Kemenec
Kemenec (1899-ig Alsó-Kamenecz és Felső-Kamenecz, szlovákul Kamenec pod Vtáčnikom) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Privigyei járásban. Alsó- és Felsőkemenec egyesítésével jött létre.
| Kemenec (Kamenec pod Vtáčnikom) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Trencséni | ||
| Járás | Privigyei | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1355 | ||
| Polgármester | Dušan Ďuriš | ||
| Irányítószám | 972 44 | ||
| Körzethívószám | 046 | ||
| Forgalmi rendszám | PD | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1744 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 73 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 276 m | ||
| Terület | 25,30 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 40′ 22″, k. h. 18° 32′ 55″Koordináták: é. sz. 48° 40′ 22″, k. h. 18° 32′ 55″ | |||
| Kemenec weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kemenec témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Fekvése szerkesztés
Privigyétől 16 km-re, délnyugatra fekszik.
Élővilága szerkesztés
A faluban egy gólyafészket és egy alátétet tartanak nyilván. 2014-ben 4 fiókát számoltak össze.[2]
Története szerkesztés
A község területén a régészeti leletek tanúsága szerint ősidők óta élnek emberek, az i. e. 1. évezredből a lausitzi kultúra erődített településének maradványait tárták itt fel. Az erődítményt később a puhói kultúra népe is használta.
Felsőkemenec szerkesztés
A mai település első írásos említése 1355-ben „Superior Caste Ilyan" néven történik. 1419-től „Kamenech" néven említik. 1435-ben Luxemburgi Zsigmond adománylevelében szerepel, melyben Felsőkemenecet a Kosztolányi családnak adja. A 17. században a Rajcsányi család birtoka lett. A 18. században a Simonyi, Brodzanszky és Pap családoké. 1536-ban 8 portája adózott. 1601-ben iskolája és 27 háza volt. 1720-ban 18 adózó lakta a falut.[3] 1828-ban 42 házában 262 lakos élt. Híresek voltak az itteni tímárok.
Fényes Elek geográfiai szótárában eképpen ír a községről: „Kamenecz (Felső-), tót falu, Bars, most A.-Nyitra vmegyében: 240 kath., 22 evang. lak. Kathol. paroch. templom. Határa mind a két helységnek meglehetős; erdejök, legelőjük sok. Patakja 4 liszt-, és 1 papirosmalmot forgat. F. u. Kosztolányi, Simonyi s m. t. Ut. p. Oszlán."[4]
Borovszky monográfiasorozatának Bars vármegyét tárgyaló része szerint: „Felsőkamenecz, a felső Nyitra-völgyben fekvő tót kisközség, 404 róm. kath. vallású lakossal. E községet Zsigmond király 1435-ben a Kosztolányiaknak adományozta, a kik mindvégig földesurai maradtak. A XV. század végén azonban a Majthényiaknak is van itt részbirtokuk, míg a XVIII. század végén és a mult század elején a Kosztolányiakkal együtt a Simonyi család is birtokosként szerepel. Azelőtt e községnek Felső-Kosztolány volt a neve. Egyházát már Pázmány is a régi egyházak közé sorozza, melynek gótikus részletei vannak. Sírboltjában a Rajcsányi és a Kosztolányi család tagjai pihennek. A templomot 1665-ben megújították. A XVIII. század végén hires vargái voltak. A mult század elején volt itt négy vízi malom és egy papirmalom. Ez időben határában barnaszénbányát nyitottak, mely azonban csak rövid ideig volt üzemben. Postája Bisztricsény, távirója és vasúti állomása Nemeskosztolány."[5]
Alsókemenec szerkesztés
Alsókemenec Felsőkemenec határában alakult ki, a 14. században még „Petusova" néven említik, 1518-tól fordul elő a későbbi nevén. A Kosztolányi család birtoka volt, később a Majthényiaké. 1663-ban felégette a török. A 17. században lakói a töröknek fizettek adót. 1536-ban malma és 3 portája volt. 1601-ben 40 ház állt a településen, közülük 5 nemeseké. 1715-20-ban kocsmája és 25 portája állt. 1828-ban 64 házában 42 lakos élt. Lakói főként tímármesterséggel, gyümölcstermesztéssel, mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak. A 18. század második felében Alsókemenecen papírgyár kezdte meg működését, mely 1847-ig üzemelt. Sörfőzde is működött itt. A 19. században az itt élők a földművelés és állattartás mellett molnárok, kovácsok, tímárok voltak, de sokan foglalkoztak erdei munkákkal, faárukészítéssel is.
Fényes Elek geográfiai szótárában eképpen ír a községről: „Kamenecz (Alsó-), tót falu, Bars, most A.-Nyitra vmegyében, 1/2 órányira a Nyitra vizétől: 401 kath., 19 evang. lak."[4]
Borovszky monográfiasorozatának Bars vármegyét tárgyaló része szerint: „Alsókamenecz, a felső Nyitravölgyben fekvő tót kisközség, 504 róm. katholikus lakossal. E község a Kosztolányiak régi birtoka. Petusova nevű dűlője is még a XIV. században élt Kosztolányi Petőre látszik emlékeztetni. A XVIII. század vége felé itt papirmalom és négy vízimalom volt. A község határában levő Hrádek nevű hegyen valami erődítvény vagy vár nyomai látszanak. A község postája Bisztricsény, távirója és vasúti állomása Nemes-Kosztolány. Templom a községben nincsen."[5]
A trianoni diktátumig mindkét település Bars vármegye Oszlányi járásához tartozott.
Kemenec Alsó- és Felsőkemenec egyesítéséből jött létre 1955-ben.
Népessége szerkesztés
1880-ban Alsókemenec 402 lakosából 362 szlovák, 20 magyar, 8 német anyanyelvű és 12 csecsemő; míg Felsőkemenec 339 lakosából 312 szlovák, 14 német anyanyelvű és 13 csecsemő. Alsókemenecen 373 római katolikus, 19 evangélikus és 10 zsidó; Felsőkemenecen 316 római katolikus, 13 zsidó, 6 evangélikus és 4 egyéb vallású lakos volt.
1910-ben Alsókemenec 593 lakosából 574 szlovák, 10 német és 9 magyar anyanyelvű; míg Felsőkemenec 494 lakosából 488 szlovák, 5 magyar és 1 német anyanyelvű volt. 565 és 491 római katolikus, 18 evangélikus, valamint 10 illetve 3 zsidó vallású volt a falvakban.
2001-ben 1868 lakosából 1849 szlovák volt.
2011-ben 1844 lakosából 1756 szlovák volt.
2021-ben 1744 lakosából 1718 (+3), 1 magyar, (+6) cigány, (+1) ruszin, 10 (+2) egyéb és 15 ismeretlen nemzetiségű volt.[6]
Neves személyek szerkesztés
- Itt született Zimányi Lajos (1748-1805) piarista szerzetes tanár, a Nyitrai Piarista Gimnázium igazgatója.[7]
Nevezetességei szerkesztés
- A Mindenszentek tiszteletére szentelt, római katolikus temploma a 16. században, késő gótikus stílusban épült. Sírboltjában a Kosztolányi és Rajcsányi család tagjai nyugszanak. 2003-ban megújították.
- A plébánia 1783-ban épült klasszicista stílusban.
Lásd még szerkesztés
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ bociany.sk
- ↑ Felső [1][halott link] és Alsó Kemenyecz [2][halott link]
- ↑ a b Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ a b Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2017. július 7.)
- ↑ ma7.sk
- ↑ Csősz 1879, 881-883.
Források szerkesztés
- Jan Rypka, 1927: Čtyři turecké listiny z Dolného Kamence na Slovensku. Prúdy