Kisporuba

község Szlovákiában
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2023. április 25.

Kisporuba (szlovákul Liptovská Porúbka) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Liptószentmiklósi járásban. A 20. század elején nevét Ortovényra változtatták, de ez nem bizonyult maradandónak.

Kisporuba (Liptovská Porúbka)
Kisporuba címere
Kisporuba címere
Kisporuba zászlaja
Kisporuba zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásLiptószentmiklósi
Rangközség
Első írásos említés1379
PolgármesterJana Gazdičová
Irányítószám033 01
Körzethívószám044
Forgalmi rendszámLM
Népesség
Teljes népesség1248 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség27 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság649 m
Terület42,16 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 01′ 49″, k. h. 19° 44′ 04″49.030278°N 19.734444°EKoordináták: é. sz. 49° 01′ 49″, k. h. 19° 44′ 04″49.030278°N 19.734444°E
Kisporuba weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kisporuba témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Liptószentmiklóstól 10 km-re délkeletre, a Vág partján fekszik.

Története

szerkesztés

A település a 14. században a Szent-Iványi család birtokán keletkezett, lakói földművesek, kosárfonók voltak. Első említése 1377-ben posessioként „Crisonporuba” alakban történik. Neve arra utal, hogy a falu erdőirtással a német jog alapján keletkezett, régi névelőtagja pedig Krizsán nevű telepítő soltészára és első bírójára utal. 1784-ben 68 háza és 878 lakosa volt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „PORUBKA. Tót falu Liptó Vármegyében, földes Ura Szentiványi Uraság, lakosai katolikusok, és evangyélikusok, fekszik Sz. Ivánhoz nem meszsze, mellynek filiája, határjának egy része hegyes, piatzozása Sz. Miklóson 2 órányira, legelője nem elég, földgye termékeny, határja többnyire síkos, fája is van mind a’ kétféle, első osztálybéli.[2]

1828-ban 91 házában 1285 lakos élt, akik mezőgazdasággal, tutajozással, kosárfonással foglalkoztak. 1848-49-ben az itteni bíró Michal Frniak volt, a liptói szlovák felkelők egyik szervezője.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Kis-Poruba, tót falu, Liptó vmegyében, 7 kath., 1267 evang., 11 zsidó lak. Evang. anyatemplom. – A Vágh mellett fekszik, igen közel Hradekhez. Határa nagy, de sovány; erdeje, szép juhai számosak; lakosai hajókáznak, fuvaroznak, vásznat-szőnek stb. F. u. Szentiványi, s többen. Ut. p. Okolicsna.[3]

Evangélikus temploma 1918-ban épült. A trianoni békeszerződés idején Liptó vármegye Liptóújvári járásához tartozott.

A templom környékén volt a szlovák nemzeti felkelés liptói központja. Lakói tevékenyen segítették a környékbeli partizánokat. A falu 1945. január 31-én szabadult fel a megszállás alól. 1971 és 1992 között Liptóújvár része volt.

Ma lakói közül sokan Liptóújvár és Liptószentmiklós üzemeiben dolgoznak.

Népessége

szerkesztés

1910-ben 1333, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 1140 lakosából 988 szlovák és 134 cigány volt.

2011-ben 1156 lakosából 1039 szlovák és 45 cigány.

Nevezetességei

szerkesztés
  • Evangélikus temploma 1914 és 1918 között épült.
  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára | Országleírások | Kézikönyvtár. www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2022. október 18.)

Külső hivatkozások

szerkesztés