Köves

község Szlovákiában
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2021. február 13.

Köves (1899-ig Kolbócz, szlovákul: Kolbovce, korábban Klbovec) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Sztropkói járásában.

Köves (Kolbovce)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásSztropkói
Rangközség
Első írásos említés1408
PolgármesterMarek Antoš
Irányítószám090 31
Körzethívószám054
Forgalmi rendszámSP
Népesség
Teljes népesség177 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség20 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság211 m
Terület9,43 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 09′ 49″, k. h. 21° 43′ 35″49.163611°N 21.726389°EKoordináták: é. sz. 49° 09′ 49″, k. h. 21° 43′ 35″49.163611°N 21.726389°E
Köves weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Köves témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Sztropkótól 12 km-re délkeletre, az Olyka-patak és az Ondava között fekszik.

Története

szerkesztés

1408-ban „Kolbenhaw” alakban említik először, a sztropkói uradalomhoz tartozott. 1430-ban „Colbo”, 1454-ben „Kolawagasa” alakban szerepel. A 16. században ruszinokkal telepítették be. 1715-ben 10 ház állt a faluban. 1787-ben 38 házában 264 lakos élt. A 18. század végén a Dessewffy, Bernáth és Révay családok birtoka.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „KOLBOCZ. Orosz falu Zemplén Várm. földes Ura Bernát Uraság, lakosai leg inkább ó hitűek, fekszik a n. k. Jakusoczhoz 1/2, d. Krisolczhoz 1, n. ny. Sztropkohoz 2, é. Puczákhoz 1 1/2 órányira, hegyes, völgyes határja két nyomásbéli, rozsot, és zabot leg inkább terem, erdeje van.[2]

1828-ban 43 háza volt 320 lakossal, akik főként mezőgazdasággal, erdei munkákkal foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Kolbócz, Zemplén vmegyében, orosz falu, Sztropkó fil. 2 római, 320 g. kath., 3 zsidó lak. 561. h. szántóföld. F. u. többen. Ut. p. Orlik.[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Köves, azelőtt Kolbócz, ruthén kisközség, 22 házat és 128 lakost számlál, kik mindannyian görög katholikusok. Postája és távírója sztropkó, vasúti állomása Homonna. XVI. századbeli német telep, melynek – míg el nem tótosodott – Kolbenhau volt a neve. A sztropkói uradalom tartozéka volt. A XVIII. század végén a Dessewffy, Bernáth és Rhédey családok voltak az urai. Most nincs nagyobb birtokosa. A pestis 1663-ban itt is pusztított. Gör. kath. temploma 1784-ben épült.[4]

1920 előtt Zemplén vármegye Sztropkói járásához tartozott.

Népessége

szerkesztés

1910-ben 121, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.

2001-ben 181 lakosából 150 szlovák és 20 ruszin volt.

2011-ben 188 lakosából 98 szlovák, 51 roma és 33 ruszin.

Nevezetességei

szerkesztés

Szent Kozma és Damján tiszteletére szentelt görögkatolikus temploma 1831-ben épült.

További információk

szerkesztés
  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Magyarország geográfiai szótára – Fényes Elek | Kézikönyvtár. www.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2019. november 11.)
  4. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.  elektronikus elérhetőség