Lestin
Lestin (szlovákul Leštiny) község Szlovákiában, a Zsolnai kerület Alsókubini járásában.
| Lestin (Leštiny) | |
 | |
| A falu fatemploma | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Zsolnai |
| Járás | Alsókubini |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1381 |
| Polgármester | Miroslav Kovalčík |
| Irányítószám | 026 01 |
| Körzethívószám | 043 |
| Forgalmi rendszám | DK |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 296 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 37 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 581 m |
| Terület | 6,93 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 49° 11′ 21″, k. h. 19° 21′ 06″Koordináták: é. sz. 49° 11′ 21″, k. h. 19° 21′ 06″ | |
| Lestin weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Lestin témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Fekvése szerkesztés
Alsókubintól 3 km-re délkeletre, az Öreg Chocs északi lejtőjének tövében fekszik.
Története szerkesztés
1235-ben „Lesthyna” néven említik. A falu a 14. században keletkezett az árvai uradalom falujaként. 1325-ben „Lesthna”, 1388-ban „Lesscina” néven szerepel az írott forrásokban. 1548-ban a Zmeskal család kapta adományba. Az artikuláris helynek kijelölt Felsőkubin melletti falu evangélikus templomát Zmeskal (III.) Jób Árva vármegyei alispán építtette 1688-1689-ben. A község a 18. században élte virágkorát, ekkor többen lakták, mint ma; iskolája is működött. 1778-ban 227 lakos élt itt, a családok közül 5 nemesi család volt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „LESTIN. Tót falu Nyitra Várm. földes Urai B. Splényi, és Rudnai Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Radno Lehotához nem meszsze, és annak filiája, határjában van fája tűzre, és épűletre, gyűmöltse bőven terem, legelője elég, malma helyhez, iatzozása Prividgyén.”[2]
1828-ban 59 háza és 518 lakosa volt. Lakói főként mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Lestyine, tót falu, Árva vmegyében: 23 kath., 488 evang., 7 zsidó lak. Evang. anyatemplom. Nagy erdő. Kertek. Vízimalom. F. u. Zmeskal fam. Ut. posta Rosenberg.”[3]
A trianoni diktátumig Árva vármegye Alsókubini járásához tartozott.
A második világháború alatt erős partizán tevékenység folyt a környékén.
Népessége szerkesztés
1910-ben 304, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.
2001-ben 226 lakosából 224 szlovák volt.
2011-ben 257 lakosából 252 szlovák volt.
Híres személyek szerkesztés
- Itt született 1841-ben Frecska Lajos evangélikus lelkész.
Nevezetességei szerkesztés
- Evangélikus fatemploma 1688-ban épült, ez volt a vármegye egyik protestáns artikuláris temploma. Az építmény egykoron teljes egészében fából épült. Felújítása során azonban már alkalmaztak vasból készült kötőelemeket is. Belső terének díszítése 18. századi, harangtornya 1877-ben épült. E templomban keresztelték meg Pavol Országh-Hviezdoslav költőt. 2008 óta hét másik szlovákiai fatemplommal együtt a világörökség része.
- A Zmeskal család kastélya a 18. század végén épült késő barokk stílusban, 1840-ben klasszicista stílusban átépítették. Itt született 1759-ben Domanoveci és Lestinci Zmeskall Miklós, L.van Beethoven barátja, pályatársa és egynémely művének címzettje.
- Van itt egy 17. századi nemesi kúria is, melyet a 19. század elején építettek át.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
