Főmenü megnyitása

Lednicróna (1899-ig Lednicz-Rovne, szlovákul Lednické Rovne) község Szlovákiában, a Trencséni kerület Puhói járásában.

Lednicróna (Lednické Rovne)
A település kastélya
A település kastélya
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületTrencséni
JárásPuhói
Turisztikai régióFelső-Vágmente
Rang község
Első írásos említés 1471
Polgármester Marian Horečný
Irányítószám 020 61
Körzethívószám 042
Forgalmi rendszám PU
Népesség
Teljes népesség4048 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség379 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság278 m
Terület10,75 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Lednicróna (Szlovákia)
Lednicróna
Lednicróna
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 04′ 10″, k. h. 18° 17′ 15″Koordináták: é. sz. 49° 04′ 10″, k. h. 18° 17′ 15″
Lednicróna weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Lednicróna témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

FekvéseSzerkesztés

Puhótól 7 km-re délnyugatra, a Fehér-Kárpátok és a Sztrázsó-hegység között a Vág jobb partján, 270 m tengerszint feletti magasságban, az 507-es út mentén fekszik. A Fehér-Kárpátokban eredő és a Vágba torkolló Lednic-patak szintén érinti. Kiserdő, Magasi, Medne és Perecsényszabadi tartozik hozzá.

TörténeteSzerkesztés

A község első írásos említése "possessio Rowne" néven 1471-ből származik. 1475-ben "Rowne", 1515-ben "Rowna" alakban szerepel a korabeli forrásokban. A település helyén kezdetben csak egy major és egy malom állt. Lednic várának tartozéka volt. Amikor a vár lakhatatlanná vált birtokosai a faluban építettek kényelmes kastélyt maguknak. A kastély első tulajdonosa Telekesi Mihály és felesége Szúnyogh Julianna voltak, akik 1594-től birtokolták. Később rövid ideig Dobó Ferencé, majd ennek halála után a Lorántffy, a Zeleméri, a Bossányi és Forgách családoké. Ezután a birtok megoszlott Lorántffy Mihály, Zeleméri Borbála és Lorántffy Zsuzsanna között. A kastély házasság révén I. Rákóczi György erdélyi fejedelémé lett, aki birtokaihoz csatolta. II. Rákóczi Ferenc 1700-ban lánytestvérének adta. A szabadságharc bukása után gróf Aspermont-Linden császári tábornoké lett. Ezután a birtok Mattyasovszky László nyitrai püspöki kancelláré lett. A Mattyasovszky család kihalása után 1764-ben a korábbi családi birtokot gróf Aspermont-Linden János szerezte vissza. 1784-ben 81 házában 46 családban 229 lakos élt. 1828-ban 36 háza és 352 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak. Téglagyára a 19. század második felében kezdte meg működését. Üveggyárát 1892-ben Jozef Schreiber alapította, mely Szlovákia legnagyobb üveggyára lett.

Vályi András szerint "Ledicz Rovne. 3 tót falu Trentsén Várm. egygyiknek földes Urai Gr. Illésházy, és több Uraságok, fekszik Zliechohoz közel, és annak filiája; másiknak földes Ura Gr. Áspermont Uraság, ’s ez az Uraságnak Várával ékes; harmadiknak pedig H. Eszterházy Uraság; lakosaik leginkább katolikusok, és evangelikusok, fekszenek Vág vizéhez közel, Illavához egy, Bicséhez fél mértföldnyire; határbéli földgyeik jól termők, és alábbvalók, vagyonnyaik sem hasonlók, mellyek szerént külömbféle osztályokba tétettek."[2]

Fényes Elek szerint "Rovne, tót falu, Trencsén vmegyében, Nyitra vgye szélén, erdők és hegyek közt. Lakja 632 kath., 6 zsidó; szép fenyves, bikkes erdő; sovány föld. F. u. többen. Ut. p. Trencsén."[3]

A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Puhói járásához tartozott.

NépességeSzerkesztés

1910-ben 537, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 4169 lakosából 4089 szlovák volt.

2011-ben 4070 lakosából 3845 szlovák volt.

NevezetességeiSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

Külső hivatkozásSzerkesztés