Kishárs

község Szlovákiában

Kishárs (1899-ig Kis-Lipnik, szlovákul: Malý Lipník) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Ólublói járásában.

Kishárs (Malý Lipník)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásÓlublói
Rangközség
Első írásos említés1715
PolgármesterJozef Šesták
Irányítószám065 46
Körzethívószám052
Forgalmi rendszámSL
Népesség
Teljes népesség455 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség33 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság452 m
Terület13,77 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 19′ 41″, k. h. 20° 47′ 25″Koordináták: é. sz. 49° 19′ 41″, k. h. 20° 47′ 25″
Kishárs weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kishárs témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Ólublótól 16 km-re északkeletre, a Poprád bal partján, a lengyel határ mellett fekszik.

Története

szerkesztés

A 14. század végén egy irtványon keletkezett falut az 1580-as években, a vlach jog alapján telepítették ruszin telepesekkel. A palocsai uradalomhoz tartozott, első írásos említése 1600-ból származik. 1715-ben „Kis-Lipnik” néven említik. 1787-ben 85 házát 564-en lakták.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „LIPNIK. Orosz falu Sáros Várm. földes Ura B. Palocsai Uraság, lakosai többen ó hitűek, fekszik Héthárshoz más fél mértföldnyire, határja ollyan mint Matisováé.[2]

1828-ban 96 háza és 725 lakosa volt a falunak. Lakói főként mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak, ezenkívül gyapjútermékeket és lenolajat állítottak elő. 1848-ban lakói részt vettek a szlovák nemzeti felkelésben. A falu lakói közül ebben az időben sokan éheztek és elvándoroltak innen.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Lipnik, orosz falu, Sáros vmegyében, a Poprád mellett: 725 görög kath. lak. Görög kath. paroch. templom. Savanyuvíz-forrás. Fenyves erdő. F. u. b. Palocsay Horváth. Ut. posta Eperjes 10 óra.[3]

1887-ben csendőrök verték le a zsellérek felkelését. Az első világháborúban 8 helybéli lakos esett el. A trianoni diktátum előtt Sáros vármegye Héthársi járásához tartozott.

A faluban vízimalom és fűrészüzem működött.

Népessége

szerkesztés

1910-ben 687, túlnyomórészt ruszin anyanyelvű lakosa volt.

2001-ben 477 lakosából 460 szlovák volt.

2011-ben 456 lakosából 386 szlovák és 62 ruszin volt.

Nevezetességei

szerkesztés
  • Szent Kozma és Damján tiszteletére szentelt görögkatolikus temploma 1820-ban épült, 1889-ben és 1937-ben megújították.

További információk

szerkesztés