Főmenü megnyitása

Lócsakürtös (szlovákul: Lovčica-Trubín) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Garamszentkereszti járásban. Garamkürtös és Kislócsa egyesítésével jött létre.

Lócsakürtös (Lovčica-Trubín)
AdamJancok-kostol.jpg
Lócsakürtös címere
Lócsakürtös címere
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásGaramszentkereszti
Turisztikai régióGarammente
Rang község
Első írásos említés 1488
Polgármester Rudolf Námešný
Irányítószám 966 23
Körzethívószám 045
Forgalmi rendszám ZH
Népesség
Teljes népesség1594 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség45 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság327 m
Terület34,58 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Lócsakürtös (Szlovákia)
Lócsakürtös
Lócsakürtös
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 37′ 00″, k. h. 18° 47′ 40″Koordináták: é. sz. 48° 37′ 00″, k. h. 18° 47′ 40″
Lócsakürtös weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Lócsakürtös témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

FekvéseSzerkesztés

Garamszentkereszttől 6 km-re, északnyugatra fekszik.

TörténeteSzerkesztés

GaramkürtösSzerkesztés

Garamkürtöst 1253-ban a garamszentkereszti plébánia irataiban említik először, melyből kiderül, hogy a szentkereszti plébános a kürtösi templomban is misézett. Ebből az is kiderül, hogy a kürtösi templom nagyon régi. A mai templom 1487-ben már bizonyosan állt.

Vályi András szerint: „TRUBIN. Tót falu Bars Várm. földes Ura a’ Besztertze Bányai Püspökség, lakosai katolikusok; földgye jó, réttye bőven van, gyümöltsös, káposztás, és komlós kertyei is vagynak; legelője elég, fája is van."[2]

Fényes Elek szerint: „Trubin, tót falu, Bars vmegyében, Sz. Kereszthez nyugotra 2 mfld, 624 kath. lak. Kath. paroch. templom. Sok szilva, komlófa. F. u. a beszterczei püspök. Ut. p. Selmecz."[3]

Bars vármegye monográfiája szerint: „Garamkürtös, a garamszentkereszti járásban fekvő tót kisközség, 787 róm. kath. vallású lakossal. Hajdan érsekségi birtok, mely 1311-ben a Csák Máté által feldúlt községek között van említve. Akkoriban Kürt volt a neve, később azután már Trubin tót néven találjuk és a beszterczebányai püspök a földesura. 1544-ben itt tartott pihenőt csapatával Nyáry Ferencz kapitány, a mikor a törökök által szorongatott Balassa Menyhért felszabadítására Lévára indult. Kath. templomáról 1487-ben már mint régi egyházról van említés. Verancsics érsek 1572-ben szintén mint régit említi és mint ilyen szerepel Pázmány munkájában is. A templom, noha több izben rontottak rajta a javításokkal, gótikus részletekkel bír. Postája van a községnek, távirója és vasúti állomása Garamszentkereszt."[4]

A trianoni diktátumig Bars vármegye Garamszentkereszti járásához tartozott.

A termelőszövetkezet 1950-ben alakult. A mai település 1971. július 9-én Garamkürtös és Kislócsa egyesítéséből jött létre.

KislócsaSzerkesztés

Bars vármegye monográfiája szerint: „Kislócsa, garammenti tót és német kisközség, 619 túlnyomóan róm. kath. vallású, tót lakossal. Sorsa nagyjában összefügg Nagylócsa községével. 1487-ben Kisloka néven találjuk említve, később pedig Kis-Lovcsa alakban. Templom a községben nincsen. Postája Garamkürtös, távirója és vasúti állomása Garamszentkereszt."[4]

A trianoni diktátumig Bars vármegye Garamszentkereszti járásához tartozott.

1971. július 9-én egyesítették Garamkürtössel.

NépességeSzerkesztés

1910-ben Garamkürtösnek 894, Kislócsának 705, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 1469 lakosából 1451 szlovák volt.

2011-ben 1554 lakosából 1460 szlovák.

NevezetességeiSzerkesztés

  • Garamkürtös Szent Mária Magdolna tiszteletére szentelt, római katolikus temploma 1487 előtt épült.
  • Kislócsa kápolnája a 18. században készült.
  • A Szentkereszt kápolna 1883-ban, a Szentháromság kápolna 1893-ban épült.
  • A község területén két tó található, a kürtösi tó horgászásra alkalmas.
  • 2001-ben motokrossz pálya létesült, ahol szlovák bajnoki futamokat rendeznek.

ForrásokSzerkesztés

  1. Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2017
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. a b Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2017. május 3.)

Külső hivatkozásokSzerkesztés