Keledy Tibor

magyar politikus

Keledy Tibor, 1939-ig Keil Tibor (Losonc, 1895. október 23.St. George’s, Grenada, 1978. május 28.) politikus, főpolgármester.

Keledy Tibor
Budapest 13. főpolgármestere
Hivatali idő
1944. április 20. ősz
Előd Homonnay Tivadar
Utód Mohay Gyula

Születési név Keil Tibor
Született 1895. október 23.
Losonc
Elhunyt1978. május 28. (82 évesen)
St. George’s

Foglalkozás
  • politikus
  • polgármester

Életpályája szerkesztés

Jogot végzett és 1936–1939 között dr. Szendy Károly budapesti polgármester kabinetvezetőjeként működött. Innen került a bécsi döntés után, 1940-ben Kolozsvárra, ahol a polgármesteri tisztséget hivatalosan pár hónap után vehette át a katonai közigazgatást vezető Beck Albert ezredestől. 1943-ban pedig az ő hathatós támogatására épült meg, Kós Károly tervei szerint a kolozsvári Műcsarnok, az ország második ilyen jellegű kultúrintézménye, és épültek meg az ONCSA-házak.

A kortárs alkotókat műteremmel és anyagi juttatásokkal is támogatta. Így jutott műteremhez Szolnay Sándor és Szervátiusz Jenő, a korszak két legjelentősebb kolozsvári alkotója.

1944. április 20-án belügyminisztériumi rendelettel nevezték ki Budapest főpolgármesterévé. Itt azután még nehezebb időkben foglalta el tisztségét. Szálasi hatalomra kerülése után, mint sok más közhivatalnok, ő sem vállalta az együttműködést a nyilasokkal. Tisztségéről lemondott, és még Budapest körülzárása előtt feleségével együtt elhagyta az országot.

Előbb egy évig Franciaországban éltek. Egy módos párizsi családhoz álltak be; Keledy inasnak, felesége szakácsnőnek. Egyik napon azután házigazdájuk faggatni kezdte, mi volt a foglalkozásuk azelőtt. Ezt követően a család levétette inasi ruháját és feleségével asztalukhoz ültették, maguk közé. Ez a család segítette őket, hogy még 1945-ben kijussanak Venezuelába.

Keledy Tibor nyelvzseni volt, könnyen beilleszkedett a dél-amerikai spanyol világba. Caracasban, Venezuela fővárosában a kataszteri hivatal tisztviselője lett. Igazából ő tette rendbe az intézményt.

Élete végén Grenadában élt, ott is halt meg.

Források szerkesztés

További információk szerkesztés

  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János
  • Keresztény magyar közéleti almanach, 3. köt. Erdély. Az I. és II. kötet pótlásaival. Fel. szerk. és kiadó Hortobágyi Jenő. Bp., 1940. Pátria ny.