Lócsakürtös

község Szlovákiában

Lócsakürtös (szlovákul: Lovčica-Trubín) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Garamszentkereszti járásban. Garamkürtös és Kislócsa egyesítésével jött létre.

Lócsakürtös (Lovčica-Trubín)
Lócsakürtös címere
Lócsakürtös címere
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásGaramszentkereszti
Rangközség
Első írásos említés1488
PolgármesterRudolf Námešný
Irányítószám966 23
Körzethívószám045
Forgalmi rendszámZH
Népesség
Teljes népesség1574 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség45 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság327 m
Terület34,58 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 37′ 08″, k. h. 18° 47′ 44″Koordináták: é. sz. 48° 37′ 08″, k. h. 18° 47′ 44″
Lócsakürtös weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Lócsakürtös témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Fekvése szerkesztés

Garamszentkereszttől 6 km-re, északnyugatra fekszik.

Története szerkesztés

Garamkürtös szerkesztés

Garamkürtöst 1253-ban a garamszentkereszti plébánia irataiban említik először, melyből kiderül, hogy a szentkereszti plébános a kürtösi templomban is misézett. Ebből az is kiderül, hogy a kürtösi templom nagyon régi. A mai templom 1487-ben már bizonyosan állt.

Vályi András szerint: „TRUBIN. Tót falu Bars Várm. földes Ura a’ Besztertze Bányai Püspökség, lakosai katolikusok; földgye jó, réttye bőven van, gyümöltsös, káposztás, és komlós kertyei is vagynak; legelője elég, fája is van."[2]

Fényes Elek szerint: „Trubin, tót falu, Bars vmegyében, Sz. Kereszthez nyugotra 2 mfld, 624 kath. lak. Kath. paroch. templom. Sok szilva, komlófa. F. u. a beszterczei püspök. Ut. p. Selmecz."[3]

Bars vármegye monográfiája szerint: „Garamkürtös, a garamszentkereszti járásban fekvő tót kisközség, 787 róm. kath. vallású lakossal. Hajdan érsekségi birtok, mely 1311-ben a Csák Máté által feldúlt községek között van említve. Akkoriban Kürt volt a neve, később azután már Trubin tót néven találjuk és a beszterczebányai püspök a földesura. 1544-ben itt tartott pihenőt csapatával Nyáry Ferencz kapitány, a mikor a törökök által szorongatott Balassa Menyhért felszabadítására Lévára indult. Kath. templomáról 1487-ben már mint régi egyházról van említés. Verancsics érsek 1572-ben szintén mint régit említi és mint ilyen szerepel Pázmány munkájában is. A templom, noha több izben rontottak rajta a javításokkal, gótikus részletekkel bír. Postája van a községnek, távirója és vasúti állomása Garamszentkereszt."[4]

A trianoni diktátumig Bars vármegye Garamszentkereszti járásához tartozott.

A termelőszövetkezet 1950-ben alakult. A mai település 1971. július 9-én Garamkürtös és Kislócsa egyesítéséből jött létre.

Kislócsa szerkesztés

Bars vármegye monográfiája szerint: „Kislócsa, garammenti tót és német kisközség, 619 túlnyomóan róm. kath. vallású, tót lakossal. Sorsa nagyjában összefügg Nagylócsa községével. 1487-ben Kisloka néven találjuk említve, később pedig Kis-Lovcsa alakban. Templom a községben nincsen. Postája Garamkürtös, távirója és vasúti állomása Garamszentkereszt."[4]

A trianoni diktátumig Bars vármegye Garamszentkereszti járásához tartozott.

1971. július 9-én egyesítették Garamkürtössel.

Népessége szerkesztés

1910-ben Garamkürtösnek 894, Kislócsának 705, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.

2001-ben 1469 lakosából 1451 szlovák volt.

2011-ben 1554 lakosából 1460 szlovák volt.

Nevezetességei szerkesztés

  • Garamkürtös Szent Mária Magdolna tiszteletére szentelt, római katolikus temploma 1487 előtt épült.
  • Kislócsa kápolnája a 18. században készült.
  • A Szentkereszt kápolna 1883-ban, a Szentháromság kápolna 1893-ban épült.
  • A község területén két tó található, a kürtösi tó horgászásra alkalmas.
  • 2001-ben motokrossz pálya létesült, ahol szlovák bajnoki futamokat rendeznek.

Jegyzetek szerkesztés

Külső hivatkozások szerkesztés