Kós
Kós (szlovákul Koš, németül: Andreasdorf) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Privigyei járásban.
| Kós (Koš) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Trencséni |
| Járás | Privigyei |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1367 |
| Polgármester | Štefan Závadinka |
| Irányítószám | 972 41 |
| Körzethívószám | 046 |
| Forgalmi rendszám | PD |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1041 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 86 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 312 m |
| Terület | 13,59 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 44′ 42″, k. h. 18° 34′ 44″Koordináták: é. sz. 48° 44′ 42″, k. h. 18° 34′ 44″ | |
| Kós weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kós témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Fekvése szerkesztés
Privigyétőltól 3 km-re délnyugatra, a Nyitra-folyó bal oldalán fekszik.
Története szerkesztés
A települést a német jog alapján alapították, 1367-ben „Andreasdorf” néven említik először. Bajmóc várának uradalmához tartozott. Gótikus templomát a 15. század elején építették. 1553-ban 27 portája létezett. 1675-ben 52 jobbágy és 21 zsellérháza volt 215 lakossal, községi és uradalmi malommal. 1681-82-ben Thököly hadai rabolták ki és a törökök 82 embert hurcoltak el fogságba.
A 18. század végén Vályi András így ír a faluról: „KOS. Tót falu Nyitra Vármegy. földes Ura G. Pálfy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Privigyébhez fél mértföldnyire, határja középszerű, réttye, legelője jó.”[2]
A 19. században a Pálffy család birtoka volt. 1828-ban 91 házában 634 lakos élt, akik földműveléssel, kosárfonással, gyógyolajkészítéssel foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Koss, Nyitra m. tót falu, 634 kath. lak. Kath. paroch. templommal. F. u. gr. Pálffy Ferencz. Ut. p. Privigye.”[3]
1865-ben alapították szeszfőzdéjét.
Borovszky Samu monográfiasorozatának Nyitra vármegyét tárgyaló része szerint: „Kós, tót község, Privigyétől délnyugotra, 7 kilométerre, 850 r. kath. vallásu lakossal. Vasúti megálló. Posta- és távirója Privigye. Egy XIV. századbeli német okiratban »Andreasdorf« néven szerepel. A XV. század első felében »Kas« név alatt a Bajmócz várához tartozó szabadalmasok telepe volt. Kath. temploma a XVIII. század végén épült és fallal van körülvéve. Kegyura gróf Pálffy János, kinek itt nagyobb birtoka van, melyhez egy gazdasági szeszgyár tartozik.”[4]
A trianoni diktátumig Nyitra vármegye Privigyei járásához tartozott.
Népessége szerkesztés
1910-ben 1238-an lakták, ebből 1209 szlovák, 19 magyar, 7 német és 3 egyéb nemzetiségű.
2001-ben 881 lakosából 867 szlovák volt.
2011-ben 1162 lakosából 1132 szlovák.
Nevezetességei szerkesztés
- Szent András apostol tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1409-ben épült gótikus stílusban.
- A Hétfájdalmú Szűzanya tiszteletére szentelt kápolnája 1808-ban épült.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Samu, Borovszky; Pásztor: Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu, Hiba: Érvénytelen idő. (Hozzáférés: 2023. február 8.)
Források szerkesztés
- Ján Kováč, 1976: Z dejín Koša do prvej svetovej vojny. In: Vlastivedný zborník Horná Nitra VII.