Kovács Gyula (politikus)

magyar politikus

Kovács Gyula, Strasser (Felsőireg, 1874. október 4. – Ventura, Kalifornia, 1963. október 10.)[3] politikus, országgyűlési képviselő, Tisza István első (sikertelen) merénylője.

Kovács Gyula
Kovács Gyula politikus.JPEG
Született 1874. október 4.[1]
Iregszemcse
Elhunyt 1963. október 10. (89 évesen)[2]
Állampolgársága magyar
Foglalkozása politikus
Tisztség magyar országgyűlési képviselő
A Wikimédia Commons tartalmaz Kovács Gyula témájú médiaállományokat.

ÉletrajzaSzerkesztés

A Tolna megyei, ma Iregszemcse egyik részét képező Felsőiregen született Strasser Henrik és Ney Regina fiaként. Középiskolai tanulmányait Pécsett végezte és itt is vonult be önkéntesen a honvédségbe. Önkéntesi éve lejártával tartalékos hadnagy lett a 44. ezrednél. Ezután Bécsben tanult az agrártudományi egyetemen (Hochschule für Bodenkultur), majd gazdasági tanulmányútra ment külföldre. Hazatérte után Tolna megyében intenzív gazdálkodásba kezdett és csakhamar a helyi gazdák szószólója lett. Agrárpolitikusként a Nagyatádi Szabó István vezette, 1909-ben alakult Országos 48-as Függetlenségi Gazdapárt színeiben az 1910-es választásokon jutott országgyűlési képviselői mandátumhoz a gyomai kerületben. A Gazdapártból azonban csakhamar átült a Justh Gyula vezette Függetlenségi és 48-as (Justh) Párt frakciójába.

1912. június 4-én az ellenzéki obstrukciót rendszeresen durván és erőszakosan letörő Tisza István házelnök a véderőtörvényt önkényesen elfogadtatta, a feldühödött ellenzéki képviselőket pedig karhatalommal kivezettette a parlament ülésterméből. Kovács, az elsők között kitiltottak egyike pár nappal később, június 7-én egy revolverrel a kezében hirtelen berontott az ellenzéktől mentes terembe és az újságírói karzatról leugorva a padsorok között rohanva, magából kikelve „Van még itten egy ellenzéki képviselő!” felkiáltással háromszor is rálőtt a házelnökre, aki a döbbenettől mozdulni sem tudott. Egyik lövés sem talált (a golyók nyoma ma is látszik a faburkolaton[4]). Mikor negyedszerre is meghúzta a ravaszt, már saját fejére célzott,[5] fegyvere gyenge lőerejének köszönhetően azonban tettét maradandó károsodás nélkül túlélte, a golyót is sikeresen kioperálták a koponyájából. Tisza az esetet követően folytatta az aznapi ülést.

Kovácsot ezt követően bíróság elé állították, ahol „mélyebb öntudatzavarra” hivatkozva végül is felmentették.[6] 1942 után Amerikába emigrált. 1963-ban, a kaliforniai Venturában halt meg.

JegyzetekSzerkesztés

  1. birth registry
  2. halotti anyakönyv
  3. "California Death Index, 1940-1997," database, FamilySearch, 26 November 2014), Julius Kovacs, 10 Oct 1963; Department of Public Health Services, Sacramento.
  4. Akár kergetőzhetnek is a képviselők a felújított patkóban. „a szónoki emelvény mögött a faburkolatban továbbra is meghagyták azokat a lyukakat, amit Kovács Gyula ellenzéki képviselő fegyverének golyói ütöttek 1912. június 7-én”
  5. Tisza, Katolikus lexikon, Budapest, 1933
  6. Pölöskei Ferenc: Tisza István (Gondolat Kiadó, Budapest, 1985, 160. old.)

ForrásokSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Kovács Gyula (politikus) témájú médiaállományokat.

További információkSzerkesztés

  • Magyar politikai lexikon. Szerk. T. Boros László. Bp., Európa Irodalmi és Nyomdai Rt., 1929.
  • Sturm-féle országgyűlési almanach 1910-1915. Szerk. Végváry Ferenc és Zimmer Ferenc. Bp., [1910]., Pázmáneum ny.
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.