Királyboca
Királyboca (más néven Bocabánya,[2] szlovákul Vyšná Boca, németül: Oberbotza) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Liptószentmiklósi járásban.
| Királyboca (Vyšná Boca) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Zsolnai |
| Járás | Liptószentmiklósi |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1263 |
| Polgármester | Ľubica Trégerová |
| Irányítószám | 032 34 |
| Körzethívószám | 044 |
| Forgalmi rendszám | LM |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 106 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 6 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 953 m |
| Terület | 20,59 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 55′ 30″, k. h. 19° 45′ 06″Koordináták: é. sz. 48° 55′ 30″, k. h. 19° 45′ 06″ | |
| Királyboca weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Királyboca témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Fekvése szerkesztés
Liptószentmiklóstól 17 km-re délkeletre, az Alacsony-Tátrában, a Bocai-völgy végénél fekszik.
Története szerkesztés
A falu határában már a 11. században aranybányászat folyt, melyet elsősorban a Szepességbe telepített német bányászok végeztek. Neve 1263-ban Boca alakban pataknévként fordul elő először egy oklevélben. A bányászkunyhókból fokozatosan fejlődött ki a korai bányászfalu, mely először 1470-ben különült el a szomszédos Szentivánbocától, amikor Hunyadi Mátyás megerősítette szabadságjogaiban. Ezután azonban visszaesett a kitermelés, mely a település hanyatlásához vezetett. A mostani falu a 16. század közepén keletkezett a korábbi Boca település helyén. Templomáról 1571-ben történik említés. Kezdetben Szentivánboca része volt. Határában vasat, antimont és aranyat bányásztak. 1785-ben a településen 61 ház állt, melyekben 73 család és 373 lakos élt, a 12 éven aluli gyerekek száma ekkor 53.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Bocza Bánya, Bocza Regia. Mező Város Liptó Vármegyében, birtokosa a’ Királyi Bányászi Kamara, fekvése egy mély völgyben esik, melly meredek bértzekkel keríttetett, Hybbétöl nem meszsze, jóféle bányák vagynak benne; az ide való arany leg jobbnak tartatik; határbéli földgye búzát nem terem; harmadik Osztálybéli.”[3]
A 18. század végén vashámor is működött a községben. A bányák kimerülése után lakói földműveléssel, fakitermeléssel és állattenyésztéssel foglalkoztak. Csak a 19. század közepén vált önállóvá.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Bócza (Király-), tót m. város, Liptó vármegyében, az Ördöglakodalmának neveztetett hegy alatt, egy mély völgyben 45 kath., 453 evangelikus lak. F. u. a kamara. Ut. post. Okolicsna.”[4]
A trianoni diktátumig Liptó vármegye Liptóújvári járásához tartozott.
Egykori bányászházait sorra üdülőkké alakítják át.
Népessége szerkesztés
1910-ben 363, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 102 lakosából 99 szlovák volt.
2011-ben 119 lakosából 108 szlovák.
Híres személyek szerkesztés
- Itt hunyt el Doleschall Pál nyelvész, evangélikus lelkész, tanár.
Nevezetességei szerkesztés
- Római katolikus temploma 1785-ben a régi templom helyén épült klasszicista stílusban.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Királyboca (Bocabánya) - Arca : Magyarországi egyházi levéltárak közös segédlete. arca.melte.hu. (Hozzáférés: 2021. július 3.)
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára | Országleírások | Kézikönyvtár. www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2022. szeptember 29.)
