Főmenü megnyitása

Láng Lajos (statisztikus)

statisztikus

Csanakfalvi báró Láng Lajos (Pest, 1849. október 13.Budapest, 1918. március 28.) közgazdász, statisztikus, politikus, miniszter, valóságos belső titkos tanácsos, jogi doktor, egyetemi tanár, országgyűlési képviselő, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.[1]

Láng Lajos
Láng Lajos2.jpg
A Magyar Királyság kereskedelemügyi minisztere
Hivatali idő
1902. április 19. 1903. november 3.
Előd Horánszky Nándor
Utód Hieronymi Károly

Született 1849. október 13.
Pest
Elhunyt1918. március 28. (68 évesen)
Budapest
Párt Szabadelvű Párt
(1878-1906)
Nemzeti Munkapárt
(1910-1918)
Választókerület Szakcs
(1878-1881)
Pápa
(1881-1896)
Nagybánya
(1896-1901)
Csaca
(1902-1905)
Debrecen III.
(1910-1918)

Foglalkozás statisztikus, politikus
A Wikimédia Commons tartalmaz Láng Lajos témájú médiaállományokat.

ÉletútjaSzerkesztés

Jómódú iparoscsalád sarja volt. Apja a porcelángyár alapító Láng Mór volt. A pesti Piarista Gimnáziumba járt, felsőfokú tanulmányait a Pesti Tudományegyetemen és a Berlini Egyetemen végezte. 1876-ban szerezte meg jogtudományi doktori oklevelét.

1877-től az Ellenőr, 1882-től a Nemzet című lap munkatársaként dolgozott. 1877-ben a nemzetgazdaságtan magántanárává nevezték ki; 1883-tól 1889-ig, 1893-tól 1902-ig, majd 1903-tól haláláig a statisztika nyilvános rendes tanáraként működött a budapesti egyetemen. 1884–1885-ben és 1893–1894-ben a jog- és államtudományi kar dékáni, 1905–1906-ban az egyetem rektori posztját töltötte be. 1883. május 17-én a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1892. május 5-én rendes tagjává választották. 1892 és 1904 között az Akadémia Nemzetgazdasági Bizottságának elnöke volt. 1894-ban a Magyar Közgazdasági Társaság első elnökévé választották. Az 1894-es VIII. nemzetközi demográfiai kongresszuson a demográfiai munkacsoport elnöke volt.

Több évtizedes politikai pályafutása során 1878-tól a szakcsi, 1881 és 1896 között a pápai választókerület, 1896 és 1901 között Nagybánya, 1902 és 1906 között a csacai választókerület országgyűlési képviselője volt szabadelvű párti programmal. A Szabadelvű Párt 1906-os feloszlásakor nem indult az esedékes 1906-os választásokon, a következő, 1910-esen viszont igen, Debrecen III. választókerületét képviselte az országgyűlésben a volt szabadelvűekből szerveződött Nemzeti Munkapárt színeiben.

1889 és 1893 között a pénzügyminisztérium államtitkára, 1896 és 1898 között a képviselőház második, majd első alelnöke, 1902–1903-ban, Széll Kálmán kormányában kereskedelemügyi miniszter, 1911–1912-ben a magyar delegáció elnöke volt.

1911. július 28.-án magyar nemességet, bárói címet, családi címert valamint a "csanakfalvi" nemesi előnevet adományozta neki I. Ferenc József magyar király.[2]

Házassága és gyermekeiSzerkesztés

Felesége, Horváth Emília Julianna (*Szombathely, 1855. július 16.–†Budapest, 1918. október 2.),[3] akinek a szülei Horvát Boldizsár (18221898) magyar író, költő, jogtudós, politikus, igazságügy-miniszter az Andrássy-kormányban, és Schenk Klára voltak. Láng Lajos báró a felesége révén sógora, báró Eötvös Lorándnak, akinek a neje Horváth Gizella asszony volt. Báró Láng Lajos és Horváth Emília házasságából született:

MunkásságaSzerkesztés

Megírta a magyarországi népoktatás és az 1870-es években végbement szellemi és anyagi fejlődés történetét, elemezte az osztrák és a magyar államháztartás ugyanebből az időszakból származó adatait. Keleti Károllyal és Jekelfalussy Józseffel szerkesztette a Magyarország statisztikája című kézikönyvet, amelynek ő írta a népmozgalmi statisztikáról szóló részét. 1913-ban látott napvilágot fő műve, A statisztika története, amelyben a különféle népesedési elméletek összefoglalását adta, kitüntetett terjedelemben tárgyalva Malthus és Quetelet munkásságát. Közgazdászként a gazdasági szabadság elméletét hirdette. Fordításában jelent meg 1891-ben Ricardo A közgazdaság és adózás alapelvei című műve.

MűveiSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés