Főmenü megnyitása

Kálmány Lajos (Szeged, 1852. május 3.Szeged, 1919. december 5.) magyar néprajzkutató, katolikus pap.

Kálmány Lajos
Arcképe a szegedi Somogyi-könyvtár kiállításáról
Arcképe a szegedi Somogyi-könyvtár kiállításáról
Született Kálmány Lajos
1852. május 3.
Szeged
Elhunyt 1919. december 5. (67 évesen)
Szeged
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Foglalkozása néprajzkutató, katolikus pap
A Wikimédia Commons tartalmaz Kálmány Lajos témájú médiaállományokat.

Dél-alföldi és temesközi gyűjtéseivel nagy értékű folklórt mentett meg a Szegedről kirajzott paraszti népesség történeti, katonai énekeiből, betyárballadáiból, hiedelemtörténeteiből, világi és vallásos mondáiból. A Dugonics Társaság alapító tagja volt.

ÉletpályájaSzerkesztés

Szegedi felsővárosi tímárcsalád gyermekeként látta meg a napvilágot. Középfokú tanulmányait a szegedi piarista gimnáziumban végezte, teológiai tanulmányokat Temesvárott folytatott. 1875 júliusában szentelték pappá. Papi tevékenységének első állomáshelye Magyarpécskán volt, itt kezdte népköltészeti gyűjtőmunkáját is. Szíve a szegényparasztokhoz húzott, főnökeivel gyakran összeütközésbe került, ez utóbbi ok miatt többször áthelyezték papi tevékenységének színterét Csanád vármegye, Arad vármegye, Temes vármegye és Torontál vármegye különböző kis településeire, e sajátos körülmény a népdalgyűjtő munkának külön kedvezett. Gyűjtéseit maga szerkesztette egybe, s saját pénzén adta ki, már 1877-től kezdve. 35 évet töltött a papi pályán, utoljára Csanádpalotán volt segédlelkész. 1910-ben betegsége miatt innen nyugdíjazták, ekkor visszaköltözött Szegedre, még pár évig gyűjteményeivel foglalkozott, nagy nyomorban és magányban halt meg. Szegeden érte a halál, a szegedi Dugonics temetőben nyugszik.[1]

Kálmány Lajos hagyatékát Móra Ferenc vásárolta meg a Somogyi-könyvtár számára, e hagyaték később, a levelezés kivételével, a Néprajzi Múzeumba került. S annak egy része majd innen került kiadásra az 1950-es évek elején Dégh Linda és Ortutay Gyula szerkesztésében.

Mitológiai feldolgozó munkáját, s a vallási néprajzzal kapcsolatos tanulmányát a Magyar Tudományos Akadémia is elismerte, s közreadta még életében.

Művei (válogatás)Szerkesztés

  • Koszorúk az Alföld vad virágaiból. 1-2.[2] Arad : Réthy Lipót, 1877-1878.
  • Szeged népe. 1-3.[3] Arad : Réthy Lipót és fia, 1881-1891.
  • Boldogasszony, ősvallásunk istenasszonya.[4] Budapest : MTA, 1885. (Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből ; 12/9.) REAL-EOD
  • Mythologiai nyomok a magyar nép nyelvében és szokásaiban : a Hold nyelvhagyományainkban. Budapest : MTA, 1887. 20 p. REAL-EOD
  • Világunk alakulásai nyelvhagyományainkban. Mythologiai tanulmány. Szegeden : Bába, 1893. 74 p. Online
  • Hagyományok / Gyűjtötte és jegyzetekkel ellátta a szerző. 1-2. köt.[5] Vácz : Néphagyományokat-Gyűjtő Társaság, 1914.
  • Kálmány Lajos népköltési hagyatéka / szerk. Ortutay Gyula ; kiad. a Magyar Néprajzi Társaság. Budapest : M. Néprajzi Társ., 1920.
  • Történeti énekek és katonadalok / gyűjtötte Kálmány Lajos ; [sajtó alá rend. és a bev. tanulmányt írta Dégh Linda] ; [az életrajzot írta Péter László] ; [a jegyzeteket kész. Dégh Linda és Katona Imre] ; [Magyar Néprajzi Társaság] Budapest : Közoktatásügyi Kiadóvállalat, 1952. 824 p. (Kálmány Lajos népköltési hagyatéka ; 1.)
  • Alföldi népballadák / gyűjtötte Kálmány Lajos ; [sajtó alá rend. Ortutay Gyula] ; [szerk. Marót Károly] ; [Magyar Néprajzi Társaság] Budapest : Akadémiai Kiadó, 1954. 267 p. ; (Kálmány Lajos népköltési hagyatéka ; 2.)
  • Magyar hitvilág / s.a.r. Péter László ; Szeged-Pécska : Kálmány Lajos Közművelődési Egyesület, 2009. 331. p.

Irodalom (válogatás)Szerkesztés

EmlékezeteSzerkesztés

Több helységben (Magyarpécska, Csanádpalota), ahol papi szolgálatot teljesített, emléktáblát állítottak tiszteletére, Szegeden utcát neveztek el róla. Portrészobrát, melyet Kligl Sándor alkotott, a szegedi Nemzeti Emlékcsarnok őrzi.

2002-ben, születésének 150. évfordulója alkalmából a Somogyi-könyvtár kiállítást rendezett tiszteletére.[6]

JegyzetekSzerkesztés

  1. Szeged, Dugonics temető V/B-16-10 lásd Tóth Tamás: Csongrád megye temetőiben nyugvó jeles személyek adattára. Szeged, 2008. 26 p. ISBN 978-963-06-5260-5
  2. 1. köt. gyűjtése Magyarpécskáról való; 2. köt. gyűjtése vegyes.
  3. 1. köt.: Ősszeged népköltése; 2. köt.: Temesköz népköltése; 3. köt.: Szeged vidéke népköltése.
  4. Újra kiadták 2002-ben Debrecenben.
  5. 1. köt. népmesék ; 2. köt.: Borbély Mihály mondása után.
  6. 150 éve született Kálmány Lajos. [2010. február 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. december 11.)

ForrásokSzerkesztés

Külső hivatkozásokSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Kálmány Lajos témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés