Kőpatak
Kőpatak (németül: Steinbach) Pörgölény nagyközség része Ausztriában, Burgenland tartományban, a Felsőpulyai járásban.
| Kőpatak (Steinbach im Burgenland) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Ausztria |
| Tartomány | Burgenland |
| Rang | Pörgölény településrésze |
| Járás | Pörgölény |
| Polgármester | Bürger Ewald (ÖVP) |
| Irányítószám | 7441 |
| Körzethívószám | 02616 |
| Forgalmi rendszám | OP |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 28′, k. h. 16° 19′47.466667°N 16.316667°EKoordináták: é. sz. 47° 28′, k. h. 16° 19′47.466667°N 16.316667°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése
szerkesztésFelsőpulyától 21 km-re délnyugatra a Gyöngyös-patak partján a régi magyar-osztrák határ mellett fekszik. Itt lépett be a patak egykor Magyarország területére.
Története
szerkesztésA mai falu területén már 1608-ban említenek egy malmot a Gyöngyös patakon. Kőpatak neve 1773-ban bukkan fel először, története során "Stampach, Stanpakk, Stanpack, Steinpoch" alakban szerepel az írott forrásokban. 1775-ben egy kis kápolna is épült itt, melyet Páduai Szent Antal tiszteletére szenteltek fel. 1896-ig Pörgölény filiája volt, utána a kúpfalvi plébániához tartozott. 1813-ban egy hatalmas árvíz pusztította a falut, melyben sok ház tönkrement. Egy nagy kő, melyet az ár ekkor sodort a mai tűzoltószerház közelébe ma is hirdeti a természet romboló erejét. 1881-ben egy osztályos iskola épült fel a településen. Mai modern iskoláját 1962 és 1964 között építették.
Fényes Elek szerint "Steinbach, német falu, Vas vmegyében, 153 kath. lak. F. u. h. Eszterházy. Ut. p. Kőszeg."[1]
Vas vármegye monográfiája szerint "Kőpatak, kis határszéli falu Alsó-Ausztria felé, a Gyöngyös patak mellett, a Kőszegről Aspang felé tervezett vasút mentén, 31 házzal és 210 németajkú r. kath lakossal. Postája Pörgölin, távírója Léka. A községnél határszéli vámot szedtek azelőtt."[2] Vas vármegye
1910-ben 197, túlnyomórészt német lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Kőszegi járásához tartozott. 1921-ben Ausztria Burgenland tartományának része lett. 1971-óta Pörgölény, Kőpatak, Kúpfalva, Lantosfalva, Létér, Németgyirót és Salamonfalva települések együtt alkotják Pörgölény nagyközséget.
Nevezetességei
szerkesztés- Páduai Szent Antal tiszteletére szentelt római katolikus temploma.
- Az egykori magyar-osztrák határt egy domborműves emlékkő jelöli.
Külső hivatkozások
szerkesztésJegyzetek
szerkesztés- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség
