Jiří Třanovský (Juraj Tranovský, más írásmódban: Tranowski, Třanowský, Třánowsky, Tranovský, Trzanowski, Trzanovský, Tranoscius, Tranoscyus, Tranosc, magyarosan Tranovszky György) (Teschen, Szilézia, 1591. március 27.Liptószentmiklós, 1637. május 29.) cseh-szlovák író, költő, egyházi énekszerző, evangélikus lelkész, őt nevezik a „szláv Luthernek”.

Jiří Třanovský
Született 1591. március 27.
Teschen, Szilézia
Elhunyt 1637. május 29. (46 évesen)
Liptószentmiklós
Álneve Tranoscius
Foglalkozása író, költő, egyházi énekszerző, lelkész
Iskolái Luther Márton Tudományegyetem
Sírhelye Liptószentmiklós
A Wikimédia Commons tartalmaz Jiří Třanovský témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Élete Szerkesztés

Neve utal arra a falura, Tranovicére, ahonnan családja származott. Középiskolai tanulmányai befejeztével, 1607-től a wittenbergi egyetem hallgatója lett. 1612-ben Prágában tanított, majd a morvaországi Hellesovicében (Holešov) volt iskolarektor, később Mesericben lelkész. Osztozott a cseh protestánsok sorsában: 1621-ben menekülni kényszerült, 1623-ban raboskodott is, majd a sziléziai Bielicben kapott állást. Miután hite miatt innen is elűzték, 1628-ban Magyarországra, Árva várába menekült. 1636-ban Liptószentmiklóson lett lelkész.

Munkássága Szerkesztés

 
Tranovszky György ex librise

.

1629-ben megjelent ódagyűjteménye százötven latin nyelvű éneket tartalmaz. A kötet végén felsorolta az ezekhez tartozó húszféle versmértéket és ugyancsak húsz egyszerű négyszólamú karművet. Utóbbiak közül mintegy a fele saját kompozíciója. A kötet különlegességei közé tartoznak azok a versek, melyekben latin klasszikus költők verseit dolgozta át úgy, hogy miközben a vers formáját – ezzel együtt bizonyos szavakat, ragokat, alliterációkat – megtartott, tartalmát keresztyénné írta át, s ezzel mintegy „megkeresztelte” a művet. Könyve a 17. századi felvidéki német, szlovák és magyar műveltségre nagy hatással volt.

1636-ban Lőcsén kiadta cseh-szlovák nyelvű énekeskönyvet, a Chitara Sanctorum-ot. A 413 énekből százötven saját költeménye, s a többi között is jelentős azon énekek száma, melyet korábbi latin vagy német ének alapján ő fordított. A nevéről később „Tranoscius”-nak nevezett gyűjtemény azóta több, mint nyolcvan kiadást élt meg, és anyaga egyre bővült. A 19. században utoljára 1874-ben jelent meg 1148 énekkel. Magyarra Vietórisz József fordította (Budapest, 1935). A „Tranoscius” énekeskönyv több, mint kétszáz éves története alatt mélyen beleivódott a szlovák evangélikusok ünnepi és mindennapi kegyességébe. Ezért szokás őt „szláv Luthernek” nevezni.

Magyarul Szerkesztés

  • Chitara sanctorum. Régi és új egyházi énekek amelyeket a keresztyén egyház az év ünnepnapjain és emlékünnepein használ s amelyeket egykor összegyűjtött és kiadott Tranovszky György; ford. Vietórisz József; Magyar Luther-Társaság, Bp., 1935

Források Szerkesztés

További információk Szerkesztés

  • Protestáns Honlap
  • Tranoscius Kiadó, Liptószentmiklós
  • Bertók Bertalan: A 370 éves Tranoscius emlékkönyve; Békési Úti Közösségi Házak, Békéscsaba, 2008
  • Mótyán Tibor: A Tranoscius. Cithara et phiala sanctorum. Gondolatok a cseh, lengyel és szlovák evangélikusok ének- és imádságos könyvéről / Myšlienky o knihe piesní a modlitieb českých, slovenských a pol'ských evanjelikov; Tessedik Sámuel Múzeum és Városi Könyvtár, Szarvas, 2020 + CD-ROM