A kis székicsér (Glareola lactea) a madarak osztályának lilealakúak (Charadriiformes) rendjébe, ezen belül a székicsérfélék (Glareolidae) családjába tartozó faj.[1][2]

Kis székicsér
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Lilealakúak (Charadriiformes)
Család: Székicsérfélék (Glareolidae)
Alcsalád: Székicsérformák (Glareolinae)
Nem: Glareola
Faj: G. lactea
Tudományos név
Glareola lactea
Temminck, 1820
Elterjedés
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Kis székicsér témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Kis székicsér témájú médiaállományokat és Kis székicsér témájú kategóriát.

Rendszerezése szerkesztés

A fajt Coenraad Jacob Temminck holland arisztokrata és zoológus írta le 1820-ban.[3]

Előfordulása szerkesztés

Dél- és Délkelet-Ázsiában, Banglades, Banglades, Bhután, Kambodzsa, Kína, India, Laosz, Malajzia, Mianmar, Nepál, Omán, Pakisztán, Szingapúr, Srí Lanka, Thaiföld, Vietnám, Afganisztán, Bahrein, Irán, az Egyesült Arab Emírségek és Jemen területén honos.

Természetes élőhelyei a tengerpartok, tavak, folyók és patakok környéke. Vonuló faj.[4]

Megjelenése szerkesztés

Testhossza 17 centiméter, testtömege 37-38 gramm.[5] Nagy szeme, hegyes szárnya és villás farka mind a levegőben való vadászatot szolgálja. Fehér szemgyűrűje van, tollazata világosbarna.

Életmódja szerkesztés

A fecskéhez hasonlóan a levegőben kapkodja el rovarokból álló táplálékát.

Szaporodása szerkesztés

A földre, sekély mélyedésbe rakja fészkét.

 
Kotló madár
 
és tojásai

Természetvédelmi helyzete szerkesztés

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig ismeretlen. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]

Jegyzetek szerkesztés

  1. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2020. október 13.)
  2. A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2020. október 13.)
  3. Avibase. (Hozzáférés: 2020. október 13.)
  4. a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2020. október 13.)
  5. Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2020. október 12.)

Források szerkesztés

További információk szerkesztés