Kategóriavita:Szándékosan hibás alakban hagyott szócikkek

Legutóbb hozzászólt Bennó 15 évvel ezelőtt a(z) Indoklás témában

A kategória archiválása szerkesztés

Tekintve, hogy kategóriából nyom nélkül lehet kivenni cikket (azaz nem lehet kideríteni utólag, hogy milyen cikkek voltak előzőleg a kategóriában), alább kigyűjtöttem a kategória aktuális tartalmát. Az újonnan bekerülő cikkek függvényében szabadon módosítható. Ádám 2007. november 24., 22:46 (CET)Válasz

Korábban már átnevezett cikkek szerkesztés

Az alábbiak már a helyes nevükön vannak, a hivatalos cím ellenére:

Ezekkel mi legyen? Talán korrektebb lenne visszanevezni őket arra a névre, amin ténylegesen megjelentek, és berakni a cikk elejére a most már létező {{rögzültrossz}}(?) sablont. Ádám 2007. november 24., 12:42 (CET)Válasz

A fent szereplő filmet én hoztam létre, most, hogy körbenézek a neten, többféleképpen is van írva. Melyik oldalt kell elfogadni, a port.hu-t? Buda vita 2007. november 24., 12:49 (CET)Válasz

Vagy azt, vagy pedig azt, ami a DVD-borítón szerepel. Ha egyáltalán úgy döntünk, hogy át akarjuk mozgatni (tartok tőle, hogy ez lenne következetes). Ádám 2007. november 24., 13:11 (CET)Válasz

Támogatnám a következetességet, ha már ilyen örvendetesen kialakulni látszik a szokásjogunk. :) Tehát ha megállapíthatóan SIC jelent meg, akkor szerepeljen azon a nevén, ezzel a megjegyzéssel, és utalóval a megfelelő címről. • Bennó vendégszerető hajlékom 2007. december 7., 23:46 (CET)Válasz

Köszönöm a hozzászólást. Átraktam őket a hivatalos nevükre. Ádám 2007. december 8., 13:17 (CET)Válasz

Kérdéses esetek szerkesztés

Ezeket ugye átnevezhetjük? Vagy itt is ragaszkodni kell a bejegyzett névhez? (Ha igen: biztos, hogy mind elég hivatalos ahhoz, hogy ezt figyelembe kelljen venni?)

Az FTC-t azért hagynám meg, mert így látni azt, hogy miből keletkezett a mozaikszó. Az 'emelesz' is ismerősen cseng, azt sem kellene bántani. Buda vita 2007. november 24., 14:00 (CET)Válasz

És ezzel mi legyen?

  • Magyar Goju-Kai Karate-Do (itt igazából az egész cikket végig kéne javítni átírás szempontjából, de most csak a címet kérdezem, hátha azt kivételesen meg kell őriznünk)

Ádám 2007. november 24., 13:11 (CET)Válasz


ez tök jó kategória :D – Alensha   üzi m 2007. november 24., 22:45 (CET)Válasz

Ezzel zavarban volnék. Először is vajon melyik tekinthető hivatalosnak? De ha az kiderül, és még fennáll a kategóriánkba tartozása, akkor egyértelműen. Ha meg nem, akkor legyen a megfelelő nevén, maximum az elterjedt másik névalakról redir. Hasonló az esete a Diák- és Ifjúsági Újságírók Országos Egyesülete mozaiknevének, Adam, kérlek, vedd ezt is gondozásod alá! • Bennó vendégszerető hajlékom 2007. december 7., 23:49 (CET)Válasz

Ez hova való? Ne fürgyé le! Ádám 2008. január 4., 02:52 (CET)Válasz

Jelenleg még nem létező címek, amelyekhez ez a sablon kell majd szerkesztés

Ádám 2007. december 7., 20:18 (CET)Válasz

Mitől lesz valami hivatalos vagy szándékos? Egyáltalán mi tekinthető hitelesnek? szerkesztés

Sziasztok! Ádám78 kérésére szolnék hozzá. Én mindjárt ott kezdeném, hivatkozva a Jóban-rosszban c. szócikk körüli vitára, ahol írjátok a „hivatalos” kifejezést. Máris megkérdem én, mitől lesz hivatalos egy bulvároldalon szereplő helytelenül leírt cím? Azért, mert következetesen helytelenül írják? Én ezt nem nevezném hivatalosnak. A hivatalos az a grafikus alkotás, ahogy a TV képernyőn megjelenik a mű címe, és amit semmiképpen nem lehetne itt a Wikipédiában alkalmazni. Az a grafikus alkotás pedig úgy olvasható, ahogy akarjuk, akár helyesen is, ha két sor közötti elválasztóvonalat kötőjelnek vesszük.

Mindenekelőtt, meg kell(ene) tudnunk különböztetni az expressziv/tréfás, stb. értelmű eltorzított alakokat a sima egyszerűen tudatlanságból helytelenül írt címektől, és a Jóban-rosszban esetén az utóbbiról van szó, ami teljesen egyértelmű. – El Mexicano   (taberna) 2007. december 8., 18:00 (CET)Válasz

Mex +1. Azonkívül leírnám ide is, amit a sorozat oldalára: egymáshoz is viszonyítsuk a cikkeinket ebből a szempontból, mert fura értékrend, hogy Belarusznak Fehéroroszországnak kell lennie, a feng shuit meg a kyokushint nem írjuk úgy, ahogy a művelői, de egy ilyen sorozat buta készítőinek a véleménye meg többet számít, mint tízmillió belarusz meg jó sok kyokushinos és feng shui-rajongó. 2007. december 8., 18:18 (CET)

A műcím azért más eset kissé mint a földrajzi nevek és a jövevényszavak helyesírása. Létezik ugyanis poetica licentia a helyesírásban is (ún. "szerzői helyesírás"), eladdig, hogy a szépirodalomban kimondottan szokás az egyéni helyesírás, és ha a szerző azt kívánja, hogy valami contra ortographiam legyen, annak általában enged a legtöbb kiadó, esetleg megjegyzik kolofonban, kopirájtoldalon, hogy a mű a szerző kívánságára az ő helyesírása szerint jelent meg. A könyvtári gyakorlatban is szentségnek számít a műcím, még a kimondottan nyomdahibásat is legfeljebb egy [sic!] jelöléssel látják el, ha az elsőrendű forrásnak számító címoldalon úgy jelent meg. Az alkotó szent. :) Tehát: csakúgy mint a félhivatalos-hivatalos intézménynevek esetében, a műveket sem igazítanánk át utólag, legfeljebb így, feltűnően megjelöljük (többek között az átnevezéseket megelőzendő). Az más kérdés, hogy magában a cikkben és az egyéb említésekkor mit kezdünk az alakokkal, szerintem ott is tartsuk tiszteletben a megjelent alakot. • Bennó vendégszerető hajlékom 2007. december 8., 19:42 (CET)Válasz

Ez mind oké, Bennó, csak épp nem a kérdésre válaszoltál. Mitől hivatalos cím az, hogy Jóban Rosszban? Megkérdezted az alkotót vagy a rendezőt, hogy így kell-e leírni? – El Mexicano   (taberna) 2007. december 8., 19:47 (CET)Válasz

Na, szóval… Átgondoltam, amiket Ádám listázott a vitalapomon, hogy meg kéne beszélni. Nekem ezek a javaslataim lennének:

  • Műcímeket először is nézzük meg, kortárs vagy régi mű.
    • Amennyiben régi, és az akkori helyesírásnak megfelel (pl. A táncz) szerintem ne nevezzük át és ne legyen rajta sablon se. Mindenki tudja, hogy a c-t egy időben cz-nek írták, fölösleges tudálékoskodásnak hat odaírni, hogy a táncot ma c-vel kell.
    • Amennyiben mai mű, nézzük meg, vélhetően ki akartak-e fejezni valamit a helytelen címmel (pl. Leningrád cowboys menni Amerika), vagy csak nyelvtanóra helyett kocsmázni jártak a szerzők („Jóban Rosszban”). Előbbit tiszteletben kell tartani, kifejeznek vele valamit, része a műnek. Utóbbit szerintem könyörtelenül javítsuk át, és a cikkben említsük meg a gyakori helytelen írásmódot. Enciklopédia vagyunk, nem bulvárlap, a műveltséget a feladatunk terjeszteni, nem a hülyeséget.
  • Intézményneveknél nem tudom pontosan, mit tegyünk, talán Linkoman mondott egyszer valamit, hogy jogilag a Nemzeti Nyomozóiroda nem ugyanaz, mint a Nemzeti Nyomozó Iroda, ha ennek tényleg van valami jogi vonzata, akkor egye fene, maradjon a műveletlen alak, de minden esetben jelöljük meg a cikkben, hogy mi lenne helyesen.

Reagálnék azokra a példákra is, amiket Ádám említett a vitalapomon: A Werckmeister-harmóniákat kötőjellel kell írni, mert így helyes. Ádám nagyon jól megfogalmazta annak idején a vitalapján az érveit, az ellenzők semmi egyebet nem tudtak felhozni azon kívül, hogy kötőjel nélkül szeretnék írni, szóval itt nem tudom, miért a helytelen változat győzött. A Tanár úr kérem esetében nem tudom, mi volt akkor a helyesírási szabályzat, amikor Karinthy ezt írta, plusz még lehet, hogy Karinthy ezzel ki akart fejezni valamit (képzeld el magad ideges kisgyerekként, amikor a tanárral beszélsz, szinte egy szuszra jön ki az egész: tanárúrkérem…) A Pendragon-legendába kell egy kötőjel. Anélkül csak egy kijelentő mondat: a Pendragon egy legenda. Ennek nincs értelme.

Szóval úgy látom, sok olyan van, ami egyedi ebírálást igényel, de talán így, ha a szándékosan, művészi szándékkal elírtaknak meg a régi műveknek hagyunk egy kiskaput (itt még meg kell határozni, mi a „régi”), akkor a többi javítható. – Alensha   üzi m 2007. december 9., 14:31 (CET)Válasz

Még valami: az ilyenekbe, hogy Shaolin-leszámolás, Chihiró, stb. most ne menjünk bele, mert az a japán átírásos irányelvünk módosítása lenne, és a kettőt egyszerre most sok lenne megvitatni :) – Alensha   üzi m 2007. december 9., 14:33 (CET)Válasz

WP:KF-HEEl Mexicano   (taberna) 2007. december 9., 14:44 (CET)Válasz

Átmásolom, amit ideírtam. – Alensha   üzi m 2007. december 9., 15:08 (CET)Válasz

Indoklás szerkesztés

Ha már létezik ilyen pedagógiai célzattal létrejött sablon és kategória, érdemes lenne az egyes indoklásokat 3 betű + 3 szám kombinációjánál hosszabbra fűzni. – Dami vita 2008. október 26., 15:08 (CET)Válasz

Azért nem csak pedagógiai a cél, hanem szerkesztéstechnikai is: hogy ne javítsa ki, aki arra jár, és hibásnak találja. ;) Bennó fogadó 2008. október 26., 17:34 (CET)Válasz

Hát, saját kutatás így is úgyis, külső források nélkül (mert ugye az AkH és az OH értelmezésére épít, nem onnan veszi általában egy az egyben a helyesnek vélt alakot), akkor már lehetne informatív is (talán az érintettek is megértenék, mi a hiba a saját elnevezésükkel, ha már egy ilyen sablon esztétikailag befolyásolja a róluk szóló szócikkeket). Ami meg a ne javítsa ki, ha hibás érvet érinti, ez még ha igaz lenne, hogy biztos nem hibás ami a sablonban meg van adva is ellentétes a Wikipédia elveivel. – Dami vita 2008. október 26., 18:15 (CET)Válasz

Nagy butaságot tetszettél írni. Az OH. példatára szigorú elvek alapján készül, nem a delphoi orákulumból szopják a megoldásokat. Azért vannak a helyesírásnak alapelvei, hogy a helyesírási szótárakban nem közölt alakokat is ki lehessen következtetni. Ez történik itten is. Az utolsó mondatodnak magyarul nincs értelme sajnos, végzetesen elmulasztottad a szerkesztését a megértést támogató szövegnyelvi szabályok figyelmen kívül hagyása segítségével. ;) A bőségesebb indoklással egyébként egyetértek. Bennó fogadó 2008. október 26., 18:21 (CET)Válasz

  (Szerkesztési ütközés után) Utolsó mondatod a lényeg; az külön téma, hogy az érintettek figyelembe vették-e az adott alapelveket [és jutottak más következtetésre] vagy egyfajta művészi, esztétikai szabadsággal élve választotak az adott alapelveknek nem megfelelő formákat.– Dami vita 2008. október 26., 18:27 (CET)Válasz
Ne röhögtesd már ki magad ezzel a majomkodással. Hát persze, a legteljesebb művészi szabadság nyilvánult meg a Nemzeti Nyomozó Iroda nevének ezen helyesírásában, sőt meg mernék esküdni, hogy tábornokok külön gegpartyval foglaltak állást a vonatkozó delikát helyesírási szabályok értelmezésének mikéntjében, nyilván. A műcímek esete egészen más kérdés, de az nem is ide tartozik, illetve azért vannak külön kategóriában. Bennó fogadó 2008. október 26., 18:31 (CET)Válasz
Jobban néz ki a logón, esetleg kimondva „Enení! Állj vagy lövök!” mint „Enen! Állj vagy lövök!”. Nem állítom, hogy tudták volna, hogy egybe kellene írni, de el tudom képzelni, hogy ha tudták volna is, mi a helyes akkor is a hárombetüs mellett döntenek (mert az olyan FBI-os :). – Dami vita 2008. október 26., 18:34 (CET)Válasz

A helyesírási szabálypontok eltérő értelmezéseihez minimum két értelmezés szükséges, amivel erősen túl vannak becsülve az említett intézmények. Szó sincs arról, hogy érett megfontolás után értelmezték volna például másképpen a hathármas szabályt, a létezéséről sem értesült alkalmasint a gépíró. Az más kérdés, hogyha két helyesírási szótár egymásnak is ellentmond, vagy ha nem tudjuk, milyen meggondolásból jutottak erre vagy arra a megoldásra. Bennó fogadó 2008. október 26., 18:24 (CET)Válasz

Talán jó lenne megjegyezni, hogy nem a cikkek vannak hibás alakban, hanem a címük, tehát át lehetne nevezni „Kategória:Szándékosan hibás címalakban hagyott szócikkek”-re, vagy hasonlóra. Peligro vita 2008. október 26., 18:28 (CET)Válasz

Jogos, és ha már itt tartunk, az intézményneves kategóriát egyszerűen fel kéne számolni, az intézmények nem műalkotások, egyszerűen csak nem tudnak helyesírni, maximum meg lehet említeni a cikkükben, hogy miként írják önnön nevüket édes tudatlanságukban. A műcímek más eset, és annak van is értelme. Bennó fogadó 2008. október 26., 18:33 (CET)Válasz

Nem úgy van, hogy a cég- és márkaneveket meg kell hagyni eredeti alakjukban jogi megfontolásból? Az intézménynév meg a cégnév eléggé hasonló dolognak tűnik. Ádám 2008. október 26., 23:25 (CET)Válasz

Nem hinném, hogy az intézménynevek ebbe a kategóriába tartoznának. Az intézmények névadásánál praktikus szempontok számítanak, az informativitás, és míg mondjuk egy alapítvány esetében inkább fordulhat elő a cégekéhez hasonló kreatív-marketingközpontú névadás, amiért is mondjuk a márka- és cégnevek sajátos helyesírását tiszteletben tartjuk, az intézménynevek esetében ezt a sajátos jelleget én nem látom. Mond erről az OH. például valamit? Bennó fogadó 2008. október 27., 00:18 (CET)Válasz

Visszatérés a(z) „Szándékosan hibás alakban hagyott szócikkek” laphoz.