Főmenü megnyitása

A Katschberg (vagyis a Katschberg-hágó) (1641 m tszf.) a rajt áthaladó B99 sz. szövetségi úttal a karintiai Katschtalt (Katsch-völgyet) a Salzburg-tartománybeli Lungauval köti össze. A Katschberg-magaslat (Katschberghöhe) elnevezés azonos azzal a hágó oldalában levő Rotte-típusú.[1] lakóteleppel, amely közigazgatásilag a karintiai Rennweg am Katschberg településhez tartozik.

Katschberg-hágó (Katschberg / Katschberghöhe)
A Katschberg és a hágó télen
A Katschberg és a hágó télen
Földrajzi adatok
Országok Salzburg / Karintia  Ausztria
Fekvése észak-dél
Legmagasabb pont1641 m
Elhelyezkedése
Katschberg-hágó (Ausztria)
Katschberg-hágó
Katschberg-hágó
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 47° 03′ 33″, k. h. 13° 36′ 56″Koordináták: é. sz. 47° 03′ 33″, k. h. 13° 36′ 56″
A Wikimédia Commons tartalmaz Katschberg-hágó témájú médiaállományokat.
Katschberghöhe
A hágó fogadótéri információs táblája


Fekvése és környezeteSzerkesztés

A Rennweg am Katschberg településen és a hágón áthaladó hágóút Sankt Michael im Lungau településbe tart. A hágótető egyúttal a Karintia és Salzburg tartományok közötti tartományi területhatárt is képezi. Tájilag átjárót, kapcsolatot képez a nyugati Hohe Tauern (Ankogel-csoport) és a keleti Gurktali-Alpok (Nock-hegyek) tájai között. A hágón áthaladó, Bichofshofen-től induló, (a hágónktól északra már az 1739 m-es Tauernpasshöhén is áthaladó) B99 szövetségi út mellett, napjainkban kiemelkedően fontos regionális jelentőséggel bír a (hágó alatt kialakított Katschberg-alagúton áthaladó) A10 sz. Tauern Autobahn. A B99. sz. út a hágótól délre párhuzamosan halad az autópályával, kiemelkedően szép táji környezetben. Gmünd településig.[2]

TörténeteSzerkesztés

Az Ausztria területén észlelt legkorábbi földrengést Katschbergnél jegyezték fel, 1201. május 4-én. A földrengés erőssége Richterskála szerinti 6,1-nek felelt meg. Ez a terület akkoriban a Karintiai Hercegséghez tartozott.

A Katschberg-hágó és hágóútja az ősi, Radstadt -Obertauern (Radstädter Tauernpass) - Lungau - Katschberg - Spittal an der Drau / Millstätter See irányban haladó kereskedelmi összekötő útjának egy részét képezte. Hagyományok szerint már a rómaiak korában összekötő uként használták. Először 1459-ből maradt fel eine Oberstraß (egy főút) formájú elnevezése. Ezt követően a hegyen áthaladó postaútként 1459-től említik.Feltételezhető, hogy már a helybéli taurisk-törzsek létesítettek itt használható hágó-ösvényt, amelyet már valamiféle útnak lehet nevezni. Ez az út aztán évszázadokon át működött, míg aztán a területre kiterjesztették fennhatóságukat az ide érkező rómaiak, akiknek az igényeihez aztán meg kellett javítani az út állapotát. Magának a Radtsädter Tauern-en áthaladó úttal együtt a rómaiaknak a Katschbergen át is ki kellett építeni egy új, különleges emelkedővel rendelkező összeköttetést. Ezt az utat többek köz a mai Sankt Margeriten im Lungau település mai belső útjától keletre vezették, aminek egyes maradványait a Schindergraben nevű völgyrészen több helyen meg is találhatjuk.

A hágó és létesítményeiSzerkesztés

A hágótérséget közúti közlekedés tekintetében Az A10 sz. autópálya (E55) és a B99 sz. főközlekedési út tárják fel. Az autópálya a hágótérségen alagútban halad át, a hágóúthoz északon a 104. sz (Szt. Michael), illetve délen a 112. sz. (Rennweg) utak csatlakozópontokon kapcsolódnak. A hágó, hágóutak és a térség egységes és változatos táji-, természeti és turisztikai jelentőséggel bír.

Az északi hágóútSzerkesztés

 
Északi hágóút

A hágón a B99 sz. főközlekedési út halad át. Északi szakasza RadstadtAltenmarkttól indul, térségünk előtt felfűzi az 1739 méteres Obertauern-hágót is. Sankt Michael im Longaunál felfűzi a Murau-, Judenburg felől jövö B96. sz utat. A hágóig tartó szakasz 15%-osan emelkedő, sűrűn kacskaringózva kezdődik, a csúcs előtt 17%-os emelkedésű lesz, az útszakaszt lakókocsik nem használhatják.[3]

A hágócsúcsSzerkesztés

 
A Katschberghöhe

Az 1641 m-es magasságban levő hágócsúcs jól kiépített településcsoportot képez, a téli sportolás kiszolgálására szolgáló műszaki létesítményekkel (felvonó az Aineck-pontig 2210 m.), szállodákkal és vendéglátó helyekkel, jól kiépített információs rendszerrel. Összességében kellemes, zöldterületekkel gazdagon ellátott hatást kelt.

A déli hágóútSzerkesztés

 
A déli hágóút indulő szakasza

A déli hágóút (rámpa) az északinál jóval vadabb, 21%-os lejtésű Délről emelkedésű. a lakókocsikat ugyancsak tiltják. Az útszakasz Rennweg am Katschbergnél csatlakozik az autópályához. Autó-, motortúrázóknak a jó minőségű B99-es útról nem célszerű felmenni az autópályára, mert a Kremsbrücke településig enyhén (10%) lejtős, szűk völgyben haladó, a keleti hegyoldalra felragasztott autópályaszerkezetet is bemutató útszakasz különleges élményt kelt. A B99-es út Gmünd i. Kärnten-nél az autópálya túloldalára vált, s Spittal a.d. Drau-ig halad. Itt - mint fontos közlekedési csomópontban, különböző fontos célpontok felé juthatunk el.

 
Közlekedési információk
 
Az A10-es autópálya

Az A10-es (Tauern)autópályaSzerkesztés

A Tauern-autópálya pontos nyomvonalvezetése a már 1938-1942 között kijelölésre került. Az első kapavágás 1939. május 15-én Salzburgnál és Spittalnál, a Wolfsberg-alagútnál és számtalan rávezető útnál megtörtént. A második világháború l1942-ben leállította az építkezést, s csak 1958-ban, az idegenforgalom emelkedése miatt folytatták, leporolták a terveket, illetve a technológia és az autópálya-építések fejlődése helyenként a tervek felülvizsgálatát és korrekcióját tette szükségessé. 1968-ban a nyomvonalat hivatalosan is felvették az autópályák listájára. Az építésére "Tauernautobahn AG. (TAAG)” néven részvénytársaság alakult. A legnagyobb kihívást az Alsó Tauern és a Katschberg-szakasz jelentette, amit 1971. január 28-án kezdtek el. Itt a Keleti-Alpokban 6,4 km hosszú Tauern-alagutat és egy 5,4 km hosszú Katschberg-alagutat kellett átvezetni.

1974-ben a teljes északi szakaszt a Katschberg-alagúttal együtt forgalomba helyezték. 1975. május 16-án súlyos szerencsétlenség történt GmündÍGmündtől délre: itt 11 ember zuhant az 50 méteres mélységbe, akik közül egy túlélőt megtaláltak.

1980. június 28-án nyitották meg a déli pályát, 12 km hosszan 254 db -esetenként 83,7 méter magas - pillérekkel. A Pressingberg átvezetés a 2,6 km-es hosszával - a maga idején - a leghosszabb feszített hídja volt Európának. Ezzel a 146,5 km hosszú szakasz Salzburg és Spittal között elkészült. 1983-ban a pályát a Dráva völgyében Villach-ig meghosszabbították. Ma ez a pálya az A13 és az A9-es autópályák mellett a legfontosabb észak-déli alpesi átjáró, erős turisztikai forgalommal, nyaranként gyakran dugókkal.

Az autópályáról a Katschberg-hágóhoz aMura völgyéből jövő B.96-99-es út vezet, melyhez északon a 104. délen pedig a 113. sz autópálya-csomópontok jelentik a ki-, illetve becsatlakozási helyet. Megemlítendő még, hogy az autópályát a völgyben kísérő B.99-es útról egyedülállóan szép kilátás nyílik a völgyről és a hegyoldalban kanyargó autópálya magas pillérsoráról.

Gazdasági, kulturális és turisztikai jelentőségeSzerkesztés

KépgalériaSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Rotte-ként nevezik Ausztriában az olyan lakóterületeket (Wohnsiedlungen), amelyek csak néhány lakóépületből állnak, nagyobbak egy tanyánál (Einöde), viszont egy falunál kevésbé strukturáltak, de mindenesetre összetartozóbbak, kompaktabbak a tájban szétszórt lakóegységekhez képest. A fogalom hasonló a magyarországi külterületi lakotthely- vagy telep települési formához
  2. A tartalom: szakmai része részben a felsoroltak, valamint a wikipedia.de és wikipedia.it azonos szócikkeire támaszkodik, (helyszíni adatpontosításokkal: 2014.07.14. (> KT / Kit36a)
  3. Az útszakasz 2014.07.14-i bejárásakor előttünk egy kamion is be tudta járni (Kit36a).

Források és irodalomSzerkesztés

  • Steffan Bruns: Alpenpässe - vom Saumpfad zum Basistunnel, 4. k.
  • Jon Mathieu: Die Alpen (Raum-Kultur-Geschichte) - RECLAM Verl. Stuttgart, 2015. - ISBN 978 3 15 011029 4
  • A. Cousy- C.Donzel- M.Raspre- M.Walter: Legendäre Reisen in den Alpen (Sonderausg.) - Frederkind & Thaler 2015. München - ISBN 978 3 95416 170 6.
  • Pethő T.-Szombathy V.: Ausztria – Bp. 1969. Panoráma K. –(ISBN nincs)
  • Nemeskényi Antal: EURÓPA(Kontinensről kontinensre) - Kossuth K. Bp. 2000 - ISBN 963 09 4176 7
  • A világ természeti csodái és kultúrkincsei 2. k. 35/p. 226 - ISBN 963-367-272-4
  • J. B. Duroselle: Európa népeinek története - Bp. Officina Nova K. 1990 - ISBN ?
  • K. H. Waggerl: Österreich (Landschaft, Mensch und Kultur) - Pinguin, 1952. Innsbruck
  • E. Höhne: Zauber der Alpen - Droemer Knaur, 1985/88 - ISBN 3-426-26381-5
  • Stefano Ardito: ALPOK túrázóknak (1995)2005.II.átd.k. - Gabo Kiadó - ISBN 963 7318 16 X
  • Karl Baedeker: Tirol (Handbuch für Reisende) – Leipzig, Karl Baedeker, 1923 – Katschberg: – KT_archiv_VeML
Térképek
  • ADAC Auto Atlas Europa 2010/2011. - ISBN 3-8264-1374-1
  • Freitag-Berndt: Wander- Rad- und Freizeitkarte WK 022 – ISBN 978-3-85084-703-2
  • Freitag-Berndt: Freizeitführer WK 022 - ISBN 978-3-85084-703-2
  • Freitag-Berndt: Tirol / Vorarlberg 2005. - M: 1:200 000
  • Freitag-Berndt: Osttirol / Kärnten 2005. - M: 1:200 000
  • A tartalom: szakmai rész részben a felsoroltak, valamint a wikipedia.de és wikipedia.en azonos szócikkeire támaszkodik, (helyszíni adatpontosításokkal: 2014.07.14-14. (> KT /Ksa és Kit36a)