Kajszibarack

növényfaj

A kajszi, kajszibarack vagy sárgabarack (latinul: Prunus armeniaca) egy Közép-Ázsiából vagy Kínából származó gyümölcsfa. A szilvának közeli, az őszibaracknak és a mandulának távolabbi rokona.

Kajszi
Kajszibarack termése
Kajszibarack termése
Természetvédelmi státusz
Adathiányos
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (Eudicots)
Csoport: Core eudicots
Csoport: Superrosidae
Csoport: Rosidae
Csoport: Eurosids I
Rend: Rózsavirágúak (Rosales)
Család: Rózsafélék (Rosaceae)
Alcsalád: Szilvafélék (Prunoideae)
Nemzetség: Prunus
Alnemzetség: Prunus
Fajcsoport: Armeniaca
Faj: P. armeniaca
Tudományos név
Prunus armeniaca
L.
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Kajszi témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Kajszi témájú médiaállományokat és Kajszi témájú kategóriát.

Az Európai Unióban 65 000 hektáron termesztik és az éves termésmennyiség 700 000 tonna. Magyarországon évente 30 000 tonna kajszibarackot termelnek, de hideg időjárás vagy a virágzáskor jelentkező fagyok esetén ez visszaeshet 10 000 tonnára, mint például 2018-ban.[1]

Elnevezése szerkesztés

A barack szó a magyar nyelvben egyaránt vonatkozik a Prunus persica és a Prunus armeniaca fajtáira. A kajszibarack esetében az őszibaracktól való megkülönböztetés érdekében került a szó elejére a "kajszi" (esetleg "sárga") előtag.

A barack szó a magyar nyelvbe valószínűleg valamely nyugati szláv nyelvből került (vö. például cseh broskev, szlovén breskev stb.), feltehetőleg *brosky alakban. A szláv nyelvek a németből vették át a szót, vö. ófelnémet phirsih, persih; ennek a szónak a gyökerei a latinra nyúlnak vissza, ahol az őszibarackot persica-nak nevezték (malum Persicum: tkp. "perzsa alma".) A latin szó forrása a görög nyelv, ahol μῆλον Περσικόν (ejtsd: mélon perszikon) alakban élt az ugyanilyen jelentésű elnevezés. (Mai barack és perzsa szavaink tehát ugyanarra a görög tőre vezethetők vissza.)

A kajszi a magyar nyelvben oszmán-török eredetű jövevényszó (oszmán-török kāɪysɪ, újperzsa qaisï), ami ott önmagában is a gyümölcsöt jelenti. A magyarban is előfordul a gyümölcsre illetve a gyümölcsfára értve a kajszi szó önálló használata. További elnevezései: sárgabarack, tengeribarack, majombarack.

Jellemzése szerkesztés

A rózsafélék családjába tartozó 4–8 m magasra is megnövő fa levelei, rendszerint szíves vállból széles tojás alakúak, kihegyezettek, 2–3-szorosan fűrészesek. Virágai a levelek kifejlődése előtt nyílnak, fehérek vagy halványpirosak.

A kajszibarack az egyik legértékesebb, legsokoldalúbban hasznosítható gyümölcsünk. A cukor (5-30%) és savtartalom (0,3-2,6%) harmóniája intenzív aromával párosul. A gyümölcsök magas rosttartalma kedvező étrendi hatású. A friss gyümölcsök karotintartalma magas, az aszalt kajszi káliumban gazdag.[2]

A Kárpát-medencében szerkesztés

Magyarországon a török hódoltság idején kezdték a termesztését, később új magyar fajtákat is előállítottak.

Termesztése szerkesztés

Legnagyobb kajszibarack-termelők
2022
(Számok százezer tonnában)
1.   Ausztrália 1229
2.   Törökország 803
3.   Üzbegisztán 451
4.   Irán 305
5.   Olaszország 230
6.   Algéria 203
7.   Pakisztán 174
8.   Afganisztán 170
9.   Franciaország 128
10.   Örményország 113
33.   Magyarország 0,24
..
Föld összesen 5116
Forrás: FAO[3]

2022-ben a sárgabarackot 68 országban termesztették, és az éves termés mennyisége meghaladta az 5,1 millió tonnát.

A világ legnagyobb sárgabarack termelői közé tartozik Ausztrália (24%), Törökország (15,7%), Üzbegisztán (8,8%), Irán (6%) és Olaszország (4,5%). Ezek az országok a 2022-es termelésük alapján az első öt helyen álltak. 2022-ben Ausztrália, Törökország, Üzbegisztán és Irán az éves termés több mint felét (54,5%) adták a világ sárgabarack termelésének. Magyarország 24 ezer tonnát termelt 2022-ben, ezzel a világ 33. legnagyobb sárgabaracktermelője volt.


Kajszibarack (nyers)
Tápanyagtartalom 100 g-ban
Energia 48 kcal   201 kJ
Szénhidrátok11 g
- Cukrok  9 g
- Étkezési rostok  2 g
Zsír0.4 g
Fehérje 1.4 g
A-vitamin ekviv.  96 μg12%
β-karotin  1094 μg10%
C-vitamin  10 mg12%
Vas  0.4 mg3%
Kajszibarack (szárított)
Tápanyagtartalom 100 g-ban
Energia 241 kcal   1009 kJ
Szénhidrátok63 g
- Cukrok  53 g
- Étkezési rostok  7 g
Zsír0.5 g
Fehérje 3.4 g
A-vitamin ekviv.  180 μg23%
β-karotin  2163 μg20%
C-vitamin  1 mg1%
Vas  2.7 mg21%

Talajigénye szerkesztés

A kajszi a kissé meszes, levegős talajokon fejlődik a legjobban. Nem termeszthető eredményesen mészszegény, savanyú talajokon.

Ökológiai igény szerkesztés

A kajszifajták többsége kicsi ökológiai alkalmazkodó képességgel rendelkezik. Magyarországon elsősorban a téli lehűlések okoznak nagy termésveszteséget. A kajszibarack hő- és fényigényes növény. A lombkorona gyenge fényellátása mellett gyenge virágrügy képződéshez és felkopaszodáshoz vezet.A kajszibarack a hazánkban termesztett fajok közül a legszárazságtűrőbbek közé tartozik. Öntözés nélkül is jövedelmezően termeszthető, de öntözéssel jelentősen növelhető a termés mennyisége.[2][4]

Gyümölcse szerkesztés

Gyümölcse, a kajszibarack vagy sárgabarack gömbölyű vagy kissé lapított, egy középbarázdával. Héja bársonyos, narancsszín sárga, a nap felé fordult oldalon bíborszínű bemosottsággal. Húsa (fajtától függően) éretten lágy, kellemes ízű. Csonthéja a szélén barázdált, különben sima.

Felhasználása szerkesztés

Gyümölcse felhasználható nyersen vagy kifacsarva gyümölcsléként fogyasztva. Aszalva megtartja vitamin- és tápanyagtartalmát. Befőttnek, dzsemnek, lekvárnak, illetve a mélyhűtéssel tartósított gyümölcsöt, sütemények, torták, gyümölcsbólék ízesítéséhez használják, de pálinka készítésére is kiválóan alkalmas. Némelyik fajtának a magbelét is hasznosítják sütemények készítésénél, de nyersen is fogyasztható, kedvelt gyerekcsemege. A magjából olajat is sajtolnak, amit a szépségipar használ fel, de készítenek belőle szappant, üzemanyagot, illetve saláták készítéséhez is felhasználható. A barackmagolaj nagyon jó hordozóanyag, ugyanis a bőr nagyon hamar és könnyen beszívja, ezért sok masszázs- és illóolaj alapanyaga. Ápolja és hidratálja a bőrt, csökkenti a haj korpásodását, illetve serkenti a hajnövekedést.[5][6]

Mindemellett, a kajszibarackot és a belőle készült termékeket érdemes kerülniük azoknak, akik allergiásak rá.[7]

Fajták szerkesztés

Kajszibarack fajták[1] Archiválva 2013. május 14-i dátummal a Wayback Machine-ben
Megnevezés Érési ideje Hússzíne Állománya Mérete Súlya íze Megjegyzés
Bergeron július közepe narancssárga rostos, szilárd közép nagy 40-55 g édes-savas, harmonikus, kiváló fagytűrése kiváló
Budapest kései világos közepesen kemény nagy g jó ízű friss fogyasztás,konzervipari felhasználás
Carmingo augusztus közepe
Ceglédi arany Kb. 1 héttel a Magyar kajszi után narancssárga 44 g jellegzetes kajszi ízű fagytűrése jó
Ceglédi bíbor július közepén narancssárga, rostos, bőlevű nagy, megnyúlt, oldalról lapított 45 g késő téli -korai tavaszi fagyokra a legérzékenyebb
Ceglédi kedves g
Ceglédi óriás július eleje narancssárga lédús, puha igen nagy 50-80 g édes-savas, aromás friss fogyasztás, export
Ceglédi Piroska Magyar kajszi előtt öt-hét nappal érik narancssárga Önmeddő középnagy 52 g teljes érésben jó Fagyérzékenysége közepes
Gönci magyar június közepe aranysárga kemény középnagy 40-55 g édes-savas, zamatos legkiválóbb ízű, zamatú, piacos, minden célra kiváló
Goldrich július 5-10 narancssárga kemény nagy-igennagy édes-savas,zamatos teljesen éretten zamatos, jól szállítható
Harmat g
Harcot július 12-től g
Korai piros g
Kuresia július vége – augusztus eleje narancssárga-piros szilárd, rostos középnagy g édes-savas, zamatos öntermékeny
Magyar kajszi július közepe 45 g
Mandulakajszi Kb. 1 héttel a Magyar kajszi után sárga, közepesen kemény gyümölcse erősen megnyúlt, oldalról lapított g lédús, ízletes téli lehűlésekre fogékony
Pannónia július közepe-vége narancssárga rostos, szilárd közép nagy 40-55 g édes-savas, harmonikus, kiváló fagytűrése kiváló
Rózsakajszi július eleje sárga, vörös foltos rostos, szilárd kicsi 10-20 g édes-savas fagytűrése közepes
Szegedi mamut g

kajszi-ami-augusztus-kozepen-erik

Jegyzetek szerkesztés

  1. Rossz hír a kajszibarack szerelmeseinek. portfolio.hu. [2018. július 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. július 28.)
  2. a b Dr. G. Tóth Magdolna: Gyümölcsészet. Nyíregyháza, PRINOM Vállalkozásélénkítő Alapítvány. 1997, ISBN 963-04-9111-7
  3. http://www.fao.org/faostat/en/#data/QC%7Cpublisher=United Nations, Food and Agriculture Organization, Statistics Division (FAOSTAT)
  4. Kajszibarack fajták érési idő. https://www.tuja.hu
  5. Archivált másolat. [2017. március 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. március 7.)
  6. Archivált másolat. [2017. április 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. március 7.)
  7. Súlyos allergiás tüneteket okozhat, ha vegyíted ezeket az ételeket

Források szerkesztés

További információk szerkesztés

  • A kajszi termesztése és felhasználása
  • Barack lap
  • Barackfák.extra.hu – Kajszibarack fajták leírása
  • L'Eplattenier Imre: Az őszibarack és sárgabarack termesztése; Pannonia, Székesfehérvár, 1935 (Pannonia könyvtár)
  • Nyújtó Ferenc–Tomcsányi Pál: A kajszibarack és termesztése; Mezőgazdasági, Budapest, 1959
  • T. Malik–G. Čejka: Kajszibarack és őszibarack; ford. Czafík József; SVPL, Bratislava, 1965 (Kertészkedők könyvtára)
  • Nyujtó Ferenc–Surányi Dezső: Kajszibarack; Mezőgazdasági, Budapest, 1981
  • Magyarország kultúrflórája. 2./9. Surányi Dezső et al.: A sárgabarack; Akadémiai, Budapest, 2011
  • Honosított kajszifajták; szerk. Szabó Zoltán; Debreceni Egyetem AGTC MÉK Kertészettudományi Intézet, Debrecen, 2012
  • Halász Erika: Virágba borulva; Gyümölcsért Kft., Miskolc–Boldogkőváralja, 2019
A Wikimédia Commons tartalmaz Kajszibarack témájú médiaállományokat.
Nézd meg kajszibarack kajszibarack címszót a Wikiszótárban!