Főmenü megnyitása

Konkoly-Thege Gyula

magyar agrárstatisztikus

Konkoly-Thege Gyula (Aranyosmarót, 1876. december 21.Budapest, 1942. december 6.) magyar agrárstatisztikus. Az MTA levelező tagja (1938).

Konkoly-Thege Gyula
Konkoly-Thege Gyula
Konkoly-Thege Gyula
Született 1876. december 21.
 Osztrák–Magyar Monarchia, Aranyosmarót
Elhunyt 1942. december 6. (65 évesen)
magyar 1919-1946 Budapest
Nemzetisége magyar
Házastársa Garay Anna
Foglalkozása agrárstatisztikus
Iskolái Műegyetem
Budapesti Tudományegyetem
Sírhely Fiumei Úti Sírkert
A Központi Statisztikai Hivatal elnöke
Hivatali idő
1936 1939
Előd Kovács Alajos
Utód Dobrovits Sándor
A Wikimédia Commons tartalmaz Konkoly-Thege Gyula témájú médiaállományokat.

Családja, tanulmányaiSzerkesztés

A Bars megyei Aranyosmaróton, régi magyar nemesi családban született. Édesapja, Konkoly-Thege Gyula (1848-1897), ügyvéd,[1] édesanyja bodorfalvi Bodó Ilona (1856-1905) volt.[2] Nagyapja, Konkoly-Thege Pál (1815-1884), az aranyosmaróti királyi törvényszék elnöke,[3] nagyanyja, kenessei Kenessey Alojzia (1824-1884) volt.[4] Apai felmenői több nemzedéken keresztül Bars megyei földbirtokosok voltak. Rokona, a híres csillagász, Konkoly-Thege Miklós volt.

Középiskoláit a pozsonyi állami főreáliskolákban kezdte, majd a körmöcbányaiban érettségizett. A Műegyetemre iratkozott, majd a Budapesti Tudományegyetemen tett 1907-ben államtudományi államvizsgát, 1926-ban pedig közgazdasági doktori oklevelet szerzett.

PályafutásaSzerkesztés

1898-ban a Központi Statisztikai Hivatalnál kezdte pályáját. Már egy éve itt dolgozott, amikor letette a statisztikai szakvizsgát. 1898-ban statisztikai gyakornoknak nevezték ki, és fokozatos előrelépés után 1907-ben már főtiszti beosztást kapott. Ebben az időben a statisztikai évkönyv szerkesztésében vett részt. 1914 elején a választókerületi beosztással kapcsolatos statisztikai feldolgozásokat végezte, majd a külkereskedelmi forgalmi osztályon dolgozott. Ezekben a munkákban kitűnve került át a fogalmazói karra, ahol néhány év alatt a miniszteri tanácsosságig vitte.

1921-től osztályvezetőként a mezőgazdasági statisztikai munkálatok újjászervezésével foglalkozott, közben részt vett a választójogi reformok statisztikai megalapozásában is. A hivatalos statisztikai szolgálat vezetésébe 1926-ban kapcsolódott be, mikor aligazgatóvá nevezték ki. 1929-től a Statisztikai Hivatal alelnöke volt, 1936-tól nyugdíjazásáig pedig államtitkári rangban elnök lett. 1939. április 23-án vonult nyugállományba. Ettől kezdve tudományos munkájának élt.

Az 1927-ben alapított Magyar Gazdaságkutató Intézet ügyvezető alelnöke volt, ahol több mint egy évtizedig dolgozott. Konjunktúrakutatással is foglalkozott.

1930-ban a budapesti tudományegyetem közgazdasági karának magántanára lett „Agrárstatisztika” tárgykörben, 1935-től a műegyetem mezőgazdasági karán is tanított.

Budapesten halt meg, sírja a Kerepesi úti temetőben található, Sidló Ferenc munkája. Sírfelirata: „Rám ezer virággal szórtad a tavaszt…” (Csokonai Vitéz Mihály: A Reményhez).

 
Konkoly-Thege Gyula sírja Budapesten. Kerepesi úti temető: 37/2-sziget. Sidló Ferenc alkotása

Szerepe a bel- és külpolitikai szakmai képviseletbenSzerkesztés

Az első világháború után a közszolgálati alkalmazottak kormánybiztosaként dolgozott a Belügyminisztériumban. Tagja volt az Országos Közélelmezési Tanácsnak, később az Országos Ipartanács és a védett birtokok felügyeletére alakult miniszterközi bizottság munkájában is részt vett.

1928-ban részt vett a Genfben tartott nemzetközi gazdaságstatisztikai értekezleten, később rendszeresen képviselte Magyarországot a nemzetközi statisztikai és mezőgazdasági konferenciákon. A Nemzetközi Mezőgazdasági Intézet 1936-os és 1937-es római ülésszakán sikerült elérnie, hogy az egyes országok mezőgazdasági statisztikai adatgyűjtési rendszerét részben az ő tervei alapján dolgozzák ki.

Társasági tagságaiSzerkesztés

Tagja volt számos tudományos társaságnak, támogatója a szövetkezeti mozgalomnak.

  • 1922-től tagja a Magyar Statisztikai Társaságnak, székfoglaló előadását 1925-ben tartotta meg a gabonafélék termésátlagairól. 1937-től 1940-ig a Statisztikai Társaság elnöke: ő kezdeményezte a Társaság által a nemzeti jövedelem és adóstatisztika problémáinak megvitatására rendezett szakértekezletet.
  • 1924-től tagja az Országos Községi Törzskönyvbizottságnak,
  • a Statisztikai Tanács gazdaságstatisztikai szakosztályának.
  • A Nemzetközi Statisztikai Intézet 1937-ben választotta tagjai közé.

MűveibőlSzerkesztés

TanulmányaiSzerkesztés

  • Kecskemét gyümölcstermelésének jelentősége. Kecskemét város statisztikai megvilágításban. (Magyar Statisztikai Szemle, 1935, 5. szám 99–114. oldal)
  • A cséplőgépek elterjedése Magyarországon (Magyar Statisztikai Szemle, 1926, 6. szám 350. oldal)
  • Az 1926. évi országgyűlési képviselőválasztás eredménye (Magyar Statisztikai Évkönyv, 1927. 1., 1–44. oldal)
  • A konjunktúrakutatás külföldi szervezetei (Közgazdasági Szemle, 1927. 51., 324–338. oldal)
  • Magyarország külkereskedelmi forgalma és a mezőgazdasági kivitel jelentősége (Közgazdasági Szemle, 1930. 54., 338–366. oldal)

IrodalomSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

További információkSzerkesztés