Kúpfalva
Kúpfalva (németül: Kogl, horvátul: Koglin) Pörgölény nagyközség része Ausztriában, Burgenland tartományban, a Felsőpulyai járásban.
Kúpfalva (Kogl im Burgenland) | |
Közigazgatás | |
Ország | Ausztria |
Tartomány | Burgenland |
Rang | Pörgölény településrésze |
Járás | Pörgölény |
Alapítás éve | 1597 |
Polgármester | Bürger Ewald (ÖVP) |
Irányítószám | 7441 |
Körzethívószám | 02616 |
Forgalmi rendszám | OP |
Népesség | |
Teljes népesség | ismeretlen |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 599 m |
Terület | 5,18 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 26′ 44″, k. h. 16° 17′ 57″47.445600°N 16.299100°EKoordináták: é. sz. 47° 26′ 44″, k. h. 16° 17′ 57″47.445600°N 16.299100°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Kúpfalva témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Fekvése
szerkesztésFelsőpulyától 21 km-re délnyugatra a régi magyar-osztrák határ mellett fekszik.
Története
szerkesztésA települést 1597-ben lékai uradalom urbáriumában említik először "Kukly" néven. 1660-óta a szomszédos Létérhez és Kőpatakhoz hasonlóan a pörgölényi bíró igazgatása alá tartozott. 1789-ig lakói is Pörgölénybe jártak istentiszteletre. Ebben az évben alapították önálló plébániáját, ezzel egyházilag elszakadt Pörgölénytől. Létér és Újvörösvágás filiaként tartozott hozzá.
Vályi András szerint " KOGEL. Német falu Vas Várm. földes Ura H. Esztehrázy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Borostyánkőhöz 3/4 mértföldnyire, határja hegyes, és földgye is néhol sovány, fája, legelője elég van, réttyei tsekélyek, és az áradások is járják."[1]
Vas vármegye monográfiája szerint "Kupfalva, határszéli község Alsó-Ausztria felé, 39 házzal és 208 németajkú, r. kath. vallású lakossal. Postája Pörgölin, távírója Léka."[2] Vas vármegye
1910-ben 196, túlnyomórészt német lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Kőszegi járásához tartozott. 1921-ben Ausztria Burgenland tartományának része lett. 1971-óta Pörgölény, Kőpatak, Kúpfalva, Lantosfalva, Létér, Németgyirót és Salamonfalva települések együtt alkotják Pörgölény nagyközséget.
Nevezetességei
szerkesztésSzent Oszvald tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1807-ben épült.
Külső hivatkozások
szerkesztésJegyzetek
szerkesztés- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség