Lengvárt, (szlovákul: Dlhé Stráže, korábban Lengvárty, németül: Litzier) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Lőcsei járásában. 2011-ben 541 lakosából 521 szlovák volt.

Lengvárt (Dlhé Stráže)
DlheStraze 4.JPG
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásLőcsei
Turisztikai régióSzepes
Rang község
Első írásos említés 1278
Polgármester Zdena Jurčíková
Irányítószám 054 01
Körzethívószám 053
Forgalmi rendszám LE
Népesség
Teljes népesség581 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség160 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság599 m
Terület3,37 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Lengvárt (Szlovákia)
Lengvárt
Lengvárt
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 01′ 30″, k. h. 20° 31′ 15″Koordináták: é. sz. 49° 01′ 30″, k. h. 20° 31′ 15″
Lengvárt weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Lengvárt témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

FekvéseSzerkesztés

Lőcsétől 5 km-re nyugatra fekszik.

TörténeteSzerkesztés

A falut német telepesek alapították a 13. század második felében, először 1278-ban említik "Bicere" néven. Mai magyar nevén 1317-ben tűnik fel először "Landvar" alakban, ekkor Lőcse városának birtoka volt. A későbbiekben "Bicir" (1360), "Pecher alias Lengvarth", "Langwarthdorf" (1407), "Bychir" (1411), "Langwarthdorf" (1424) néven szerepet a különböző írott forrásokban. Gótikus Szűz Mária temploma a 14. században már állt. 1360-ban az Illés család birtoka lett, majd több birtokos után a 16. században ismét Lőcse szerezte meg. 1667-ben 6 jobbágy és 6 zsellércsalád élt itt. 1787-ben 20 házában 124 lakos élt. 1828-ban 19 háza és 175 lakosa volt. Lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak.

Vályi András szerint "LENGVARD. vagy Lingvárd. Elegyes falu Szepes Várm. földes Ura Lőcse Városa lakosai katolikusok, fekszik Drávecznak szomszédságában, és annak filiája, határja is hozzá hasonlító. " [2]

Fényes Elek szerint "Lengvárt, tót falu, Szepes vármegyében, Csötörtökhely fil., 175 kath. lak. Tehenészet. F. u. Lőcse városa, ettől 1 1/2 óra."[3]

1910-ben 230, többségben szlovák lakosa volt, jelentős cigány kisebbséggel. A trianoni békeszerződés előtt Szepes vármegye Lőcsei járásához tartozott.

2001-ben 502 szlovák lakosa volt.

NevezetességeiSzerkesztés

További információkSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés