Korkes Zsuzsanna Katalin

Magyar muzeológus, néprajzkutató, kultúrantropológus (1954-2009)
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. augusztus 26.

Korkes Zsuzsanna Katalin (Szeged, 1954. április 8.Budapest, 2009. május 28.) magyar muzeológus, néprajzkutató és kultúrantropológus. Publikációi és kiállításai mellett komoly érdemeket a mai kor kutatásával, a MADOK és a 24. óra programokban kifejtett tevékenységével szerzett. Fő kutatási területei a Kiskunság, majd a Galga-mente népszokásai, hiedelemvilága és népi gyógyászata, illetve a modern kor kulturális antropológiája voltak.

Korkes Zsuzsa
Tápiószelén 2000-ben
Tápiószelén 2000-ben
SzületettKorkes Zsuzsanna Katalin
1954. április 8.
Szeged
Elhunyt2009. május 28. (55 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
HázastársaForgács Péter Rezső
GyermekeiForgács Máté
SzüleiDr. Korkes László
Dr. Priskin Margit
Foglalkozásamuzeológus
néprajzkutató
kultúrantropológus
IskoláiTömörkény István Gimnázium
JATE Bölcsészettudományi Kar
DE Bölcsészettudományi Kar
SírhelyeFiumei Úti Sírkert
SablonWikidataSegítség
Sírja a Nemzeti Sírkert szóróparcellájában

Orvos szülők gyermekeként született. Két évvel fiatalabb húga, Ildikó, szintén az orvosi hivatást választotta.[1] Tanulmányait a szegedi Juhász Gyula Gyakorló Általános Iskolában, majd a Tömörkény István Gimnáziumban végezte, ahol 1972-ben érettségizett.[2] Érettségi után a József Attila Tudományegyetem (ma Szegedi Egyetem) Bölcsészettudományi Karán történelem-régészet szakon folytatta tanulmányait, ahol 1977-ben szerzett diplomát. Diplomamunkáját Fodor István vezetése alatt írta Az égitestek ábrázolása a magyar régiségben, népművészetben és hitvilági gyökereiben címmel.

1977-ben feleségül ment Forgács Péterhez, fiuk, Máté 1988-ban született. A diploma megszerzése után, hátat fordítva a régészetnek, előbb néprajzosként, majd helytörténészként helyezkedett el a kiskunfélegyházi Kiskun Múzeumban. A következő évben részt vett a Kiskunság népművészete című konferencia és tárlat megszervezésében, ennek keretében jelent meg első jelentősebb publikációja is. A rendezvénysorozat során a kiskunsági molnárfaragásokkal foglalkozott és ezen munkájával újra ráirányította a figyelmet a „kiskun madonnák” néven ismert komoly kulturális értékkel bíró faragásokra.

1980 és 1983 között a váci Vak Bottyán Múzeum (ma Tragor Ignác Múzeum) munkatársa volt. Annak ellenére, hogy az ország más vidékére került, tovább folytatta néprajzi gyűjtőútjait az Alföldön, illetve Baranya megyében. 1983-tól tizenhárom éven át az aszódi Petőfi Múzeumban dolgozott. Ettől kezdve fő kutatási területe a Galga-mente népszokásai – különös tekintettel a jeles napi és lakodalmi szokásokra –, hiedelemvilága és népi gyógyászata lett. Ennek a munkának az eredménye számos kiállítás és publikáció lett. Ezek közül kiemelkedik a Viselet és történelem, viselet és jel című tárlat, konferencia és kiadvány. A muzeológiában igyekezett meghonosítani azt a gyakorlatot, hogy egy-egy kiállításhoz kapcsolódjon tudományos konferencia is, illetve jelenjen meg tanulmánykötet, ismertető, hogy az eredmények a későbbi nemzedékek számára is hozzáférhetőek legyenek. Ez idő tájt számos alkalommal tartott külföldön (elsősorban német nyelvterületen) előadásokat, kiállításokat, hogy megismertesse a magyar kultúrát ottani kollégáival.

1996-ban Szentendrére került, ahol a Pest Megyei Múzeumok Igazgatóságának hat éven át igazgatóhelyettese és két ízben is megbízott igazgatója lett. 1999 és 2002 között a Debreceni Egyetemen doktori tanulmányokat folytatott. Disszertációját Interetnikus kapcsolatok a Galga-mente szokás- és hiedelemvilágában címmel írta. A doktori fokozatot végül, egyéb elfoglaltságai miatt, nem szerezte meg. 2002-től haláláig a Budapesten található Magyar Mezőgazdasági Múzeumban dolgozott, ahol 2003 és 2007 között az Agrártörténeti Főosztály vezetője volt. Itteni évei alatt figyelme a modern kor kutatására irányult. Tevékenyen részt vett a MADOK és a 24. óra című projektek szervezésében, melyek a 20. század még fellelhető, illetve a 21. század tárgyi és egyéb kulturális értékeinek gyűjtését, dokumentálását célozták meg. 2004-ben rendezte meg először a később több helyen újra megrendezésre kerülő, a dohányzás kultúrtörténetével foglalkozó tárlatát, mely a Karády Katalin által ismertté tett slágert idézve a Hamvadó cigarettavég címet viselte. 2006-ban a múzeumban megrendezett Lippay János emlékkonferencián A „Posoni kert” növényeinek szerepe a gyógyításban címmel tartott emlékezetes előadást, ez egyike azon kevés előadásának, melyek nyomtatásban nem láttak napvilágot. 2009. május 28-án hunyt el Budapesten, június 24-én a Fiumei Úti Sírkert szóróparcellájában helyezték örök nyugalomra.[1]

Jelentősebb kiállításai

szerkesztés
  • A Nagykunság népművészete
  • Kiskunság népművészete (Kiskunsági molnárfafaragások)
    • Kiskun Múzeum, Kiskunfélegyháza, 1978
  • Suba és Ködmön a Duna-Tisza Közén
    • Kiskun Múzeum, Kiskunfélegyháza, 1979
  • Váci céhek – váci iparosok
  • Népi gyógymódok
    • Vak Bottyán Múzeum, Vác
  • Galga-mente népművészete
  • Viselet és történelem, viselet és jel (Ünnepek és hétköznapok a Galga-mentén)
  • Galga-mente régen és ma: képek és tárgyak
    • Petőfi Múzeum, Aszód, 1997
  • „Ásó, kapa, nagyharang” – Menyasszonyi viseletek és csokrok
  • Karácsonyi képeslapok és karácsonyfadíszek
    • Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 2004
  • „Hamvadó cigarettavég” – A dohányzás kultúrtörténete

Publikációi

szerkesztés
  • Kiskunsági molnárfaragások. In A Kiskunság népművészete. Korkes Zsuzsanna, Péter László (szerk.). Kiskunfélegyháza: Somogyi Károly Megyei Könyvtár. 1978. ISBN 9637581243  
  • Polner Zoltán: A Teknyőkaparó. Korkes Zsuzsanna, Péter László (szerk.). Kiskunfélegyháza, Szeged: Somogyi Károly Megyei Könyvtár, Kiskun Múzeum. 1980. = Csongrád megyei könyvtári füzetek, 13. ISBN 9789637581243  
  • A Kiskunság egészségügyi viszonyai a XVIII-XIX. században. In Bács-Kiskun megye múltjából IV: Egészségügy. Iványosi-Szabó Tibor (szerk.). Kecskemét: Bács-Kiskun Megyei Levéltár. 1982. 437–467. o. ISBN 9630137313  
  • Adatok a tiszazugi kovácsmesterséghez. In Kunszentmárton és a Tiszazug kisipara. T. Bereczki Ibolya, Szabó László (szerk.). Szolnok: Damjanich János Múzeum. 1982. 489–505. o.  
  • Lakodalmi szokások a Kiskunságban. In Lakodalom. Novák László Ferenc, Ujváry Zoltán (szerk.). Debrecen: Kossuth Lajos Tudományegyetem Néprajzi Tanszék. 1983. = Folklór és Etnográfia, 9. ISSN 0139-2468  
  • Népi gyógyítás a Tápió mentén. In Tápió mente néprajza. Ikvai Nándor (szerk.). Szentendre: Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága. 1985. 857–874. o. = Studia Comitatensia, 16. ISSN 0133-3046  
  • Lapu Istvánné, Korkes Zsuzsa: Viseletek és szokások Zsámbokon. Asztalos István, Korkes Zsuzsa (szerk.). Aszód: Petőfi Múzeum. 1986. = Múzeumi Füzetek, 33. ISBN 963017538X ISSN 0580-3705  
  • Lakodalmi szokások. In Bag: Néprajzi tanulmányok I. Asztalos István, Korkes Zsuzsa (szerk.). Aszód: Petőfi Múzeum. 1988. 239–264. o. = Múzeumi Füzetek, 35. ISBN 9637148000 ISSN 0580-3705  
  • Bag: Néprajzi tanulmányok II. Asztalos István, Korkes Zsuzsa (szerk.). Aszód: Petőfi Múzeum. 1988. = Múzeumi Füzetek, 36. ISBN 9637148000 ISSN 0580-3705  
  • Népszokások és viseletek Kartalon. Kartal: Kartali Érdekvédelmi Kör. 1992. = Kartali mozaikok, 1.  
  • Lakodalmi szokások. In Csólyospálos: Tanulmányok Csólyospálos történetéről és népéletéről. Fodor Ferenc (szerk.). Csólyospálos: Csólyospálos Község Önkormányzata. 1995. 221–246. o. ISBN 9630339099  
  • A gyermek és a közösség. In Gyermekvilág a régi magyar falun. T. Bereczky Ibolya (szerk.). Szolnok: Damjanich János Múzeum. 1995. 269–274. o. ISBN 9637225722  
  • Szín és forma változása a Galga menti asszonyok viseletében. In Viselet és történelem, viselet és jel. Korkes Zsuzsa (szerk.). Aszód: Petőfi Múzeum. 1996. 147–159. o. = Múzeumi Füzetek, 45. ISBN 9637148205 ISSN 0580-3705  
  • A rozmaring szerepe a Galga menti népszokásokban. In Kutatások Pest megyében: Tudományos konferencia I. Soós Sándor (főszerk.), Korkes Zsuzsa (szerk.). Szentendre: Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága. 1997. 89–98. o. = Pest Megyei Múzeumi Füzetek, 4. ISBN 9637215646 ISSN 0324-7503  
  • Jelesnapi szokások Galgahévízen. In Egy múzeum szolgálatában: Tanulmányok Asztalos István tiszteletére. Asztalos Tamás (szerk.). Aszód: Petőfi Múzeum. 1998. 261–284. o. = Múzeumi Füzetek, 48. ISBN 9630347172 ISSN 0580-3705  
  • A kiskunsági fafaragások motívumkincse. In A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve. Szeged: Móra Ferenc Múzeum. 1998. 119–136. o. = Studia Ethnographicae, 2. ISSN 1219-7092  
  • Non-verbális kommunikáció a párválasztás és a lakodalom szokásrendszerében. In Kutatások Pest megyében: Tudományos konferencia II. 1998. Soós Sándor (főszerk.), Korkes Zsuzsa (szerk.). Szentendre: Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága. 1999. 147–153. o. = Pest Megyei Múzeumi Füzetek, 5. ISBN 9637215751 ISSN 0324-7503  
  • Adatok Galgahévíz hiedelemvilágához. In Ünnepi kötet Szabó László tiszteletére. Ujváry Zoltán (szerk.). Debrecen: Ethnica. 1999. 411–420. o. ISBN 9634723349  
  • Fejezetek Tura néprajzából. Korkes Zsuzsa (szerk.). Aszód: Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága. 2001. = Galga Menti Műhely, 8.  
  • Luca napi szokások a Galga-mentén. In Kutatások Pest megyében: Tudományos konferencia III. 2000. Korkes Zsuzsa (szerk.). Szentendre: Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága. 2001. 195–200. o. = Pest Megyei Múzeumi Füzetek, 6. ISSN 0324-7503  
  • Boszorkányok, táltosok, tudósok az Alsó-Galga-mentén. In Mir-Susmé-Xum I: Tanulmánykötet Hoppál Mihály tiszteletére. Csonka-Takács Eszter, Czövek Judit, Takács András (szerk.). Budapest: Akadémiai Kiadó. 2002. 57–77. o. ISBN 9630579782  
  • A hiedelemvilág állatai. In Az Alföld gazdálkodása: Állattenyésztés. Novák László Ferenc (szerk.). Nagykőrös: Arany János, Múzeum. 2004. 447–464. o. = ACTA, 10. ISSN 0209-7184  
  • Ráolvasások a Kiskunság déli részén. In „Szent ez a föld…”: Néprajzi írások az Alföldről. Barna Gábor, Mód László, Simon András (szerk.). Szeged: Szegedi Tudományegyetem Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszék. 2005. 167–175. o. = Táj és népi kultúra, 5. ISBN 9634827276 ISSN 0866-4862  
  • Adatok a Kiskunság népi állatgyógyászatához. In Határjáró: Tanulmányok Juhász Antal köszöntésére. Szeged: Móra Ferenc Múzeum. 2005. 285–292. o. ISBN 9637217762  
  • Ajándékozási szokások a Galga menti lakodalomban. In Az Alföld vonzásában: Tanulmányok a 60 esztendős Novák László Ferenc tiszteletére. Ujváry Zoltán (szerk.). Nagykőrös: Arany János Múzeum. 2007. 421–428. o. = ACTA, 12. ISBN 9789637134364 ISSN 0209-7184  
  • „Súskálás”: Fülbesúgással történő gyógyítás a Galga mentén. In Tisicum: A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok évkönyve. H. Bathó Edit, Gecse Annabella, Horváth László, Kaposvári Gyöngyi (szerk.). Szolnok: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Igazgatósága. 2007. 111–114. o. = Tisicum, 16. ISSN 1217-4165  

Könyvismertetők, köszöntők

szerkesztés
  • Viga Gyula: Utak és találkozások. Ethnica, II. évfolyam 1. szám, 2000
  • Szalontay Judit: Csornai menyecskekendők. Magyar Múzeumok, 2000/2. szám, 2000
  • Ikvainé Sándor Ildikó évfordulója . Ethnica, III. évfolyam 1. szám, 2001
  • Sári Zsolt: Egy ünnep mindennapjai. Ethnica, III. évfolyam 4. szám, 2001

Érdekesség

szerkesztés

A Nemzeti Sírkert szóróparcellájában felállított emléktáblák közül neve egyazon táblán szerepel Ranschburg Jenő pszichológuséval.

  1. a b Zomborka Márta: In memoriam: Korkes Zsuzsa emlékezete (1954-200). Néprajzi Hírek, XL. évf. 3. sz. (2011. december) 80–83. o. ISSN 0133-8021
  2. Régi diákok 1970-2010 (html). Tömörkény István Gimnázium. [2015. január 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. január 13.)

További információk

szerkesztés
  • "Hamvadó cigarettavég": A dohányzás kultúrtörténete – museum.hu
  • "Ásó, kapa, nagyharang: Esküvői csokrok régi fotókon – museum.hu
  • Lakodalmi szokások Csólyospáloson – sulinet.hu Örökségtár
  • A szabadszállási lakodalomban játszott dalok – karpatmedence.net
  • Nem láttak a füsttől: Orvosi hitek és tévhitek – lhp.hu
  • A Pest Megyei Múzeumok Igazgatóságának története – pmmi.hu
  • A váci Tragor Ignác Múzeum gyűjteményei – muzeumvac.hu
  • Márton-nap a Vajdahunyadvárban – Nők Lapja Café
  • Konferencia a tudományos kertészet hazai szülőatyjáról: Lippay János élete és munkássága – Múlt-kor