Főmenü megnyitása

Lieboch osztrák mezőváros Stájerország Graz-környéki járásában. 2017 januárjában 5060 lakosa volt.

Lieboch
A Xavéri Szt. Ferenc-plébániatemplom
A Xavéri Szt. Ferenc-plébániatemplom
Lieboch címere
Lieboch címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
Tartomány Stájerország
Járás Graz-környéki járás
Irányítószám 8501
Körzethívószám 03136
Forgalmi rendszám GU
Népesség
Teljes népesség5096 fő (2018. jan. 1.)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság334 m
Terület11,73 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Lieboch (Ausztria)
Lieboch
Lieboch
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 46° 58′ 27″, k. h. 15° 20′ 15″Koordináták: é. sz. 46° 58′ 27″, k. h. 15° 20′ 15″
Lieboch weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Lieboch témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

 
Leiboch a Graz-környéki járásban
 
A vasútmúzeum
 
A Nepomuki Szt. János-szobor

Lieboch a Nyugat-stájerországi dombság keleti lábainál fekszik. Legfontosabb folyóvizei a Liebochbach, a Lusenbach és a Arkenbach (mindhárom a mezőváros területének déli részén torkollik a Kainachba, a Mura mellékfolyójába). Keleten a Kaiserwald erdejének egy kis része tartozik hozzá. Az önkormányzat 3 települést egyesít: Lieboch (3175 lakos 2018-ban), Schadendorf (900 lakos) és Spatenhof (1021 lakos).

A környező önkormányzatok: északra Hitzendorf, északkeletre Haselsdorf-Tobelbad, keletre Premstätten, délkeletre Dobl-Zwaring, délre Lannach, nyugatra Mooskirchen, északnyugatra Söding-Sankt Johann.

TörténeteSzerkesztés

Lieboch területén valamikor legkésőbb a 7-8. században szlávok települtek be, tőlük származik a település neve (a Liubócha valószínűleg klán- vagy személynév volt). Miután a szlávok államát bekebelezte a Bajor Hercegség, a Kainach völgyébe bajorok telepesek érkeztek (falvaikat jellemzően az -ing végződésről lehet megismerni, mint Zwaring", Fading, Söding). A szláv lakosság a 12. századra asszimilálódott, elnémetesedett.

Lieboch első írásos említése 1138-ból származik. A falu ekkor a salzburgi érsek birtoka volt, aki a tanyáit (legalább 26-ot) kiadta különböző hűbéreseinek. A közvetlen felügyeletet valószínűleg a spatenhofi Parneck lovagi nemzetség látta el.

Lieboch a 19. századi vasútépítések után nyert nagyobb jelentőséget, mert itt ágazott el a Köflachi és a Wies-Eibiswaldi vasútvonal. Az 1930-as években szabályozták a Kainachot, ami lecsökkentette az árvízveszélyt, ám egyúttal elpusztította az addig megmaradt ártéri erdőket. A Grazhoz közeli település a 20. század második felében is jelentős ipari fejlesztéseket vonzott, különösen a Déli autópálya 1970-es évekbeli megépítése után. Leiboch fejlődésének elismeréseként 1979-ben mezővárosi státuszt kapott a tartományi kormányzattól.

LakosságSzerkesztés

A liebochi önkormányzat területén 2017 januárjában 5060 fő élt. A lakosságszám 1900 óta gyarapodó tendenciát mutat, az utóbbi évtizedekben elsősorban a Grazból a környező településekre kiköltözők miatt. 2015-ben a helybeliek 94,1%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1,7% a régi (2004 előtti), 2,8% az új EU-tagállamokból érkezett. 2001-ben a lakosok 82%-a római katolikusnak, 3,5% evangélikusnak, 11,5% pedig felekezet nélkülinek vallotta magát. Ugyanekkor 9 magyar élt a mezővárosban.

LátnivalókSzerkesztés

  • a liebochi vasútmúzeum
  • a modern, 1965-ös építésű Xavéri Szt. Ferenc-plébániatemplon
  • a barokk Nepomuki Szt. János-szobor

TestvértelepülésekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben a Lieboch című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

  1. Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)