Wikipédia

Kropivnickij

város Ukrajnában
(Kirovograd szócikkből átirányítva)

Kropivnickij (ukránul: Кропивницький, korábbi nevén Kirovohrad, még korábban Jeliszavethrad) város Ukrajna középső részén, a Kirovohradi terület székhelye. Az Inhul folyó partján, a fővárostól, Kijevtől 250 kilométerre délre fekszik. 124 m-es átlagos tengerszint feletti magasságon terül el. Fontos közlekedési csomópont.

Kropivnickij (Кропивницький)
Tanárképző Egyetem
Tanárképző Egyetem
Kropivnickij címere
Kropivnickij címere		 Kropivnickij zászlaja
Kropivnickij zászlaja
Közigazgatás
Ország Ukrajna
TerületKirovohradi terület
Rangváros
Alapítás éve1754
PolgármesterAndrij Pavlovics Rajkovics[1]
Irányítószám98600–98639
Körzethívószám+380 654
Testvértelepülései
Lista
Népesség
Teljes népesség227 413 fő (2019)
Népsűrűség2324 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság124 m
Terület103 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 30′ 37″, k. h. 32° 16′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 30′ 37″, k. h. 32° 16′ 00″
Kropivnickij weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kropivnickij témájú médiaállományokat.

Földrajza

szerkesztés

Az átlaghőmérséklet januárban –5 °C, júliusban 20 °C. Az átlagos csapadékmennyiség évente 510 mm, a legcsapadékosabb hónap a július.[2]

Népessége

szerkesztés
A népesség alakulása 1897 és 2022 között
Lakosok száma
61 488
64 502
188 795
269 803
251 775
236 097
234 322
231 089
225 339
219 676
1897192619701989200320102013201620202022
Adatok: Wikidata

Története

szerkesztés

A 16. és a 18. század első felében a modern város földjei az ukrán kozákoké voltak [3].Településeket alapítottak itt, amelyek később városi területekké váltak [4].

A város története 1754-ben kezdődik, amikor felépült a Szent Erzsébet erőd [5].

1784 óta rendelkezik városi ranggal

1882-ben Marko Kropivnickij megalapította itt az első hivatásos ukrán színházat [6].

A polgárháború alatt a város az Ukrán Népköztársaság fennhatósága alatt állt, de 1920-ban harmadszor is elfoglalta a szovjet hadsereg [7]

A Holodomor és a politikai elnyomások során 2238 városi lakos halt meg [8][9].

1941. augusztus 5. és 1944. január 8. között a várost a nácik megszállták.

2016. július 14-én az Ukrán Legfelsőbb Tanács elfogadta a város átnevezéséről benyújtott határozatot az úgynevezett dekommunizációs törvényre hivatkozva. Ennek alapján a város Marko Kropivnickij ukrán író és dramaturg tiszteletére a Kropivnickij nevet kapta.[10][11]

Ukrajna orosz inváziója során a várost az oroszok rendszeres ágyúzásai kezdték el [12]

Nevezetességek, látnivalók

szerkesztés
  •  
    az ország délkeleti részéből érkezett menekült által festett falfestmény "Ukrajna a szabadság"
  •  
    Maidan hőseinek tere
  •  
    panoráma a városra
  •  
    folyó töltése
  •  
    Corypheiv Színház
  •  
    az elesett katonák emlékének sugárútja
  •  
    házi készítésű emlékmű "legyen bátor, mint Ukrajna"
  •  
  •  
    regionális államigazgatás
  •  
    a politikai elnyomás áldozatainak emlékműve
  •  
    emlékmű a Maidan hőseinek
  •  
    falfestmény Mark Kropivnickij tiszteletére
  •  
    városközpont (panoráma)
  •  
    Posta
  •  
    fő utca (Velyka Perspektyvna)
  •  
    Városi tanács
  •  
    az Ingul folyó a város központjában
  •  
    folyó töltése

Gazdaság

szerkesztés

A város legjelentősebb ipari vállalata a Vörös Csillag (ukránul Cservona Zirka) mezőgazdasági gépgyár.

Közlekedés

szerkesztés

Híres emberek

szerkesztés

Itt született:

Látnivalók

szerkesztés

Műemlékek

szerkesztés
  • Zsinagóga (синагога, вул.Дзержинського, 90 / вул.Пашутинська, 40) 1895-1897. mór stílus
  • Szent Erzsébet erőd (фортеця св.Єлизавети, пров.Фортечний, 21) 1754-1757.
  • Megváltó-templom (Покровська церква, вул.Фрунзе, 14) 1850. Eklektikus, késői orosz stílus
  • Görög templom és harangtorony (грецька церква (Пр.Володимирівської Богородиці) + дзвіниця вул.К.Маркса, 74) 1805-1812., átépítve 1898. Klasszicista
  • Preobrazsenszkij-templom (Преображенська церква, вул.Преображенська, 22) 1833.
  • Katonai szálláskörzet (військове містечко, вул.Леніна, 2, вул.Орджонікідзе, 9-13) 1848-1855. Klasszicista
  • Műemlék lakóház (житловий будинок, вул.Володарського, 61) 1800
  • Elvorti műemlékház (житловий будинок Ельворті, вул.Орджонікідзе, 1) 1870-es évek
  • Kropivnickij (Téli) színház (театр ім.Кропивницького (Зимовий), вул.Леніна, 4) 1867
  • Járási Bíróság (повітовий суд, вул.Велика Пермська, 2) 1845.
  • Külkereskedelmi bank (міжнародний банк, вул.Леніна, 17/7) 1910. Neoklasszicista
  • Szent Vlagyimir-templom (Istenanya oltalma) (церква св.Володимира (Покровська)) 1795-1826
  • Vasúti híd (залізничний міст)
  • Lánygimnázium (жіноча гімназія, вул.Шевченка, 1) 1904
  • Goldenberg kórház (лікарня Гольденберга) 19. század vége[13]

Múzeumok

szerkesztés
  • Kirovohradi Terület Képzőművészeti Múzeum (Кіровоградський обласний художній музей, вул. Велика Перспективна, 60)[14]
  • Jeliszavethradi Zsidó Közösség Történeti Múzeuma (Історичний музей «Євреї Єлисаветграда, вул. Дзержинського, 90)[15]
  • Karol Simanszkij Állami Zenei Múzeum (Кіровоградський державний музей музичної культури імені Кароля Шимановського, вул. Дзержинського, 65)[16]
  • Kirovohradi Helytörténeti Múzeum (Кіровоградський краєзнавчий музей, вул. Дворцова, 40) Alapítva: 1883-ban.[17]
  • Irodalmi múzeum (Кіровоградський міський літературно-меморіальний музей І. К. Карпенка-Карого, вул. Тобілевича, 16) Alapítva: 1995-ben.
  • Kropivnickij Emlékmúzeum (Меморіальний музей М. Л. Кропивницького, вул. М. Кропивницького, 172) Alapítva: 1982-ben.
  • Henrik Nejhauz Múzeuma (Музей Генріха Нейгауза, вул. Дзержинського, 65) Alapítva: 1981[18]
  • Julij Mejtusz Zenei Emlékmúzeum (Народний меморіальний музей Юлія Мейтуса, вул. Маланюка, 1) Alapítva: 1985
  • Olekszandr Olekszandrovics Oszmjorkin Művészeti Emlékmúzeuma (Художньо-меморіальний музей Олександра Олександровича Осмьоркіна, вул. Дворцова, 89) Alapítva:1994[17]
  • Kirovohradi Repülő Akadémia Múzeuma (Музейний комплекс Кіровоградської льотної академії Національного авіаційного університету, вул. Добровольського, 1)[19]

Parkok

szerkesztés
  • Győzelem park (парк Перемоги) 19. század. Területe: 25 ha.

Jegyzetek

szerkesztés
  1. ↑ OA polgármester életrajza a Kropivnickiji Tanács honlapján Archiválva 2009. június 26-i dátummal a Wayback Machine-ben (ukránul)
  2. ↑ Időjárás (ukránul)
  3. ↑ Поселення задніпрських місць до утворення Нової Сербії в документах середини XVIII століття / А. В. Пивовар.  – К.: Академперіодика, 2003.  – 336 с.
  4. ↑ Матівос Ю. М. Місто на сивому Інгулі.  – Історико-публіцистичний нарис.  – Кіровоград. ТОВ «Діаграма», 2004 р.  – c. 26.
  5. ↑ на доповіді Сената «Генваря 4 дня 1752 года подписано Ея императорского Величества рукою тако: быть по сему, а данную генерал майору Глебову инструкцию велено оной крепости учинить наперед план и для рассмотрения прислать в военную коллегию». Центральний державний військово-історичний архів Росії Ф.349, інв.№ 9, спр.1445, стор.2-4
  6. ↑ Пилипчук, Ростислав. Історія українського театру (від витоків до кінця ХІХ ст.). Лвов, Наукова думка, 2019. ISBN ISBN 978–617–10–0507–5.
  7. ↑ Сергій Шевченко, Єлисаветградськими волами за українським паровозом, Вечірня газета, 7 травня 1993 р.
  8. ↑ Загальноукраїнський том Національної книги пам'яті жертв Голодомору 1932–1933 років в Україні.
  9. ↑ Національна книга пам'яті жертв Голодомору 1932–1933 років в Україні. Кіровоградська область.
  10. ↑ Про приведення назви міста Кіровоград Кіровоградської обла... | від 14.07.2016 № 1468-VIII. zakon3.rada.gov.ua. (Hozzáférés: 2016. július 14.)
  11. ↑ Szakítás a szovjet múlttal
  12. ↑ ОКУПАНТИ ВГАТИЛИ РАКЕТАМИ ПО КРОПИВНИЦЬКОМУ: 8 ЛЮДЕЙ ТРАВМОВАНІ, ОДНА – ЗАГИНУЛА
  13. ↑ [1] Műemlékek (ukránul) és (angolul)
  14. ↑ [2]
  15. ↑ [3]
  16. ↑ Zenei múzeum
  17. ↑ a b Archivált másolat. [2016. január 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. november 13.)
  18. ↑ [4]
  19. ↑ [5] Kirovohradi Légiakadémia

Források

szerkesztés

További információk

szerkesztés
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kropivnickij&oldid=27194590”