Lácfalva
Lácfalva (szlovákul: Lackovce) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Homonnai járásában.
| Lácfalva (Lackovce) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Homonnai |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1317 |
| Polgármester | Luboslava Hofericova |
| Irányítószám | 066 01 |
| Körzethívószám | 057 |
| Forgalmi rendszám | HE |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 834 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 231,67 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 152 m |
| Terület | 3,6 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 56′ 20″, k. h. 21° 57′ 20″Koordináták: é. sz. 48° 56′ 20″, k. h. 21° 57′ 20″ | |
| Lácfalva weboldala | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Fekvése szerkesztés
Homonnától 4 km-re keletre, a Laborc és a Ciróka-patak között, ezek összefolyásánál fekszik.
Története szerkesztés
1451-ben említik először.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „LACZFALVA. Tót falu Zemplén Várm. földes Ura G. Csáky Uraság, lakosai katolikusok, és kevés ó hitűek, fekszik Homonnához 1/4, Haszinához 1/2 órányira, határja három nyomásbéli, gabonát, és zabot terem, árpát, búzát középszerűen, réttye kevés, legelője szűk.”[2]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Láczfalva, orosz-tót falu, Zemplén vmegyében, Homonna fil. 100 r. 245 g. kath., 6 zsidó lak., 270 hold szántófölddel. F. u. gr. Csáky. Ut. p. N. Mihály.”[3]
Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Láczfalva, tót kisközség a Cziróka-folyó mentén. 37 házat számlál és 212 lakosa van, kik mindannyian római katholikusok, de a községben templomuk nincsen. Postája Nagykemencze, távírója és vasúti állomása Homonna. Első birtokosai 1451-ben a Drugethek voltak. 1572-ben Ujhelyi Ferenczet is némely részeibe iktatják. Az 1598-iki összeíráskor Homonnai Györgyöt, Gyuricskó Jánost és Fejér Illést találjuk birtokosaiként említve. A homonnai uradalomhoz tartozott és újabbkori urai a Csákyak és Szirmayak lettek. Most nincs nagyobb birtokosa.”[4]
1920 előtt Zemplén vármegye Homonnai járásához tartozott.
Népessége szerkesztés
1921-ben 265 lakosából 236 csehszlovák, 20 ruszin, 7 zsidó és 2 ismeretlen nemzetiségű.
2001-ben 562-en, többségében szlovákok lakták.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár. www.arcanum.hu. [2018. június 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. április 7.)
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség
