Gergely

férfiutónév
(Gergő szócikkből átirányítva)
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. november 10.

A Gergely[1] magyar férfinév, a görög Grégoriosz (Γρηγόριος) név latin Gregorius formájának a Gregor rövidüléséből alakult ki. A görög név jelentése ’éber’, ’őrködő’,[2] < görög γρήγορος (grégorosz) ’őrködő’ < koiné ἐγρήγορος (egrégorosz) ’éber’, ’ébren van’ < ógörög ἐγείρειν/ἐγείρω (egeirein/egeiró) ’ébredni’/’ébredek’. A magyar név kialakulása: a Grégoriosz Gregor alakra való rövidülése után a mássalhangzó-torlódás (gr < ger), majd a vegyes hangrend szűnt meg (e-o < e-e). Ennek eredménye lett a Gerger, amely egy darabig váltakozott a Gergel, Gergely alakokkal.[3]

Rokon nevek

szerkesztés
  • Gergő:[1] a Gergely név becenevéből önállósult.[2]
  • Gerő:[1] a Gergely név régi magyar becenevéből önállósult.[2]
  • Gregor:[1] a Grégoriosz rövidülése.
  • Gergely: Gergelyke, Gerő, Gerőke, Geri, Gerike, Gerus, Gergő, Gergőke, Gergőcske, Geruska, Gegőce, Gergőce, Gergi, Gergőci[4][5]
  • Gergő: Gergőke, Gerő, Gege, Gerőke, Geri, Gerike, Gerus, Geruska[6]

Gyakorisága

szerkesztés

A Gergely a 16–18. században a leggyakoribb férfinevek közé tartozott, de a 19–20. század fordulójára szinte teljesen eltűnt. 1967-ben is csak 46-an kapták ezt a nevet, de a 80-as években újra divatba jött, és már a 21. volt a gyakorisági listán.[3] Az 1990-es években a Gergely és a Gergő igen gyakori, a Gerő szórványos név volt; a 2000-es években a Gergely a 38–48., a Gergő a 10–12. leggyakoribb férfinév; a Gerő nem szerepel az első százban.[2][7][8]

Más nyelvű megfelelői

szerkesztés

Gergely, Gergő, Gerő

Március 12-én volt szokásban a gergelyezés vagy gergelyjárás, ami Nagy Szent Gergelynek a tiszteletére terjedt el. Kezdetben, IV. Gergely pápa idején (a 800-as években) három diák adta elő. Egyik a püspököt alakította, a másik kettő a káplánokat, a többi gyerek pedig egy-egy mesterséget személyesített meg. Egy versbe szedett prédikáció után bejárták a várost, és a tavasz köszöntése mellett új diákokat is toboroztak. A hagyomány idővel eltolódott az adománygyűjtés irányába.[3]

Sokfelé ezen a napon kezdődtek a szőlőmunkák. Zalai hagyományok szerint a Gergely napján metszett tőkéről sok bort szüretelnek.[3]

Híres Gergelyek, Gergők, Gerők és Gregorok

szerkesztés

Püspökök

szerkesztés

Egyéb Gergelyek

szerkesztés

Vezetéknévként

szerkesztés

A Gergely névből sok családnév alakult ki: Gece ~ Gecze ~ Götze, Géci, Gecő, Gera, Gergece, Gergó, Gergócs, Gergőcs, Gergye, Geri, Gerke, Geró, Gerőcs, Gerse.[3]

Az irodalomban

szerkesztés

A népnyelvben

szerkesztés
  • Gergely rázza a szakállát, mondták, ha március 12-én havazott[3]
  • Mérges, mint a Gergely-napi idő, vagyis nagyon mérges.[3]
  • gergely vagy gergelyes, a Gergely-napot köszöntő gyerek neve[3]
  • Gergely-napi virág, a hóvirág[3]
  • gergelyvíz, a templomok és oltárok szentelésénél használt víz neve, amely hamut, bort és sót is tartalmaz. Azért hívják így, mert Nagy Szent Gergely pápa írta elő a használatát.[3]

Földrajzi névként

szerkesztés
  1. a b c d MTA Nyelvtudományi Intézet – Az MTA Nyelvtudományi Intézete által anyakönyvi bejegyzésre alkalmasnak minősített utónevek jegyzéke
  2. a b c d e f g h i j k l m Ladó–Bíró, 60. old.
  3. a b c d e f g h i j Fercsik–Raátz, 140. old.
  4. nevenapja.hu – Gergely
  5. nevnap.org Archiválva 2016. március 13-i dátummal a Wayback Machine-ben – Gergely
  6. nevenapja.hu – Gergő
  7. Az akkor születetteknek adott nevek számára vonatkozik az adat
  8. Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala

Források

További információk