Kalmár László (matematikus)
Kalmár László (Edde-Alsóbogátpuszta, 1905. március 27.[3] – Mátraháza, 1976. augusztus 2.) magyar matematikus, az MTA tagja. Kutatási területe: matematikai analízis, matematikai logika és alkalmazásai, különösen a kibernetika, a számítástudomány és a matematikai nyelvészet területén.
Kalmár László | |
Arcképe a SZTE EK gyűjteményéből | |
Született | Kalmár László 1905. március 27. Edde-Alsóbogátpuszta |
Elhunyt | 1976. augusztus 2. (71 évesen) Mátraháza |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Gyermekei | Kalmár Éva |
Foglalkozása | matematikus, egyetemi tanár, MTA tag |
Iskolái |
|
Kitüntetései |
|
Sírhelye | Belvárosi temető (Szeged) |
A Wikimédia Commons tartalmaz Kalmár László témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Élete
szerkesztésApja, Kalmár (Krausz) Zsigmond pápai születésű uradalmi intéző volt, anyja Krausz Róza (1869–1921)[4] kereskedőcsaládból származott. Apját korán elvesztette, majd családjával Budapestre költözött. Középiskolai tanulmányait már a fővárosban végezte. 1927-ben szerzett matematika-fizika szakos középiskolai tanári oklevelet és doktori fokozatot a budapesti tudományegyetemen. 1927-től a szegedi Ferenc József Tudományegyetemre, a Matematikai Intézetbe került Riesz Frigyes, Haar Alfréd, Kerékjártó Béla[5] mellé. 1932-ben az "Arithmetika és analysis" tárgykörből magántanárrá habilitálták. Riesz Frigyes javaslatára az 1932-33-as tanévben a Matematikai és Természettudományi Kar Kalmár Lászlót bízta meg az Elemi Mennyiségtan Tanszék oktatási, kutatási feladatainak ellátásával, a tanszék azonban elhalt, mert a minisztérium takarékossági okokból nem nevezett ki professzort.
1940. október 19-én a Ferenc József Tudományegyetem visszaköltözött Kolozsvárra, helyében azonnal megalapították Szegeden a Horthy Miklós Tudományegyetemet. Megkezdődtek az átigazolások, Kalmár László magántanári habilitációját nem ismerték el ezen az egyetemen a faji üldöztetés miatt. 1944 tavaszán a Sztójay-kormány fajüldöző rendelete nyomán adjunktusi állása és szakóraadói tevékenysége alól is felmentették. Nagy nehezen megúszta a deportálást, s Szegeden már 1944 októberében eltörölték a fajüldöző törvényt az egyetemen, visszavették Kalmár Lászlót adjunktusnak, s egyike volt azoknak, akik a matematika oktatást és kutatást feltámasztották a háborús károk által sújtott egyetemen.
1945 áprilisában elismerték Kalmár László magántanári habilitációját. Riesz Frigyest meghívták és kinevezték a budapesti egyetem III. sz. Matematika Tanszékére, utódja Szegeden 1947. március 18-án Kalmár László lett, mint a felsőbb mennyiségtan nyilvános rendes tanára, s mint a Bolyai Intézet igazgatója. A második világháborút követő években Rédei László munkatársa, majd Kalmár László tanársegédje volt Szele Tibor, az absztrakt algebra híres művelője. A háború után a Bolyai Intézetben dolgozott Aczél János és Fáry István is, akik később pályájukat az Egyesült Államokban folytatták.
A Magyar Tudományos Akadémia 1949-ben választotta levelező, 1961-ben rendes tagjai sorába. 1952-ben érte el a nagydoktori fokozatot. 1949/50-ben ő látta el a szegedi egyetem rektori teendőit. A továbbiakban számos tudományos tisztséget töltött be, s működött szakmai társaságokban, szerkesztett lapokat. 1971-ben a Matematikai és Számítástudományi Tanszék kettévált, a Halmazelméleti és Matematikai Logikai Tanszék vezetője Fodor Géza lett, a továbbiakban Kalmár László a Számítástudományi Tanszéket vezette egészen 1975. októberi nyugdíjazásáig.
Örökmozgó, állandóan szervező, a matematikát, a tanítást, az életet szenvedélyesen szerető ember volt. 1976-ban érte a halál, a szegedi Belvárosi temetőben nyugszik.[6]
Munkássága
szerkesztésA 20. század utolsó évtizedeiben bekövetkező információrobbanás egyik előfutára és előkészítője volt a matematikai logika és a számítástudomány területén. E területeken kifejtett elméleteinek (játékelmélet, algoritmusok) még a létjogosultságáért is meg kellett küzdenie. 1962-ben életre hívhatta a Kibernetikai Laboratóriumot, amelyben 1964-ben már számítógép működött. Ez a Laboratórium és Kalmár László Számítástudományi Tanszéke képezte alapját a mai Informatikai Tanszékcsoportnak a szegedi egyetemen, ahol programtervező és programozómatematikusok képzése folyik. Kalmár László idejében alkalmazott matematikusok képzéséről beszéltek, de ezt tette Kalmár László már 1957-től kezdve, nála meg lehetett ismerkedni a kibernetika legújabb eredményeivel.
1956-ban a szegedi Bolyai Intézet keretében alakult meg az MTA Matematikai Kutató Intézetének Funkcionálanalízis Osztálya Szőkefalvi-Nagy Béla vezetésével, 1957-től pedig az MTA Matematikai Kutatóintézetének Matematikai Logika és Alkalmazásai csoportja (1958-tól Osztálya) Kalmár László vezetésével. E két kutatási egység 1967. január 1-jétől az MTA Analízis Tanszéki Kutatócsoportjává, illetve az MTA Matematikai Logikai és Automataelméleti Kutatócsoportjává alakult át.[7]
Tudományos közleményeit német, francia és angol nyelven adta közre.
Tudományos tisztségei
szerkesztés- MTA Matematikai Bizottság (1953–1976)
- Filozófiai Főbizottság (1957–1976)
- Tudományfilozófiai Nemzeti Bizottság, tag (1958–1976)
- Elnökségi Kibernetikai Bizottság, tag és elnök (1961–1970)
- TMB[8] Matematikai Szakbizottság (1963–1976)
- Nyelv- és Irodalomtudományi Osztály Matematikai és Alkalmazott Nyelvészeti Munkabizottság (1964–1976)
- Matematikai Kutató Intézet Tudományos Tanácsa (1965–1976)
- Számítástechnikai Központ Tudományos Tanácsa tagja, (1965–1976)
- SZAB[9] Matematikai, Fizikai és Kémiai Szakcsop. és Szakbiz. tag
- Kibernetikai és Számítástechnikai Munkabizottság elnöke (1969–1976)
- Association for Symbolic Logic Comm. Logic in Europe tagja (1966–1976)
- Int. Federation for Inf. Processing Working Group 2.2 tagja (1967–1976)
- OMFB tagja (1970–1976)
Szerkesztés
szerkesztés- Acta Cybernetica főszerk. (1969–1976)
Szerkesztő Bizottsági tagság
szerkesztés- Acta Mathematica Hungarica (1956–1976)
- Matematikai Lapok (1950–1976)
- Studia Sci. Math. Hung. (1966–1976)
- Információ - Elektronika (1966–1976)
- Periodica Math. Hung. (1970–1976)
- Journal of Symbolic Logic (USA, 1944–1951)
- Zeitschrift für Math. Logik und der Math. (NDK, 1955–1976)
- Archív für Math. Logik und Grundlagenforschung (NSZK, 1956–1976)
- Elektronische Inf. und Kybernetik (NDK, 1965–1976)
Társasági tagság
szerkesztés- Természettudományi Társaság (1926–1976)
- Eötvös Loránd Matematikai és Fizikai Társaság (1926–1976)
- Bolyai János Matematikai Társulat (1947–1976)
- Neumann János Számítógéptudományi Társaság, tiszteletbeli elnök (1969–1976)
- Magyar Nyelvtudományi Társaság (1962–1976)
- Magyar Pedagógiai Társaság (1969–1976)
- Gesellschaft Angewandte Mathematik u. Mechanik (1960–1976)
Díjai, kitüntetései
szerkesztés- König Gyula jutalom (1936)
- Kossuth-díj ezüst fokozat (1950)
- Beke Manó emlékdíj (1958)
- Felszabadulási jubileumi emlékére (1970)
- Szele Tibor-emlékérem (1970)
- Állami Díj első fokozat (1975) – A matematika alapjainak kutatásában és a számítógépek elméletében elért eredményeiért.
- József Attila emlékérem (1975)
- Neumann János emlékérem (1976)
- Magyar Örökség díj (2002) /posztumusz/
Emlékezete
szerkesztésA szegedi egyetemen a Kibernetikai Laboratórium,[10] mára már az Informatikai Intézet nevet viseli, s mindenekelőtt Kalmár László nevét: Kalmár László Informatikai Intézet, valamennyi hallgató és egyetemi dolgozó mind a mai napig ott tanulja az informatika alapjait.
Emlékét őrzik még a róla elnevezett, a 3–8. osztályos általános iskolásoknak minden évben megszervezett matematikaverseny, valamint a Budapest II. kerületében található, 1990-től 2007 nyaráig nevét viselő számítástechnikai szakközépiskola. (1990-ig Hámán Kató Közgazdasági Szakközépiskola, 2007-től egybeolvasztva a Bláthy Ottó Titusz Informatikai Szakközépiskola és Gimnáziummal.)
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b https://www.computer.org/profiles/laszlo-kalmar
- ↑ https://magyarorokseg.hu/eddigi-dijazottak/
- ↑ Születési bejegyzése a somogyjádi polgári születési akv. 27/1905. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. február 25.)
- ↑ Kalmár Zsigmondné Krausz Róza halotti bejegyzése a Budapest I. kerületi polgári halotti akv. 201/1921. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. február 25.)
- ↑ Őket szokás nevezni az első nagy matematikus triumvirátusnak a szegedi egyetemen.
- ↑ Szeged, Belvárosi temető. XVII.-díszsírhely-24. In Tóth Tamás: Csongrád megye temetőiben nyugvó jeles személyek adattára. Szeged, 2008. 19. o. ISBN 978-963-06-5260-5
- ↑ Csákány Béla - Varga Antal i. m. 392. p.
- ↑ Tudományos Minősítő Bizottság
- ↑ Szegedi Akadémiai Bizottság
- ↑ Diák nyelven: Kib. Labor
Források
szerkesztés- Szegedi egyetemi almanach : 1921-1995. I. köt. (1996). Szeged, Mészáros Rezső. Kalmár László lásd 328-329. p. ISBN 963-482-037-9
- Szegedi egyetemi almanach : 1921-1970. Szeged, Márta Ferenc – Tóth Károly, 1971. Kalmár László lásd 171-172. p.
- Csákány Béla - Varga Antal: Matematika. In A Szegedi Tudományegyetem múltja és jelene: 1921-1998 = Past and present of Szeged University. /JATE. Szeged : Officina Ny., 1999. 380-402. p.
Irodalom
szerkesztés- Varga Antal: Kalmár László, a magyarországi számítástudomány atyja. Polygon (matematikai, szakdidaktikai közlemények), Szeged, VII./1.; 1997 június
- Varga Antal: Kalmár László, az ember. Polygon (matematikai, szakdidaktikai közlemények), Szeged, XI./2.; 2002 június
- Csákány Béla: Kalmár László : (1905-1976). Szegedi műhely, 44.2005:2, 115-121. p.
További információk
szerkesztés- Kalmár László élete, munkássága a SZTE EK honlapján
- Életrajz
- Ádám András - Nagy Ferenc: Kalmár László. In: Nemzeti évfordulóink 2005. Bp.: Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, 2004[halott link]
- Kalmár László: Gyertek, bizonyítsuk be Csebisev tételét!, 1., 2., 3., Középiskolai Matematikai Lapok
- Csákány Béla: A második triumvirátus (Rédei László, Kalmár László, Szőkefalvi-Nagy Béla)