Kóbor Tamás (író)
Kóbor Tamás, születési és 1905-ig használt nevén Bermann Adolf[3] (Pozsony, 1867. augusztus 28. – Budapest, 1942. május 26.)[4] zsidó származású magyar író, publicista.
| Kóbor Tamás | |
_%E2%80%93_crop.jpg) | |
| 1900 körül (Erdélyi Mór felvétele) | |
| Született |
Bermann Adolf 1867. augusztus 26. Pozsony |
| Elhunyt |
1942. május 26. (74 évesen)[1] Budapest[2] |
| Állampolgársága | magyar |
| Gyermekei | Kóbor Noémi |
| Foglalkozása | |
| Sírhely | Kozma utcai izraelita temető |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kóbor Tamás témájú médiaállományokat. | |
ÉletpályájaSzerkesztés
Bermánn Móric és Schmelzer Regina fiaként született. Jogi tanulmányokat folytatott, de nem fejezte be, a Magyar Általános Hitelbanknál helyezkedett el, mint tisztviselő. Írói pályáját sógora, Kiss József költő mellett A Hét című folyóiratnál kezdte. Munkatársa volt a Magyar Hírlap, a Pesti Napló, a Pesti Hírlap, és Az Újság című lapoknak, a Rovás című rovat politikai reflexiói az írásai voltak.
1895. október 8-án Budapesten, az Erzsébetvárosban házasságot kötött Erdei Rózsa színésznővel.[5] Felesége 1873. február 5-én született és eredeti neve Fliegelman Rózsa volt. Az esküvő idején Budapesten, a VI. kerületi Szív utca 33. szám alatt laktak. Következő év augusztusában megszületett leányuk, Noémi Lívia, később Kallós Istvánné Kóbor Noémi írónő.
A Horthy-korszak egyik legbátrabb újságírójaként lehet jellemezni. Az Újság 1925. május 31-i számában publikálta a volt belügyminiszter, Beniczky Ödön vallomását, melyből Somogyi Béla és Bacsó Béla meggyilkolására derült fény. Kóbor jó ideig csupán név nélkül írhatott. Regényeiben megjelenítette a budapesti zsidó polgárság asszimilációs folyamatát. Írásai jelentek meg az erdélyi Zsidó Jövőben is. Tagja volt a lengyel–magyar kapcsolatok ápolását célul tűző Magyar Mickiewicz Társaságnak.[6] Halálát szívizom elfajulás okozta.
Fontosabb munkáiSzerkesztés
- Muzsika és parfum. Regény; Könyves Kálmán, Bp., 1893 (A Könyves Kálmán regénytára)
- Aszfalt; Athenaeum Ny., Bp., 1894
- Fagy. Elbeszélések; Athenaeum, Bp., 1895 (Az Athenaeum olvasótára)
- Marianne; Singer-Wolfner, Bp., 1895
- A félisten. Mesék a hónapos szobából; Légrády, Bp., 1896
- Hoffmann meséi. Modern fantazmagóriák; Légrády, Bp., 1897
- A tisztesség nevében. Regény; Athenaeum, Bp., 1898 (Az Athenaeum olvasótára)
- Ő akarta. Kis regények; Légrády, Bp., 1898
- A csillagok felé. Regény, 1-2.; Légrády Testvérek, Bp., 1899 (Legjobb könyvek)
- Elbeszélések; Lampel, Bp., 1899 (Magyar könyvtár)
- Budapest. Regény; Légrády, Bp., 1901
- Az élet ára; Pallas, Bp., 1903
- A csillagok felé. Regény. 1-2. köt.; Légrády, Bp., 1904
- Örök éjszakák; Magyar Kereskedelmi Közlöny, Bp., 1905
- Idegenek. Regény; Grill, Bp., 1908 (Magyar írók arany könyvtára)
- A jukker-leány; Engel Ny., Bp., 1909 (Mozgó könyvtár)
- Munka. Elbeszélések; Franklin, Bp., 1909
- A tisztesség nevében. Regény; Magyar Kereskedelmi Közlöny, Bp., 1909
- Marianne; Singer-Wolfner, Bp., 191? (Modern magyar könyvtár)
- Egyveleg. Novellák; Politzer, Bp., 1911 (Modern könyvtár)
- Komédiák; Athenaeum, Bp., 1911 (Athenaeum könyvtár)
- Ki a ghettóból, 1-2.; Franklin, Bp., 1911
- Hamupipőke őnagysága, 1-2.; Franklin, Bp., 1911
- Egy test, egy lélek. Dráma; Eke, Bp., 1911
- Aranyhajú Rózsika. Baba-regény; Irodalmi és Nyomdai Rt., Bp., 1912
- Furcsa tragédiák; Franklin, Bp., 1913
- Cognac-idillek. Novellák; Athenaeum, Bp., 1914 (Athenaeum könyvtár)
- A front mögött; Magyar Kereskedelmi Közlöny, Bp., 1918 (Világkönyvtár II.)
- A halál; Franklin, Bp., 1918
- A bolsevismusról, a bolsevismus alatt; Franklin, Bp., 1919
- Művész és egyéb történetek; Lampel, Bp., 1919 (Magyar könyvtár)
- Mi az igazság?; Garai Ny., Bp., 1920
- Agáta nővér. Színmű; Franklin, Bp., 1920
- Furcsák klubja; Franklin, Bp., 1921
- Pók Ádám hetvenhét élete. Regény; Franklin, Bp., 1923 (Kóbor Tamás válogatott munkái)
- Szidi. Egy varrólány története; Fővárosi Ny., Bp., 1924 k. (Béta olvasó)
- Háború és béke; Béta, Bp., 1930 (Kóbor Tamás válogatott munkái)
- Regény novellákban; Béta, Bp., 1930 (Kóbor Tamás válogatott munkái)
- Szent Harpagon; Globus, Bp., 1932
- Hamlet az irodában. Regény; Franklin, Bp., 1934
- Álmodom, tehát vagyok; Arany Ny., Bp., 1943
- Budapest. Regény; utószó Bodnár György; Pesti Szalon, Bp., 1993 (Pesti Szalon könyvek)
- Aranyhajú Rózsika; utószó Rónay László; Argumentum, Bp., 2003
- Ki a gettóból; utószó Kőbányai János; Múlt és Jövő, Bp., 2007 (Magyar zsidó elbeszélés)
- Hamupipőke őnagysága. Ki a gettóból II.; utószó Kőbányai János; Múlt és Jövő, Bp., 2008 (Magyar zsidó elbeszélés)
- Válogatott munkái (I–XII. Bp., 1930)
ÉrdekességekSzerkesztés
A kortás visszaemlékezések szerint ő volt a névadója a Chinoin gyógyszernek, majd az erről elnevezett gyárnak. A Chinoin nevet egy kinintartalmú gyógyszer számára találta ki.[forrás?]
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC07165/08134.htm, Kóbor Tamás, 2017. október 9.
- ↑ PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. július 7.)
- ↑ A Belügyminisztérium 1905. évi 6645. sz. rendelete. MNL-OL 30798. mikrofilm 200. kép 2. karton. Névváltoztatási kimutatások 1905. év 2. oldal 29. sor.
- ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. XI. ker. állami halotti akv. 138/1942. folyószáma alatt.
- ↑ A házasságkötés bejegyezve a Bp. VII. ker. állami házassági akv. 6/1895. folyószáma alatt.
- ↑ Gerencsér Tibor: A Magyar Mickiewicz Társaság második évtizede. A Magyar Mickiewicz Társaság tagjainak névsora. In: Acta Papensia XI (2011) 3-4. 195-199. o., library.hungaricana.hu.
ForrásokSzerkesztés
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái.
- Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar zsidó lexikon. 1929.
- Steiner Lenke: K. T. (Bp. 1938)
- Komlós Aladár: K. T. (Bp., 1943)
- Bóka László: Arcképvázlatok és tanulmányok (Bp., 1962)
- Sós Endre: Felvillanó arcok (Bp., 1965. bibliográfiával)
- Schreiter Lászlóné Kövesdi Zsuzsánna: Kóbor Tamás rendhagyó monográfiája (Bp., 2014)
