Wikipédia

Kristo Dako

albán publicista, politikus, pedagógus, matematikus

Kristo Dako (kɾistɔ dakɔ), az emigrációban használt nevén Christo Anastas Dako (Görice, 1876. december 24. – Tirana, 1941. december 16.)[1] albán publicista, politikus, pedagógus, matematikus.

Kristo Dako
Született1876. december 24.
Görice Oszmán Birodalom
Elhunyt1941. december 16.
(64 évesen)
Tirana Albánia
Állampolgárságaalbán
HázastársaSevasti Qiriazi
Foglalkozása
  • publicista
  • politikus
  • pedagógus
  • matematikus
IskoláiBukaresti Egyetem
Albánia 9. oktatásügyi minisztere
Hivatali idő
1921. december 7. – 1921. december 12.
MiniszterelnökHasan Prishtina
ElődHaki Tefiku
UtódAleksandër Xhuvani
A Wikimédia Commons tartalmaz Kristo Dako témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Az 1900-as évektől romániai, majd amerikai emigrációban szervezte az albán diaszpóra hazafias mozgalmát, több folyóirat szerkesztője, politikai publicisztikák és matematikai tankönyvek szerzője volt. 1921-ben néhány napig Albánia oktatásügyi minisztériumát vezette. Élete hátralévő részében a politika élvonalából visszahúzódva, felesége, Sevasti Qiriazi(wd) oldalán az albán oktatásügy fejlesztésén fáradozott, valamint I. Zogu albán király udvari történetírója volt.

Életútja szerkesztés

A délkelet-albániai Görice (ma Korça) városában született. Tizenegy éves korában családja Romániába emigrált. Dako 1898-ban ott végezte el a gimnáziumot, majd 1902-ben matematikusi oklevelet szerzett a Bukaresti Egyetemen.[2] Ezekben az években aktív részese volt a bukaresti albán kolónia hazafias társaságai, 1902-től a Shpresa (’Remény’), később a Dituria (’Tudás’) tevékenységének, rövid ideig börtönben is volt.[3] Romániában vette feleségül Sevasti Qiriazit(wd), az albán nőnevelés úttörő alakját, akivel később az Amerikai Egyesült Államokba telepedtek át, ahol Dako beiratkozott az Oberlin College(wd) bölcsészkarára.[4] Dako és felesége gyakran hazalátogatott Albániába. 1909 szeptemberében részt vett az elbasani közművelődési tanácskozáson, amelynek döntése értelmében megalapították az első albán tannyelvű tanítóképző intézetet.[5] Végül visszatért Amerikába, és 1913-ban befejezte tanulmányait az Oberlin College-ban. 1913. július 20-án Fan Nolitól átvette a Vatra Amerikai Összalbán Szövetség elnökségét, valamint a szervezet hetilapja, a Dielli (’A Nap’) szerkesztését. 1915-ben albán tannyelvű esti iskolát nyitott a massachusettsi Natickban(wd), valamint elindította az Ylli i Mëngjësit (’Hajnalcsillag’) című folyóiratot, 1916-ban pedig Southbridge-ben(wd) a kérészéletű Biblioteka Zëri i Shqipërisë (’Albánia Hangja Könyvtár’) című lapot.[6] Ebben az időszakban több politikatörténeti publicisztikát,[7] valamint albán nyelvű matematikai tankönyveket írt.

Az első világháborút követően hazatértek Albániába. Dako Mihal Gramenóval 1918. július 20-án memorandumot intézett Woodrow Wilson amerikai elnökhöz, amelyben az albánok függetlenséghez való joga mellett érveltek, és felvázolták a Délnyugat-Balkán etnikai képét.[8] 1921–1922-ben Dako az albán nemzetgyűlés haladó párti képviselőjeként politizált.[9] Hasan Prishtina kérészéletű kormányában, 1921. december 7-e és 12-e között oktatásügyi miniszter volt.[10]

Ezt követően visszavonult a politika élvonalából, és feleségével az oktatásügy fejlesztésének szentelték életüket. Erőfeszítéseiknek köszönhetően 1922. október 2-án a korábban Korçában működő Qiriazi-féle leánygimnázium újra megnyitotta kapuit Tiranában, öt évvel később, 1927 októberében pedig a főváros szomszédságában fekvő Kamzában felavatták az intézet új, korszerű iskolaépületét is.[11] Emellett I. Zogu albán király felkérésére megírta az uralkodóról szóló, albánul és angolul egyaránt megjelent első életrajzi összefoglalást.[12] Műkedvelőként szívesen foglalkozott történeti kérdésekkel, az albán nép pelaszg–illír eredetének egyik fő szószólója volt, a görög mitológia isteneinek nevét az albán nyelvből vezette le.[13] Albánra fordította és 1935-ben kiadta Victor Hugo A nyomorultak című regényét (Të mjerët).

1941-ben, néhány nappal hatvanötödik születésnapja előtt hunyt el.[14] Halálát követően családja sorsa rosszra fordult, 1944-ben a kommunista hatóságok ingatlanjaikat elkobozták, a Dako házaspár két fiát, Gjergj Dako sebészdoktort és Skënder Dako mérnököt bebörtönözték.[15]

Főbb művei szerkesztés

  • Kristo Dako: Cilët janë Shqipëtarët (’Kik azok az albánok?’). Manastir: Shtypshkronja Tregëtare Nërkombëtare. 1911.   37 o.
  • Kristo A. Dako: Arithmitikë praktike për shkollat a para (’Aritmetikai gyakorlatok alapiskolák számára’. Elbasan: Lef Nosi. 1911.   192 o.
  • Kristo A. Dako: Mësime filltare të algjebrës elementare (’Az elemi algebra első lépései’). Korçë: Shtypshkronja Tregëtare Nërkombëtare. 1912.   94 o.
  • Kristo A. Dako: Mësime e para të gjeometrisë elementare për shkollat filltare (’Az elemi geometria első lépései alapiskolák számára’). Manastir: Shtypshkronja Tregëtare Nërkombëtare. 1912.   75 o.
  • Kristo A. Dako: Albania: The master key to the Near East. Boston: Grimes. 1919.   290 o.
  • Kristo A. Dako: Mjeshtërija për të mësuarë gjuhën anglisht (’Az angol nyelv alapjai tanulók számára’). Boston: (kiadó nélkül). 1920.   95 o.
  • Kristo A. Dako: Liga e Prizrenit: E para lëvizje kombtare për të mprojtur tërësinë toksore të Atdheut dhe për të fituar independencën e Shqipërisë shoqëruar me dokumenta zyrtare (A ’Prizreni Liga: A haza területi épségét védelmező, Albánia függetlenségéért küzdő első nemzeti mozgalom hivatalos iratok tükrében’). Bukuresht: Ateliers graphiques. 1922.   57 o.
  • Kristo A. Dako: Shënime historike nga jeta dhe vepra e Nalt Madhërisë së Tij Zogu i Parë Mbreti Shqiptarvet (Történelmi jegyzetek őfelsége I. Zogu, az albánok királya életéről és munkásságáról’). Tiranë: Kristo Luarasi. 1937.   150 o.
  • Christo A. Dako: Zogu, the first king of the Albanians: A sketch of his life and times. Tirana: Kristo Luarasi. 1937.   164 o.

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ Dervishi 2012 :107–108. • Elsie 2013 :95. szerint 1878. december 21-én született, és 1941. december 26-án halt meg.
  2. ↑ Dervishi 2012 :107–108.
  3. ↑ Elsie 2005 :101–102.; Dervishi 2012 :108.; Elsie 2013 :95.
  4. ↑ Dervishi 2012 :108.; Elsie 2013 :95., 380. • Elsie Amerikába költözésük időpontját 1907-re teszi, de Dervishi szerint Dako már 1906-tól az Oberlin College hallgatója volt.
  5. ↑ Jacques 2009 :309.; Dervishi 2012 :108. • Vö. Elsie 2013 :380.
  6. ↑ Jacques 2009 :305.; Dervishi 2012 :108.; Elsie 2013 :95.
  7. ↑ Elsie 2013 :95.
  8. ↑ Jacques 2009 :365–366.
  9. ↑ Dervishi 2012 :108.
  10. ↑ Dervishi 2012 :14.
  11. ↑ Dervishi 2012 :108.; Bakiu 2014 :223.
  12. ↑ Dervishi 2012 :108.; Elsie 2013 :95. • Vö. Gárdos 1990 :34., 36.
  13. ↑ Jacques 2009 :34., 68.
  14. ↑ Dervishi 2012 :108.
  15. ↑ Elsie 2013 :380.

Források szerkesztés

  • ↑ Bakiu 2014: Gazmend A. Bakiu: Tirana e vjetër: Një histori e ilustruar. bot. i dytë, i plotësuar. Tiranë: Mediaprint. 2014. ISBN 9789928081018  
  • ↑ Dervishi 2012: Kastriot Dervishi: Kryeministrat dhe ministrat e shtetit shqiptar në 100 vjet: Anëtarët a Këshillit të Ministrave në vitet 1912–2012, jetëshkrimet e tyre dhe veprimtaria e ekzekutivit shqiptar (’Az albán államiság száz évének miniszterelnökei és miniszterei: Az 1912–2012 közötti minisztertanácsi tagok, életrajzuk és tevékenységük’). Tiranë: Shtëpia Botuese 55. 2012. ISBN 9789994356225  
  • ↑ Elsie 2005: Robert Elsie: Albanian literature: A short history. London; New York: I.B. Tauris. 2005. ISBN 1845110315  
  • ↑ Elsie 2013: Robert Elsie: A biographical dictionary of Albanian history. London; New York: Tauris. 2013. ISBN 978-1-78076-431-3  
  • ↑ Gárdos 1990: Gárdos Miklós: Magyar királyné a tiranai trónon. Budapest: Akadémiai. 1990. = Századunk Emlékezik, ISBN 9630556359  
  • ↑ Jacques 2009: Edwin E Jacques: The Albanians: An ethnic history from prehistoric times to the present. Jefferson: McFarland. 2009. ISBN 9780786442386  
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kristo_Dako&oldid=25976423”