Kisszokond
Kisszokond (Soconzel) falu Romániában. Szatmár megye egyik települése. Közigazgatásilag Nagyszokond (Socond) község része.
Kisszokond (Soconzel) | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Történelmi régió | Partium |
Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Szatmár |
Község | Nagyszokond |
Rang | falu |
Községközpont | Nagyszokond |
Irányítószám | 447288 |
SIRUTA-kód | 138903 |
Népesség | |
Népesség | 289 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | - |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 225 m |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
![]() | |
Fekvése
szerkesztésSzatmárnémetitől délkeletre, a Szatmári-síkság széle és a Bükk hegység találkozásánál fekszik.
Története
szerkesztésBorovszky a település múlt század elejei viszonyairól a következőket írja: "Kisszokond, oláh kisközség az erdődi járásban, a vármegye szélén, a Bükk hegység alatt. Van benne 97 faház; 537 lakosa közül 11 magyar, 48 horvát, a többi gör. kath. oláh. Határa 3406 k. hold."
Első említése 1424-ből származik.
Hajdan Felsőszokond volt a neve, és a bélteki uradalomhoz tartozott.
A 16. századig a Drágfiaké volt; azontúl az erdődi uradalommal együtt a szatmári vár tartozékaként a Szatmári uradalom-hoz tartozott..
A 17. században a gróf Károlyi család birtokaihoz tartozott.
1919-ig Magyarországhoz tartozott, Szatmár vármegye részeként. 1910-ben 565 lakosából magyar 11, román 546, egyéb nemzetiségű 8.
1992-ben 531 román nemzetiségű lakos lakta.
Nevezetességei
szerkesztésA görögkatolikus egyház fatemploma a XVIII. sz-ban épült.
Források
szerkesztés- Szatmár vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.
Közlekedés
szerkesztésMegközelíthetősége közúton, Erdőd irányából, Oláhgyűrűs és Nagyszokond érintésével.