Keresztnevek gyakorisága Magyarországon a 20. században
A magyar keresztnevek gyakoriságáról nincs egységes, minden évre és az ország teljes területére vonatkozó statisztikai kimutatás. Az adatok hiányosak, ezért az alábbi táblázatok több esetben csak egy-egy év vagy korszak adatait tartalmazzák, és többször csupán az ország egy-egy kiragadott területének, városának statisztikai elemzésén alapulnak.
1945–1949 szerkesztés
Az adatok Budapest 8. kerületére vonatkoznak, 1945 és 1949 között, a leggyakoribb 25 név %-os megoszlását mutatják 60 000 adat alapján.[1]
Női nevek szerkesztés
|
Férfinevek szerkesztés
|
1945–1958 szerkesztés
Az adatok debreceni lakosokra vonatkoznak, 1945–48, valamint 1955–58 között összevonva.[2]
Női nevek szerkesztés
|
Férfinevek szerkesztés
|
1959 szerkesztés
Az adatok Budapest VIII. kerületére vonatkoznak, a leggyakoribb 25 név %-os megoszlását mutatják 60 000 adat alapján.[1]
Női nevek szerkesztés
|
Férfinevek szerkesztés
|
1967 szerkesztés
Az adatok országosak, az első utónévre vonatkoznak, és az abban az évben adott összes keresztnevet tartalmazzák.[3]
Női nevek szerkesztés
|
Férfinevek szerkesztés
|
1967, 1976, 1983–87 szerkesztés
Gyakorisági sorrendet összehasonlító táblázat a 20 leggyakoribb névvel.[4]
1996 szerkesztés
Az adatok országosak, a táblázatok a 85 leggyakoribb nevet mutatják.[4]
Női nevek szerkesztés
|
Férfinevek szerkesztés
|
Jegyzetek szerkesztés
Források szerkesztés
- Ladó János: Magyar utónévkönyv, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1971 ISBN 963-05-1446-X
- Ladó János – Bíró Ágnes: Magyar utónévkönyv. Budapest: Vince. 2005. ISBN 963 9069 72 8
- Kálmán Béla: A nevek világa, Gondolat Kiadó, Budapest, 1973