Kuragino
Kuragino (oroszul: Курагино) városi jellegű település Oroszország ázsiai részén, a Krasznojarszki határterületen, a Kuraginói járás székhelye.
| Kuragino (Курагино) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Oroszország | ||
| Föderációs alany | Krasznojarszki határterület | ||
| Járás | Kuraginói | ||
| Irányítószám | 662910 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 13 152 fő (2018. jan. 1.)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Elhelyezkedése | |||
 Kuragino
Pozíció Oroszország térképén
| |||
 é. sz. 53° 53′ 16″, k. h. 92° 40′ 53″Koordináták: é. sz. 53° 53′ 16″, k. h. 92° 40′ 53″ | |||
Kuragino
Pozíció a Krasznojarszki határterület térképén
| |||
| Kuragino weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kuragino témájú médiaállományokat. | |||
.png)
Népessége: 13 743 fő (a 2010. évi népszámláláskor).[2]
Elhelyezkedése szerkesztés
Krasznojarszktól délre, a Minuszinszki-medencében, a Tuba (a Jenyiszej jobb oldali mellékfolyója) jobb partján helyezkedik el. Minuszinszktól 70 km-re északkeletre fekszik, az Abakan–Tajset vasútvonal mellett, az azonos nevű vasútállomástól 3 km-re.
Története szerkesztés
A Tuba és mellékfolyói vidéke a 18. század előtt, 1709-ig a jenyiszeji kirgizek egyik fejedelemségének (Tubai fejedelemség?) területe volt. A 18. században keletkeztek az oroszok – kozákok és száműzöttek – első kisebb települései. A Tuba vidékén a 19. század elejére több mint 60 orosz település alakult.
Kuragino állítólag korábban, már 1626-ban keletkezett. A 19. században száműzöttek lakhelye volt: 1836-tól dekabrista tisztek, az 1840-es években lengyel felkelők, a század végén szociáldemokrata értelmiségiek töltötték itt száműzetésüket. A közeli Olhovka folyó mentén több aranymosó telep létesült (a szovjet korszakban már ipari méretekben bányásztak aranyat), a folyókon vízimalmok működtek, Kuraginóban pedig 1900-ban gőzmalom is épült.
1924-ben Kuragino járási székhely lett. 1925-ben megnyílt a Abakan–Acsinszk, majd negyven évvel később a Kuraginót is érintő Abakan–Tajset vasútvonal. A település vasúti csomóponttá válhat, ha megvalósul a Kuraginóból dél felé kiinduló tervezett vasútvonal, amely Kizilt és Tuva nagy szénlelőhelyeit kapcsolja majd be az ország vérkeringésébe.[3]
A járás a Krasznojarszki határterület egyik legjelentősebb gabonatermesztő körzete. A gazdaság fontos ágazata a járás területén Artyomovszk körzetének aranybányászata.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ 26. Численность постоянного населения Российской Федерации по муниципальным образованиям на 1 января 2018 года. Orosz Szövetségi Állami Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. január 23.)
- ↑ A 2010. évi népszámlálás adatai. Oroszország statisztikai hivatala. [2013. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. augusztus 3.)
- ↑ Элегест – Кызыл – Курагино[halott link] (Gudok.ru, 2019-04-02. Hozzáférés: 2019-07-27)
Források szerkesztés
- Enciklopegyija Krasznojarszkovo kraja (orosz nyelven)[halott link]
- Bolsaja szovjetszkaja enciklopegyija, 3. kiadás (orosz nyelven) (1969–1978)
- Kuragino – Nas poszjolok
