Kilényi Mária

(1895–1967) magyar műfordító, író
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. január 5.

Kilényi Mária (Budapest, 1895. október 16. – Budapest, Józsefváros, 1967. május 15.)[4] magyar műfordító, író, Kilényi Hugó unokahúga.

Kilényi Mária
Született1895. október 16.[1]
Budapest[2]
Elhunyt1967. május 15. (71 évesen)[1]
Budapest[2]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
SírhelyeFarkasréti temető (614("A")-755)[3]
SablonWikidataSegítség

Kilényi Pál Ernő (1856–1916) részvénytársasági igazgató és Tottis Ilona (1868–1922)[5] lánya.[6] Középiskolai tanulmányait a VII. kerületi állami felső leányiskolájában kezdte, majd a Nőképző Egyesület gimnáziumában fejezte be. 1912-től a Budapesti Tudományegyetemen angolt és művészettörténetet hallgatott. Első novelláit az 1910-es évek elején polgári radikális lapok közölték. Nyelvtanítással is foglalkozott. 1920-ban Yolland Arthur egyetemi tanár révén Svájcba került (Genfben és Bernben tanult), nyelvtudását különböző szerkesztőségekben hasznosította. Főleg a Milliók könyve és a Színes regények című sorozatok számára fordított. 1945-től James Aldridge, Honoré de Balzac, Miguel de Cervantes, Jean Cocteau, O. Henry, Upton Sinclair, Robert Louis Stevenson, Jules Verne, E. L. Voynich műveiből fordított. Dramatizálta Jan Fučik börtönnaplóját (bemutatta a pozsonyi színház 1950-ben).

  • Régi olasz novellák (válogatta, ford. és bev., Budapest, 1942)
  • A házasság mint egzakt tudomány, műfordítás, Huszadik századi dekameron, Európa Könyvkiadó, 1968, Szerelmi történetek, Ventus Libro Kiadó, 2008
  • Könnyek és korona (regény, Budapest, 1947)
  • Legyetek éberek! (dráma, Budapest, 1948)
  • Ilonka a fergetegben (ifjúsági regény, Budapest, 1960)

További információk

szerkesztés