Kisegyházas
Kisegyházas (1899-ig Kosztolnafalu, szlovákul Kostolná Ves, korábban Kostolnejsa) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Privigyei járásban.
| Kisegyházas (Kostolná Ves) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Trencséni |
| Járás | Privigyei |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1332 |
| Polgármester | Mária Žofčinová |
| Irányítószám | 972 26 |
| Körzethívószám | 046 |
| Forgalmi rendszám | PD |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 510 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 121 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 358 m |
| Terület | 3,75 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Kisegyházas
Pozíció Szlovákia térképén
| |
| é. sz. 48° 48′ 25″, k. h. 18° 29′ 25″Koordináták: é. sz. 48° 48′ 25″, k. h. 18° 29′ 25″ | |
| Kisegyházas weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kisegyházas témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
FekvéseSzerkesztés
Privigyétőltól 14 km-re északnyugatra, a Nyitrica-patak partján fekszik.
TörténeteSzerkesztés
A falu a 13. században keletkezett. A nyitrai vár tartozéka volt, később birtokában több nemesi család: a Bossányi, Rudnay és Újváry családok osztoztak. 1332-ben a pápai tizedjegyzékben „Uyeghaz” néven említik először. 1332-37-ben megtaláljuk még „Divec Superior”, „Veghaz”, illetve 1390-ben „Wyeghaz” néven is. Gótikus temploma a 14. században már állt. 1553-ban malma és 6 portája volt. 1715-ben 8 háza állt. A község anyakönyveit 1718-tól vezetik, de csak 1790-től van meg a Nyitraivánkai levéltárban. 1778-ban 2 nemesi és 23 jobbágyháza volt 198 lakossal.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „KOSZTOLNAFALVA. Elegyes falu Nyitra Várm. földes Ura Bosányi Uraság, lakosai katolikusok, fekszik, Bajmóczhoz egy mértföldnyire, határja soványas, fája nints, réttye tsekélyes, alkalmatos legelője van.”[2]
1828-ban 44 házában 308 lakos élt. Lakói mezőgazdasági idénymunkákkal, gyümölcstermesztéssel foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Kosztolnafalva, (Kosztolnyejsza), Nyitra m. tót falu, 308 kath. lak., kath. paroch. templommal. F. u. a Bosányi család. Ut. p. Privigye.”[3]
Borovszky Samu monográfiasorozatának Nyitra vármegyét tárgyaló része szerint: „Kosztolnafalu, a Belanka völgyben fekszik, Banka és Dlzsin közt. Lakosai tótajkuak, számuk 275, vallásuk r. kath. Postája Nyitra-Rudnó, táviró- és vasúti állomása Nyitra-Novák. Ősrégi község. 1113-ban »Kosztulán« (Costulan) néven várbirtok volt. Kath. temploma, mely fallal van körülvéve, 1515-ben már fennállott. Hajóját 1742-ben építették újra. Földesurai a Rudnayak voltak.”[4]
A trianoni diktátumig Nyitra vármegye Privigyei járásához tartozott.
NépességeSzerkesztés
1910-ben 351, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 469 lakosából 466 szlovák volt.
2011-ben 455 lakosából 449 szlovák.
NevezetességeiSzerkesztés
- A Kisboldogasszony tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 14. században épült. 1515-ben, 1742-ben és 1773-ban átépítették, a 19. században és 1933-ban megújították.
- Nepomuki Szent János szobra a 19. században készült.
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ The 2021 Population and Housing Census
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2023. március 17.)
- ↑ Samu, Borovszky; Pásztor: Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu, Hiba: Érvénytelen idő. (Hozzáférés: 2023. március 17.)