Kiskohány

község Szlovákiában
(Kochanovce (okres Bardejov) szócikkből átirányítva)

Kiskohány (szlovákul: Kochanovce) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Bártfai járásában.

Kiskohány (Kochanovce)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásBártfai
Rangközség
Első írásos említés1377
PolgármesterJana Lazoriková
Irányítószám086 46
Körzethívószám054
Forgalmi rendszámBJ
Népesség
Teljes népesség272 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség46 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság241 m
Terület5,53 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 11′ 25″, k. h. 21° 23′ 20″Koordináták: é. sz. 49° 11′ 25″, k. h. 21° 23′ 20″
Kiskohány weboldala
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Bártfától 15 km-re délkeletre, a Tapoly mellett fekszik.

Története

szerkesztés

A falut egy Kohány nevű soltész alapította a 14. században, a trócsányi nemesi birtokon. 1377-ben említik először, amikor Trócsányi Miklós fia György kúriát épít a „villa Kohan”-nak nevezett településen. A falu a köcsényi uradalom része volt. 1427-ben 25 portát számláltak a faluban Kálnási Jakab birtokában, ezzel a közepes nagyságú települések közé tartozott. Később a Trócsányiak és rokonaik, az Olsvai és Raszlavicai családok birtoka. A 16. században lakói zsellérek voltak, akik a fokozódó szegénység elől nagyrészt elhagyták a községet. 1600-ban mindössze 6 adózó porta található a településen. A 17.–18. században a Kohányiak birtokában állt. Ekkor a lakosság száma ismét emelkedett. 1787-ben 25 házában 176-an laktak.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „KOHÁNY. Kohanovce. Tót falu Sáros Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Kapronczához nem meszsze, és annak filiája, határjának fele termékeny, réttye, legelője meg lehetős, fája tűzre van.[2]

1828-ban 28 házában 229 lakosa volt. A 19. században a Bán család birtoka. Lakói hagyományosan mezőgazdasággal foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Kohány, Sáros vmegyében, tót falu, Kaproncza fil., 56 kath., 109 evang., 9 zsidó lak. F. u. többen.[3]

A trianoni diktátum előtt Sáros vármegye Girálti járásához tartozott.

Népessége

szerkesztés

1910-ben 189, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 257 szlovák lakosa volt.

2011-ben 255 lakosából 248 szlovák.

Külső hivatkozások

szerkesztés