Főmenü megnyitása

Kirchschlag in der Buckligen Welt közel 3000 lakosú kisváros Ausztriában, Alsó-Ausztria tartomány Bécsújhelyvidéki járásában.

Kirchschlag in der Buckligen Welt
A Szent János kápolna
A Szent János kápolna
Kirchschlag in der Buckligen Welt címere
Kirchschlag in der Buckligen Welt címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
Tartomány Alsó-Ausztria
Rang város
Járás Bécsújhelyvidéki járás
Körzethívószám 02646
Forgalmi rendszám WB
Népesség
Teljes népesség2889 fő (2018. jan. 1.)[1] +/-
Népsűrűség73 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság383 m
Terület23,7 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kirchschlag in der Buckligen Welt (Ausztria)
Kirchschlag in der Buckligen Welt
Kirchschlag in der Buckligen Welt
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 47° 30′ 10″, k. h. 16° 17′ 50″Koordináták: é. sz. 47° 30′ 10″, k. h. 16° 17′ 50″
Kirchschlag in der Buckligen Welt weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kirchschlag in der Buckligen Welt témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

Kőszegtől 30 km-re nyugatra, az 1921-ig fennállt osztrák-magyar határnál, ma a Burgenland és Alsó-Ausztria közötti tartományi határ mellett fekszik, az Alpokalján, a Bucklige Welt (magyarul Púpos világ) tájegységben. Közúton a B55-ös főúton az A2-es autópálya felől, illetve Kőszeg irányából közelíthető meg. Kirchschlag in der Buckligen Welt Lichtenegg, Hollenthon, Sopronszentmárton, Borosd, Vámosderecske, Pörgölény, Borostyánkő, Hochneukirchen-Gschaidt, Bad Schönau és Krumbach községekkel határos.

A város közigazgatási területe 57,96 km², ebből erdőterület 41,67 százalék. Kirschlag város 1282. óta rendelkezik önálló plébániával, ami egyben a Reichersbergi Apátság egyik patrónus plébániája is volt. Napjainkban a Bécsi főegyházmegyhez tartozik. A fiatal város (2012) a környező településekkel (Aigen, Lembach, Stang, Ungerbach) körjegyzőséget alkotva mintegy 3000 lakossal a déli Bucklige Welt fővárosa.

 
Kirchschlagi panoráma

TörténeteSzerkesztés

Első említése Castrum Kryslag néven 1246-ban történt, ekkor egy IV. Béla udvartartásához tartozó személy halt meg „sub castro”, a vár közelében. Egy elmélet szerint azonban honfoglalás kori magyar alapítás is lehet, első okleveles említései (Kryslag, Chirislag) talán a magyar Kőröslakra vezethetők vissza. Mátyás király az 1480-tól épített gótikus templomhoz oldalhajót építtetett, ezt a szárnyat Ungarische Kirche néven tartják számon. 1250-től többször magyar ostromot élt át, így 1603-ban Bocskai István hajdúi, 1621-ben Bethlen Gábor, 1703-ban a kurucok támadták meg, de 1532-ben és 1683-ban török ostromot is elszenvedett.

Az első világháború előtt a Sopron–Kőszeg-vasútvonal Kőszeg-Aspang szárnyvonalának állomását tervezték ide, ez azonban már nem valósult meg.

1921. szeptember 5-én a nyugat-magyarországi felkelés kapcsán a községet újra magyar támadás érte és a magyar felkelők megütköztek egy osztrák századdal. Az ütközetben 10 osztrák katona és 21 magyar felkelő veszítette életét.[forrás?] A Zöbern-patak hídjánál, a plébánia templom közelében áll az emlékművük. Az egykori országhatáron, ma Alsó-Ausztria és Burgenland tartományok határán emlékdomb és emlékmű áll. A második világháború végén, 1945-ben Kirchschlagnál léptek a szovjet csapatok először a történelmi Ausztria területére.

2002. december 12-én az addigi mezőváros megkapta a városi rangot.

2010-ben a Ausztria legszebb városa címet nyerte el a település.

Kultúrtörténeti értékekSzerkesztés

  • A 15. század második feléből származó erődtemplom védőszentje Keresztelő Szent János. A templom az osztrák késő gótika egyik legszebb temploma. A templom építése alatt Hunyadi Mátyás király vette át a városban az uralmat és feltehetően ő adott megbízást a templom oldalhajójának építésére, melyet a mai napig „Magyar Templom”-nak neveznek.
  • A templom további magyar vonatkozása még a kőszegi Georg Kéry festőművész főoltárképe (1675) és a máriapócsi kegykép másolata (1761) a Mária-oltáron.
  • Várrom
  • Barokk stílusban épült a keresztút és kálvária templom. Itt helyezték el (1730-1733) Jézus szenvedésének történetét festett fa domborművön bemutató kálváriát.
  • 1932-ben alapították a kirschlagi passiójátékokat, melyen ötévenként kb. 500 önkéntes szereplő mutatja be Jézus halálát és feltámadását 1932-től 5 évente, az erre a célra épített épületben. (A következő eladás időpontja: 2015).[2]
  • 1971-ben Josep Piribauer és Werner Hlavka[3] irányításával megalakult Kirchschlag város fúvószenekara (Stadtkapelle Kirchschlag), amely 1973-tól baráti kapcsolatban áll Kőszeg város fúvószenekarával és állandó résztvevője a Kőszegi Szüret rendezvényének.

A Mária-út (zarándokút)Szerkesztés

Kirschlag városa az erdélyi Csíksomlyóról induló és Mariazellig terjedő zarándokúton található. Ez a zarándokút végighalad Magyarországon, majd Kőszegtől a Gyöngyös- (Güns) patak mentén Léka (Lockenhaus), Kisostoros (Hochstrauss) és Pörgölény (Pilgersdorf) érintésével jut Kirchschlagba. Onnan Krumbachon, Aspangon, Kirchbergen, Raachon át a Schwarza völgyébe, a Prein völgyébe, Payerbachon, Schwarzau.a.G.-on, a Prein völgyébe, majd a Lahn-Sattelen, és a Halltalon keresztül Mariazellbe ér. A zarándokút Kirchschlagtól Mariazellig 106 km hosszú. A kirchschlagi templomtól a krumbachi templomig húzódó zarándokút-szakasz 11,6 km hosszú, és gyalog kb. 3 óra alatt teljesíthető. Az út a kirschlagi templomtól indul, 4,7 km-nél éri el az Aigenstrasse–Backerbauer kereszteződést (leágazás a D9-es útra). Innen utunk a Backerhof mellett az erdőszélen visz tovább, majd az erdőn keresztül leereszkedik a Tiefenbach völgyébe, ahol 6,6 km után jobbra a Tiefenbachba vezető útba torkollik. Erről az útról 8,1 km-nél balra a Katzentörl felé térünk le. A Csend Terén (Platz der Stille) keresztül 9,3 km–nél érjük el az Eggweg-en, a Rózsafüzér (Rosenkranz) kápolnát, ahonnan 2,3 km múlva megérkezünk a krumbachi templomhoz.

KépekSzerkesztés

FordításSzerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Kirchschlag in der Buckligen Welt című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

  • Juhász László: Ausztria magyar emlékei (Lakitelek, 2005)
  • Kirchschlag in der Buckligen Welt (német nyelven). kirchschlag-bw.gv.at. (Hozzáférés: 2011. augusztus 13.)

További információkSzerkesztés