Juta (település)
Juta község Somogy vármegyében, a Kaposvári járásban.
| Juta | |||
 | |||
| A római katolikus templom Pietà-szoborral | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Vármegye | Somogy | ||
| Járás | Kaposvári | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Major János (Fidesz)[1] | ||
| Irányítószám | 7431 | ||
| Körzethívószám | 82 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1129 fő (2021. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 58,29 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 19,23 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Juta
Pozíció Magyarország térképén
| |||
| é. sz. 46° 24′ 22″, k. h. 17° 44′ 11″Koordináták: é. sz. 46° 24′ 22″, k. h. 17° 44′ 11″ | |||
Juta
Pozíció Somogy vármegye térképén
| |||
| Juta weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Juta témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Fekvése Szerkesztés
Kaposvártól 7 kilométerre északnyugatra fekszik. Központján a Kaposvár-Fonyód közti 6701-es út halad keresztül, Hetes-Mezőcsokonya(-Pusztakovácsi) felé a 6703-as út indul ki innen, Kaposfüred és a 67-es főút felől pedig a 6709-es út vezet a településre.
Lankás dombok veszik körül, a határ szántóföldjeit északon tölgyes, nyugaton többnyire akácerdő tarkítja. Az erdők 171 hektáron terülnek el, a mezőgazdasági termőterület 1560 hektáros. A községet a jutai vízfolyás szeli ketté.
Története Szerkesztés
A falu valószínűleg már a honfoglalás korától lakott, bár az első okleveles adat 1284-ből származik. Árpád és nemzetsége szálláshelye lehetett. Árpád egyik fiáról, Jutasról kapta a község a nevét. 1284-ben még pusztaként szerepel, de az 1332-37. évi pápai tizedjegyzék szerint már plébániája is volt. 1446-ban a Marczali családot iktatták a helység birtokába. 1481-ben egyházi tulajdon volt, részesedést kaptak belőle a pálosok.
1715-ben a gróf Batthyány családé lett, birtokaikat 1849-ben lefoglalták, és a császári kincstár kezelésébe kerültek. Gróf Ráday Gedeon, majd leszármazottai birtokolták a település nagy részét.
A II. világháború idején nem voltak harcok a községben, s utána sem következett kitelepítés. 1969-ben Juta Hetes társközsége lett, összevonták a szövetkezeteket és körzetesítették az iskolát. Az 1990. évi helyhatósági választásokat követően lett újra önálló a település.
A község 2000. évben avatta zászlaját és címerét. A község címere: a fehér pajzsfő a veres oroszlánokkal az Árpád-ház korai címeréből vett elem, kék pajzsfőben a sziklán fészkelő pelikán a Batthyány család címeréből való, emlékeztetve arra a történelmi tényre, hogy a család jutai birtokait 1848-49-es szabadságharc után az önkényuralmi rendszer elkobozta.
Közélete Szerkesztés
Polgármesterei Szerkesztés
- 1990–1994: Szabó Tibor (független)[3]
- 1994–1998: Szabó Tibor (független)[4]
- 1998–2002: Szabó Tibor (Fidesz)[5]
- 2002–2006: Szabó Tibor (független)[6]
- 2006–2010: Hivatal Nándorné (független)[7]
- 2010–2014: Hivatal Nándorné (független)[8]
- 2014–2019: Major János (Fidesz-KDNP)[9]
- 2019-től: Major János (Fidesz)[1]
Népesség Szerkesztés
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 1195 | 1178 | 1146 | 1129 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,7%-a magyarnak, 1,1% cigánynak, 0,5% németnek mondta magát (9,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 55,8%, református 3,4%, evangélikus 1,2%, felekezet nélküli 16,7% (21,3% nem nyilatkozott).[10]
Nevezetességei Szerkesztés
A község műemléki védettségű katolikus temploma 1782-ben épült késő barokk stílusban.
A település neves személyisége Nagy István tanító, jegyző és kántor, aki az 1848-49-es szabadságharc idején toborzásokat szervezett. Tiszteletére 1978-ban, kivégzésének feltételezett helyén, a temetőben a lakosság emlékművet állított, 1996-ban az iskola az ő nevét vette fel és utcát is neveztek el róla.
A templomkertben található az I. és a II. világháborús emlékmű: „Akiért a harang nem szólt!”, őrzi azon jutaiak nevét, akik a háború áldozatai voltak.
Emlékpark és emlékoszlop a millennium tiszteletére (avatása 2001. augusztus 11-én volt).
Eseménynaptár Szerkesztés
Minden évben a június 13-át követő első vasárnap Antal-napi búcsút, augusztus utolsó szombatján falunapot tartanak a településen.[11]
Alapítványok, civil szervezetek Szerkesztés
- Sportegyesület
- Juta Lakóinak Egészséges Életmódjáért Közalapítvány
- Hagyományőrző és Nyugdíjas Klub
- Jutai Ifjúságért Kulturális Egyesület (JIKK)
- Jutai Sporthorgász Egyesület
Jegyzetek Szerkesztés
- ↑ a b Juta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. március 24.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2022. december 16.)
- ↑ Juta települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Juta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 26.)
- ↑ Juta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 24.)
- ↑ Juta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 24.)
- ↑ Juta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 24.)
- ↑ Juta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. március 24.)
- ↑ Juta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 28.)
- ↑ Juta Helységnévtár
- ↑ Felhőtlenül szórakoztak kicsik és nagyok a jutai falunapon Archiválva 2020. március 20-i dátummal a Wayback Machine-ben 2018. 08. 27.
