Főmenü megnyitása

Kovács György (Küsmöd, 1911. április 27.Marosvásárhely, 1990. október 21.) erdélyi magyar író, közíró, politikus.

Kovács György
Élete
Született 1911. április 27.
Küsmöd
Elhunyt 1990. október 21. (79 évesen)
Marosvásárhely
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) elbeszélés, regény

ÉletútjaSzerkesztés

Nagyenyeden végezte középiskolai tanulmányait, ekkor jelentek meg az Enyedi Újságban és az Ellenzékben első tárcanovellái, karcolatai (1928-1930). Egy ideig a kollégiumi könyvtár diákkönyvtárosa. Ekkor találkozik az Enyedre látogató Móricz Zsigmonddal. Szép visszaemlékezésben írja meg a jeles író kollégiumi látogatását, és rá gyakorolt hatását. Ezután a kolozsvári egyetemen diplomázott. Az Ellenzék c. lap szerkesztőségében kezdte újságírói pályáját, később Nagyváradon a Népakarat c. lap szerkesztője lett. Külső munkatársa volt a Brassói Lapoknak.

1939-ben szülőfalujába költözött vissza. A második világháború után kapcsolódott be újra a közéletbe, irodalmi és újságírói tevékenysége mellett politikai pozíciókat töltött be. Nemzetgyűlési képviselő, majd a kommunista párt Központi Bizottságának tagja és nemzetgyűlési alelnök volt. 1960. június 20-25 között tartják Bukarestben az RMP III. kongresszusát. A meghívott külföldi vendégek közt jelen vannak a magyarországiak is (az MSzMP küldöttségét Kádár János vezeti). A Központi Vezetőség tagja lesz Csupor Lajos, Fazekas János, Kovács György, Mogyorós Sándor, Szenkovits Sándor, Vass Gizella, a KV póttagja pedig Levente Mihály.

Írásait a marosvásárhelyi Új Szó, majd a Szabad Szó és más lapok közölték, a szépirodalomban a parasztság életéből merítette témáit. Marosvásárhelyen élt és alkotott.[1][2]

Művei (válogatás)Szerkesztés

ElbeszélésekSzerkesztés

  • Emberarcok (Brassó, 1928)
  • Erdélyi tél (1938)
  • Éjjel a gyárban; Literária, Bp., 1942 (Világvárosi regények)
  • A lövétei szégyen; Romániai Magyar Népi Szövetség, Marosvásárhely, 1946
  • Dali Jóska rózsája. Novellák; Irodalmi és Művészeti Kiadó, Marosvásárhely, 1947
  • Bűnügy (Bukarest, 1956)
  • Krisztina és a halálraítélt (Marosvásárhely, 1959)
  • Falusi kaland (Bukarest, 1961)
  • Leányok a kertek alatt (Bukarest, 1963)
  • Bánat és bor (Bukarest, 1966)
  • Kozmáné szép asszony (Bukarest, 1969)
  • A hadnagy és a tünemény. Elbeszélések. 1941-1946; Kriterion, Bukarest, 1977 (Romániai magyar írók)
  • Néma pásztor. Elbeszélések; vál., bev., függelék Varró János; Dacia, Kolozsvár-Napoca, 1980
  • Emberarcok. Novellák; vál., előszó Nemess László; Kriterion, Bukarest, 1987

RegényekSzerkesztés

  • Varjak a falu felett (Brassó, 1934)
  • A tűz kialszik. Szomorú ének egyszerű emberekről; Lap- és Könyvkiadó, Braşov-Brassó, 1935 (Ajándékregénytár)
  • A vörös szamár (Marosvásárhely, 1940)
  • Aranymező (1942)
  • Árnyék a völgyben (Marosvásárhely, 1946)
  • Boszorkány (Marosvásárhely, 1946)
  • Foggal, körömmel (1949)
  • A bokréta (Marosvásárhely, 1955)
  • Ozsdola leánya (Bukarest, 1959)
  • Katonasír (Marosvásárhely, 1960)
  • Kristófék kincse (Marosvásárhely, 1960)
  • Sánta lelkek (Bukarest, 1961)
  • Pletykafészek (Bukarest, 1962)
  • Kergető szelek (Bukarest, 1964)
  • A ki nem mondott szó (Bukarest, 1964)
  • Hínár (Bukarest, 1965)
  • Döglött gránát (Bukarest, 1970)
  • Pusztulás. Regény; Kriterion, Bukarest, 1971 (Romániai magyar írók)
  • Aranymező. Regény; Kriterion, Bukarest, 1974 (Romániai magyar írók)
  • Erdélyi tél. Regény, 1-2.; bev. Hajdu Győző; Dacia, Kolozsvár-Napoca, 1976
  • Dezlănţuiri de iarnă. Roman (Erdélyi tél); románra ford. Veronica Bârlădeanu; Kriterion, Bucureşti, 1989 (Biblioteca Kriterion)

RiportkönyvekSzerkesztés

  • Békülő Erdély (Bukarest, 1947)
  • A szabadság útján. Moldvai csángók között; Irodalmi és Művészeti Kiadó, Kolozsvár, 1950
  • Miből lett a cserebogár? (Bukarest, 1977)[3]

Politikai publicisztikaSzerkesztés

  • Nemzetiségre való tekintet nélkül (Bukarest, 1952)

ÚtirajzokSzerkesztés

  • Világ fénylő reménye. Utazás a Szovjetunióban; Orosz Könyv, Bukarest, 1953
  • Csatangolások a világban (Bukarest, 1968)

Díjak, elismerésekSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Vincze Gábor: A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
  2. Szabadság (Kolozsvár), 1990. október 24. Udvardy Frigyes adatbankja nyomán.
  3. Bővízű patakok mentén című közös kötetben Beke Györggyel, Farkas Árpáddal, Fodor Sándorral.
  4. Foggal, körömmel c. regényéért tüntették ki.

ForrásokSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés