lakossal. Postája Zsalobina, távírója Tavarna, vasúti állomása Varannó. A Homonnaiak birtoka volt, de az 1598-iki összeírás szerint Révay Ferencz is részbirtokosa. Később a Barkóczy s a Wiczmándy család lett a földesura. Most nagyobb birtokosa nincsen. Róm. kath. templomát 1778-ban Barkóczy Imréné szül. Szirmay Zsuzsánna építtette. A községben a XVIII. században több ízben volt földrengés, mely a templomot is erősen megrongálta.”[4]
1920 előtt Zemplén vármegye Varannói járásához tartozott
Népessége
szerkesztés1910-ben 361-en, többségében lengyelek lakták, jelentős szlovák kisebbséggel.
2001-ben 236 lakosából 230 szlovák volt.
2011-ben 226 lakosából 209 szlovák.
Nevezetességei
szerkesztés- Mihály arkangyal tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1778-ban épült.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Magyarország geográfiai szótára – Fényes Elek | Kézikönyvtár. www.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2019. augusztus 29.)
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség
További információk
szerkesztés
|
Ez a szlovákiai Eperjesi kerület-beli településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
