Kisszabos
Kisszabos (szlovákul: Slavoška) község Szlovákiában, a Kassai kerület Rozsnyói járásában.
| Kisszabos (Slavoška) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Kassai |
| Járás | Rozsnyói |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1563 |
| Polgármester | Ján Jakubovský |
| Irányítószám | 049 34 |
| Körzethívószám | 058 |
| Forgalmi rendszám | RV |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 132 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 29 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 423 m |
| Terület | 4,50 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 43′ 37″, k. h. 20° 20′ 16″Koordináták: é. sz. 48° 43′ 37″, k. h. 20° 20′ 16″ | |
| Kisszabos weboldala | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Fekvése szerkesztés
Rozsnyótól 28 km-re, északnyugatra fekszik.
Története szerkesztés
A falut 1563-ban a vlach jog alapján telepítették, a csetneki Bebek uradalomhoz tartozott. Ekkor említik először „Zlauozka” alakban. 1566-ban 3 portája adózott, de egy török rajtaütés következtében 1599-ig lakatlan volt. 1686-ban „Kiss Slaboska”, illetve „Pusta Slaboska” a neve. A 17. századtól Krasznahorka váruradalmának része. 1773-ban 32 jobbágy és 6 zsellércsalád élt a faluban.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Kis, és Nagy Szlabos. Slavorum villa, Slabosovcze. Két tót falu Gömör Várm. földes Uraik leginkább Andrási, és más Uraságok is, lakosaik katolikusok, és többen evangelikusok, fekszenek Rochfalva felett, Csetnekhez nem igen meszsze; 1561-ben az Ozmanok’ jármát sínylették, 1765-ben pedig elégett vala; határbéli földgyeik a’ lakosoknak számokhoz képest kevesek; 3 vas hámorjok van, mellyekben a’ férjfiak, az aszszonyok pedig lennel is foglalatoskodnak; fájok nintsen.”[2]
1828-ban 30 házában 345 lakos élt, akik pásztorkodással, mezőgazdasággal, fuvarozással és szövéssel foglalkoztak.
A 19. század közepén Fényes Elek eképpen írja le: „Kis-Szlabos, Mala-Szlaboszka, tót falu, Gömör és Kis-Honth egyesült vmegyében, Csetnekhez 1 1/2 órányira: 9 kath., 336 evang. lak. Földei hegyen feküsznek, s vizmosások rongálják; juhot tart; gabonával kereskedik. A csetneki uradalomhoz tartozik.”[3]
Borovszky Samu monográfiasorozatának Gömör-Kishont vármegyét tárgyaló része szerint: „Kisszlabos, csetnekvölgyi tót kisközség, 40 házzal és 121 ág. h. ev. lakossal. A csetneki uradalomhoz tartozott és azzal együtt került az Andrássyak kezébe. Tót neve Mala-Szlaboszka volt. Ág. h. ev. temploma 1856-ban épült. A község postája, távírója és vasúti állomása Csetnek.”[4]
1920-ig Gömör-Kishont vármegye Rozsnyói járásához tartozott.
Népessége szerkesztés
1910-ben 188, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 122 lakosából 99 szlovák és 20 cigány volt.
2011-ben 131 lakosából 129 szlovák.
További információk szerkesztés
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2017. december 8.)
