Wikipédia

Kohlbach Bertalan

(1866–1944) rabbi, tanár, folklórkutató

Kohlbach Bertalan (Liptószentmiklós, 1866. augusztus 11. – Budapest, Józsefváros, 1944. február 23.)[2] tanár, néprajztudós, rabbi.

Kohlbach Bertalan
Született1866. augusztus 11.[1]
Liptószentmiklós
Elhunyt1944. február 23. (77 évesen)
Budapest VIII. kerülete
Állampolgárságamagyar
HázastársaKatscher Ilona
Foglalkozása
  • rabbi
  • folklorista
  • pedagógus
SírhelyeKozma utcai izraelita temető (1B-20-34)
Sablon • Wikidata • Segítség

Élete szerkesztés

Kohlbach Sámuel és Ber Jentel/Jetti fia. Apja két és fél évig az ácsi hitközség rabbija volt, míg anyai nagyapja Ber Nicolau (1794–1861) liptószentmiklósi rabbi volt. Az elemi iskolai tanulmányait szülővárosában végezte, majd 1877–1879-ben magántanulóként elvégezte a gimnázium négy osztályát. 1879-től az Országos Rabbiképző Intézet alsó tanfolyamán[3] folytatta tanulmányait, és 1884-ben sikeres érettségi vizsgát tett. 1884–85-ben a breslaui Jüdisch-Theologisches Seminar hallgatója volt, s elsősorban vallásbölcsészetet és keleti nyelveket hallgatott. 1885 őszétől a Budapesti Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán és a Rabbiképzőn tanult. Előbbiben 1888-ban sikeres doktori vizsgát tett, majd két évvel később a rabbiképesítő vizsgákat is sikeresen teljesítette. 1890 februárjában avatták rabbivá. 1890 márciusától a temesvári hitközség rabbija volt, de reformnézetei miatt összeütközésbe került a hitközség konzervatív vezetőivel, ezért 1896. március 27-én lemondott hivataláról. 1896 áprilisában beiratkozott a Berlini Egyetemre, ahol klasszika-filológiát, művészettörténetet és esztétikát tanult, valamint fejlesztette némettudását. Miután hazatért, ismét a Budapesti Tudományegyetem bölcseleti karának hallgatója lett, s 1897. október 27-én tanári képesítést szerzett latin és német nyelvből. 1897-től a Kaposvári Állami Főgimnáziumban tanított, majd később budapesti tanintézményekben, illetve Körmöcbányán és Nagyváradon működött. 1909 és 1932 között a budapesti Szent István Gimnázium tanára volt.

Folklorista munkássága jelentős volt. Tanulmányait a Magyar-Zsidó Szemle, az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat (IMIT) Évkönyvei, a külföldi német és héber nyelvű folyóiratok közölték. Az IMIT alapító tagja volt. Írt a magyarországi múzeumok zsidó vonatkozású anyagáról, köztük a Magyar Nemzeti Múzeum makkabeus-érmeiről, melyeket ő fedezett fel, valamint nevelésügyi kérdésekről. Halálát villamosgázolás okozta.

A Kozma utcai izraelita temetőben helyezték végső nyugalomra.

Családja szerkesztés

Házastársa Katscher Ilona volt.

Gyermekei

  • Kohlbach Emil (1892–?) mérnök. Felesége Hegedűs Klára (1897–?), Hegedűs Ármin építész lánya.
  • Kohlbach Gabriella (Temesvár, 1896–?) építészmérnök. Férje Bickel János Erik (Göttingen, 1895–?) gépészmérnök.

Főbb művei szerkesztés

  • Jehuda Ibn Balam (doktori értekezés, Budapest, 1888)
  • Székfoglaló (Temesvár, 1890)
  • A hittan elemei. Az izraelita ifjúság számára. Temesvár, 1892. (2. kiadás. Temesvár, 1894)
  • Avatási istentisztelet rendje (Temesvár, 1897)
  • Adatok a zsidó néprajzhoz (IMIT Évkönyv, 1910–15)
  • Folklore a zsinagógában (IMIT Évkönyv, 1930)
  • Hellénizmus a zsidóságban (IMIT Évkönyv, 1940)

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ Kohlbach Bertalan, http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC07165/08179.htm
  2. ↑ Halotti bejegyzése a Budapest VIII. kerületi polgári halotti akv. 528/1944. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. november 17.)
  3. ↑ Az alsó tanfolyam megfeleltethető a főgimnázium 5-8. osztályának

Források szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kohlbach_Bertalan&oldid=26772192”