Wikipédia

Láng Boldizsár (politikus)

(1877–1943) magyar katonatiszt, országgyűlési képviselő, báró
Ez a szócikk a politikusról szól. Hasonló címmel lásd még: Láng Boldizsár (egyértelműsítő lap).

Báró csanakfalvi Láng Boldizsár (Budapest, 1877. március 15. – Budapest, 1943. április 27.) magyar katonatiszt, altábornagy, politikus, országgyűlési képviselő, majd felsőházi tag, Láng Lajos statisztikus, politikus, kereskedelemügyi miniszter fia.

Láng Boldizsár
Született1877. március 15.[1][2]
Budapest[3]
Elhunyt1943. április 27. (66 évesen)[1][2]
Budapest[3]
Állampolgárságamagyar
SzüleiLáng Lajos
Foglalkozása
Tisztsége
  • katonai attasé (1922–1927, Magyarország párizsi nagykövetsége)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1929–1931)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1931–1939)
SírhelyeFarkasréti temető (6/12-1-49/50)[4][5]
A Wikimédia Commons tartalmaz Láng Boldizsár témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Élete szerkesztés

Láng Boldizsár 1877-ben született Budapesten báró Láng Lajos statisztikus, politikus, miniszter és Horváth Emília fiaként. Anyai nagyapja Horvát Boldizsár író, költő, jogtudós, politikus, igazságügy-miniszter volt. A gimnázium elvégzése után a bécsújhelyi katonai akadémián tanult, 1904-ben vezérkari tiszt lett. 1909 és 1914 között vezérkari századosként I. Ferenc József magyar király katonai kabinetirodájának munkatársa és az uralkodó kíséretének tagja volt. Az első világháborúban a keleti fronton teljesített szolgálatot, számos különböző kitüntetésben részesült. A Tanácsköztársaság idején bebörtönözték.[6]

A párizsi békekonferencián a magyar delegátus katonai szakértője volt, majd 1920-ban Horthy Miklós kormányzó katonai kabinetirodájának főnökévé nevezték ki. 1922-ben a párizsi magyar nagykövetség katonai attaséja lett, majd 1927-ben altábornagyként vonult nyugállományba. A magyar gazdasági életben hamarosan fontos szerepet töltött be, a Selyem- és Gyapjúárugyár Rt. és a Papír- és Kartongyár Rt. elnöke, valamint a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. igazgatósági tagja volt. Elnöke lett az Országos Tüdőbeteg-Szanatórium Egyesületnek is.[6][7]

Hamarosan bekapcsolódott a politikai életbe is, és 1929-ben időközi választáson a királyhelmeci kerületben szerzett parlamenti mandátumot az Egységes Párt jelöltjeként. Ugyanitt 1931-ben és 1935-ben is újraválasztották. A Képviselőházban a külügyi bizottság elnöke lett, illetve 1935-től 1939-ig az Interparlamentáris Unió magyar csoportjának is elnöke volt. Később a Felsőház tagja lett. 1943-ban hunyt el Budapesten.[6][8][9]

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ a b Magyar életrajzi lexikon (magyar nyelven). Akadémiai Kiadó, 1967
  2. ↑ a b Magyar főnemességi adattár
  3. ↑ a b Petőfi Irodalmi Múzeum névtér. (Hozzáférés: 2022. július 18.)
  4. ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
  5. ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
  6. ↑ a b c Láng Boldizsár, báró | Magyar életrajzi lexikon | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2023. október 27.)
  7. ↑ (1943. április 27.) „Láng Boldizsár gyászjelentése”.  
  8. ↑ 1935–1939. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. 1935–40. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1940. | Könyvtár | Hungaricana. library.hungaricana.hu. (Hozzáférés: 2023. október 27.)
  9. ↑ Korábbi elnökök (hu-HU nyelven). Országgyűlés. (Hozzáférés: 2023. október 27.)

Források szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Láng_Boldizsár_(politikus)&oldid=26898016”