Lednicróna

község Szlovákiában
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. április 18.

Lednicróna (1899-ig Lednicz-Rovne, szlovákul Lednické Rovne) község Szlovákiában, a Trencséni kerület Puhói járásában.

Lednicróna (Lednické Rovne)
A település kastélya
A település kastélya
Lednicróna zászlaja
Lednicróna zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületTrencséni
JárásPuhói
Rangközség
Első írásos említés1471
PolgármesterMarian Horečný
Irányítószám020 61
Körzethívószám042
Forgalmi rendszámPU
Népesség
Teljes népesség3964 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség379 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság278 m
Terület10,75 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 04′ 08″, k. h. 18° 17′ 16″49.068889°N 18.287778°EKoordináták: é. sz. 49° 04′ 08″, k. h. 18° 17′ 16″49.068889°N 18.287778°E
Lednicróna weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Lednicróna témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Puhótól 7 km-re délnyugatra, a Fehér-Kárpátok és a Sztrázsó-hegység között a Vág jobb partján, 270 m tengerszint feletti magasságban, az 507-es út mentén fekszik. A Fehér-Kárpátokban eredő és a Vágba torkolló Lednic-patak szintén érinti. Kiserdő, Magasi, Medne és Perecsényszabadi tartozik hozzá.

Története

szerkesztés

A község első írásos említése "possessio Rowne" néven 1471-ből származik. 1475-ben "Rowne", 1515-ben "Rowna" alakban szerepel a korabeli forrásokban. A település helyén kezdetben csak egy major és egy malom állt. Lednic várának tartozéka volt. Amikor a vár lakhatatlanná vált birtokosai a faluban építettek kényelmes kastélyt maguknak. A kastély első tulajdonosa Telekesi Mihály és felesége Szúnyogh Julianna voltak, akik 1594-től birtokolták. Később rövid ideig Dobó Ferencé, majd ennek halála után a Lorántffy, a Zeleméri, a Bossányi és Forgách családoké. Ezután a birtok megoszlott Lorántffy Mihály, Zeleméri Borbála és Lorántffy Zsuzsanna között. A kastély házasság révén I. Rákóczi György erdélyi fejedelémé lett, aki birtokaihoz csatolta. II. Rákóczi Ferenc 1700-ban lánytestvérének adta. A szabadságharc bukása után gróf Aspermont-Linden császári tábornoké lett. Ezután a birtok Mattyasovszky László nyitrai püspöki kancelláré lett. A Mattyasovszky család kihalása után 1764-ben a korábbi családi birtokot gróf Aspermont-Linden János szerezte vissza. 1784-ben 81 házában 46 családban 229 lakos élt. 1828-ban 36 háza és 352 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak. Téglagyára a 19. század második felében kezdte meg működését. Üveggyárát 1892-ben Jozef Schreiber alapította, mely Szlovákia legnagyobb üveggyára lett.

Vályi András szerint "Ledicz Rovne. 3 tót falu Trentsén Várm. egygyiknek földes Urai Gr. Illésházy, és több Uraságok, fekszik Zliechohoz közel, és annak filiája; másiknak földes Ura Gr. Áspermont Uraság, ’s ez az Uraságnak Várával ékes; harmadiknak pedig H. Eszterházy Uraság; lakosaik leginkább katolikusok, és evangelikusok, fekszenek Vág vizéhez közel, Illavához egy, Bicséhez fél mértföldnyire; határbéli földgyeik jól termők, és alábbvalók, vagyonnyaik sem hasonlók, mellyek szerént külömbféle osztályokba tétettek."[2]

Fényes Elek szerint "Rovne, tót falu, Trencsén vmegyében, Nyitra vgye szélén, erdők és hegyek közt. Lakja 632 kath., 6 zsidó; szép fenyves, bikkes erdő; sovány föld. F. u. többen. Ut. p. Trencsén."[3]

A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Puhói járásához tartozott.

Népessége

szerkesztés

1910-ben 537, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.

2001-ben 4169 lakosából 4089 szlovák volt.

2011-ben 4070 lakosából 3845 szlovák volt.

2021-ben 3964 lakosából (+3) magyar, 7 (+10) cigány, (+3) ruszin, 3820 (+12) szlovák, 35 (+3) egyéb és 102 ismeretlen nemzetiségű volt.[4]

Neves személyek

szerkesztés
  • Talán itt született 1841-ben Gond Ignác római katolikus plébános, amatőr régész, műgyűjtő.
  • Itt született 1920-ban Karol Rosenbaum szlovák irodalomtörténész.
  • Itt szolgált Beszédes Lajos (1898-1984) magyar cserkészvezető, keramikus, főjegyző.

Nevezetességei

szerkesztés
  • Rákóczi-kastély. Az eredetileg egyemeletes 16. századi reneszánsz épületet a 18. század második felében barokk stílusúvá építették át.
  • Római katolikus templomát 1751-ben Mattyasovszky József építtette, sírboltjában a család tagjai nyugszanak.
  • A kastély botanikus kertjét az Aspermontok építették 1800 körül.
  • Üvegipari Múzeum a kastélyban