Lajos Gyula (Villány, 1877. április 1.Pécs, 1955. március 29.[1]) magyar katolikus pap, kanonok. Pécs egyik első eszperantistája.

Lajos Gyula
Született 1877. április 1.
Villány
Elhunyt 1955. március 29. (77 évesen)
Pécs
Állampolgársága magyar
Foglalkozása kanonok, eszperantista
Pécsi emléktábla

ÉletpályájaSzerkesztés

Teológiai tanulmányokat Pécsett,[1] egyházzenei tanulmányokat Regensburgban folytatott. 1899-ben szentelték pappá.[1] 1906-ban karnagyi képesítést szerzett Sombereken, és ebben az évben karnagyi oklevelet szerzett Regensburgban.[1] 1900-tól Baranyabánban, 1902-től Tolnán volt káplán. 1905-től Pécsre helyezték káplánnak és a székesegyházi zeneiskola prefektusi, majd igazgatói teendőit látta el. 1938-tól a pécsi székesegyház plébánosa, kanonok.[1]

1912-ben kapcsolódott be az eszperantó mozgalomba, eszperantó kongresszusokon celebrált misét és mondott szent beszédet eszperantó nyelven. A Magyar Országos Katolikus Eszperantó Egyesületben választmányi tagként (1928–36), majd társelnökként (1938–40) működött.

EmlékezeteSzerkesztés

Pécsett a belvárosi plébánián 2001-ben alakították ki a Lajos Gyula Múzeumot, ahol a néhai kanonoknak, a város egyik első eszperantistájának állítottak emléket, és itt tartják az összejöveteleket. A klub könyvtárában mintegy 800 eszperantó nyelvű kötetet kínálnak olvasásra.[2]

2010. május 24-én a pécsi Eszperantó Parkban avatták fel kétnyelvű (magyar–eszperantó) emléktábláját, két másik híres pécsi eszperantistával szerepel egy táblán, Pechan Alfonzzal és Pallós Istvánnéval.

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b c d e Pécs lexikon  I. (A–M). Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs: Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. 2010. 450. o. ISBN 978-963-06-7919-0
  2. M. K.: Lehalkult az eszperantó. Dunántúli Napló, 2004. február 18.

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés