Limbaži
| Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Limbaži (németül: Lemsal, észtül: Lemsalu, lívül: Limbaž) Lettország egyik legrégebbi városa. A középkorban a Hanza-szövetség tagja volt.
| Limbaži | |||
 | |||
| A Német Lovagrend várának romjai. | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Lettország | ||
| Tájegység | Vidzeme | ||
| Alapítás éve | 1385 | ||
| Irányítószám | LV 4001 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 6706 fő (2023. jan. 1.)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 9,01 km² | ||
| Időzóna | UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 57° 30′ 53″, k. h. 24° 42′ 47″Koordináták: é. sz. 57° 30′ 53″, k. h. 24° 42′ 47″ | |||
| Limbaži weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Limbaži témájú médiaállományokat. | |||
Fekvése szerkesztés
Limbaži Rigától északkeletre helyezkedik el, nagyjából félúton a főváros és az észt határ között, mindössze 20 km-re a Rigai-öböl partjától.
Lakossága szerkesztés
Története szerkesztés
A 12-13. században Lemisele néven Ős-Livónia Metsepole grófságához tartozott, és erődítmény állt itt. 1223-ban Albert rigai püspök várat építtetett, amely körül Lemsahl néven alakult ki az új település. Limbaži 1385-ben kapott városi jogokat, és ekkor lett a Hanza-szövetség tagja. A 16. századig a Limbaži élénk kereskedelmi életének köszönhetően Riga után Livónia második legjelentősebb városa volt. A város hanyatlása a települést a tengerparttal összekötő Svētupe folyó elhomokosodásának a következménye volt, a kereskedelmi hajók ugyanis nem tudtak felhajózni a városig.
1558-ban a livóniai háború idején IV. (Rettegett) Iván elfoglalta a várost, majd az többször gazdát cserélt. A svédek 1602-ben a svéd–lengyel háború során foglalták el ismét, és teljesen lerombolták. Ezt követően az erődítményt többet nem építik újra, a város elveszti jelentőségét. Egy 17. századi összeírás mindössze 44 lakóépületet jegyez fel benne. 1747-ben teljesen leégett, a tüzet követően mindössze 2 ház maradt lakható. A város végül 1775-ben került orosz kézre.
Limbaži fejlődése a 19. század végén indult újra. 1870-ben épült a város evangélikus temploma, 1903-ban pedig az ortodox templom, ami Lettország egyik legszebb ortodox temploma.
Gazdasági élet, közlekedés szerkesztés
Közlekedés szerkesztés
Gazdaság szerkesztés
Kultúra, oktatás szerkesztés
Limbažiban tanított 1882-től haláláig, 1905-ig Kārlis Baumanis, Lettország nemzeti himnuszának szerzője.
Látnivalók szerkesztés
- Az 1903-ban épült ortodox templom Lettország egyik legszebb ortodox temploma, nagy számú, a 19. század elején festett ikonnal.
- Kārlis Baumanis sírja a temetőben.
Limbaži testvérvárosai szerkesztés
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Iedzīvotāju skaits pēc tautības reģionos, pilsētās, novados, pagastos, apkaimēs un blīvi apdzīvotās teritorijās gada sākumā (pēc administratīvi teritoriālās reformas 2021. gadā) 2021 - 2022. Central Statistical Bureau of Latvia. (Hozzáférés: 2023. október 3.)
