Főmenü megnyitása

Limburg (Belgium)

tartomány Belgiumban

Limburg tartomány Belgium három régiója közül Flandriában fekszik, annak legkeletibb részén. A tartományt nyugatról a Maas folyó határolja, északon Hollandia, délen a vallón régióhoz tartozó Liège tartomány, nyugatról Flamand-Brabant és Antwerpen tartományok határolják. A tartomány székhelye Hasselt városa.

Limburg
A tartomány elhelyezkedése Belgiumban
A tartomány elhelyezkedése Belgiumban
Limburg címere
Limburg címere
Limburg zászlaja
Limburg zászlaja
Közigazgatás
Ország Belgium
Régió Flandria zászlója Flandria
Közösség A belgiumi flamand közösség zászlója Flamand Közösség
Tartomány Flemish Region
Székhely Hasselt
Alapítás éve1839
Kormányzó Herman Reynders
Népesség
Teljes népesség870 880 fő (2018. jan. 1.)[1] +/-
Férfi 49,83%
Nők 50,17%
Népsűrűség346 fő/km2
Kor szerinti eloszlás (2008)
0–19 19,42%
20–64 64,48%
65 felett 16,10%
Más nemzetiségűek 8,69% (2007. január 1.)
Gazdaság
Munkanélküliségi ráta7,24 (2006. január 1-jei adat) %
Átlagos éves jövedelem 14335 €/fő (2007)
Földrajzi adatok
Terület2422 km2
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Limburg (Belgium)
Limburg
Limburg
Pozíció Belgium térképén
é. sz. 50° 59′, k. h. 5° 23′Koordináták: é. sz. 50° 59′, k. h. 5° 23′
Limburg weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Limburg témájú médiaállományokat.
Ez a cikk Belgium egyik provinciájáról szól. Más Limburg vonatkozású cikkekért lásd: Limburg (egyértelműsítő lap). A belgiumi Limbourg városához ld.: Limbourg

A tartomány területe 2422 km², amit három járásra (hollandul arrondissementen) osztottak fel. Hasonlóan Flandria más tartományaihoz a hivatalos nyelv a holland, illetve helyi változata, a flamand. A tartományon belül elterjedt a flamand helyi nyelvjárása, a limburgi (hollandul: Limburgs, németül: Limburgisch, franciául: Limbourgeois).

Tartalomjegyzék

FöldrajzSzerkesztés

Limburg tartományt keresztülszeli az Albert csatorna, amely Antwerpen városát köti össze Liège városával, illetve a Maas és a Schelde folyókkal. A régió korábban bányáiról, elsősorban szénbányáiról volt ismert.

A tartomány legmagasabb pontja a Remersdaal, 287,5 méterrel a tengerszint felett (ez egyben Flandria legmagasabb pontja is). Legalacsonyabb pontja a "Galgenboom", Millen (Riemst) faluban, 151 méterrel a tengerszint felett.

A tartomány legnagyobb folyói, az Albert csatorna mellett a Maas, Demer, Jeker és Dommel folyók.

TörténelemSzerkesztés

A tartomány neve a napjainkban a Vallónia régióban, a Vesdre folyó partján található Limbourg város nevéből származik. A város a középkori Limburgi Hercegség székhelye volt, amely a Liège-től északra található Meuse régióban helyezkedett el. A Hollandia Limburg tartományt alkotó területek nem tartoztak azonban ehhez a hercegséghez, hanem több kisebb, önálló államalakulat között oszlottak meg, mint például a Brabanti Hercegség, a Jülich-i hercegség és a Liège-i Püspökség. A politikai megosztottság egyik öröksége a limburgi nyelvjárás számtalan, máig fennmaradt helyi változata.

A limburgi hercegség 1648-ig állt fenn a Maastrich, Liège és Aachen városai által határol háromszögben.

A napóleoni háborúk után a nagyhatalmak, Nagy-Britannia, a Porosz Birodalom, a Habsburg Monarchia, az Orosz Birodalom és Franciaország képviselői 1815-ben Limburg területét az Egyesült Holland Királysághoz csatolták. A belga és a holland tartományok összevonásával kialakított új provincia neve, a székhelye után, Maastricht lett, de a tartomány első uralkodója, I. Vilmos holland király azonban nem akarta a történelmi limburgi hercegség nevét veszni hagyni és a tartomány nevét Limburgra változtatta.

1830-ban, Belgium függetlenségének kikiáltásával egyidőben a limburgi tartomány déli, túlnyomó részt katolikus területei is elszakadtak az északi, kálvinista református Hollandiától. Belgium függetlenségét követően szinte az egész egyesült Limburg tartomány a belga korona fennhatósága alá került. Csak 1839-ben osztották fel "belga" és "holland" részekre a helyi lakosság élénk tiltakozása ellenére, ezzel kialakítva a tartományok máig fennálló határait. A belga alkotmányreformot követően Limburg a flamand régióhoz került, bár a tartományon belül jelentős számban élnek francia anyanyelvű vallonok is.

A belga és a hollandiai Limburg tartomány himnusza egyaránt a In 't Bronsgroen Eikenhout.

GazdaságSzerkesztés

 
Az Albert csatorna Hasselt városánál
 
A Maas folyó völgye, a belgiumi Herbricht-hoz közel. A folyó túloldala már a hollandiai Limburg tartomány része.
 
Részlet a Maas völgyét behálózó kerékpárút-hálózatból.

Limburg tartománya a belga gazdasági növekedés egyik meghatározó tényezője volt a 19-20. században szénbányái és acélipara révén. Bár a bányaművelés időközben gazdaságtalanná vált, mégis sok helyen fennmaradtak a korábbi bányaépületek, tárnák, amelyek közül sok ma már műemléki védettséget élvez.

A tartományban először 1901-ben talált szenet André Dumont geológus, a leuven-i egyetem munkatársa. Rövid időn belül 7 bánya indult be, amelyek a helyi lakosok mellett nagy számban alkalmaztak dél- és kelet-európai munkásokat is.[2]

Az 1970-es években a bányák nagy része bezárt és a tartomány Belgiumon belül a legmagasabb munkanélküliségi rátával küzdött. Az 1990-es évekre a tartomány gazdasága ismét fellendült, részben az ide telepedő vegyipari, illetve autóösszeszerelő üzemeknek köszönhetően, részben a körülöttük kialakuló kis- és középvállalatok tevékenységének köszönhetően.

A tartomány egyik vonzereje az idetelepülő vállalkozások számára kitűnő fekvése: Limburgtól 500 km-es sugarú körön belül található az EU lakosságának és vásárlóerejének kb. 50%-a. Emellett a tartomány meglehetősen fejlett közlekedési infrastruktúrával rendelkezik, hiszen területén haladnak át az E313 (Antwerp-Liege) és az E314 (Brussels-Louvain-Aachen) autópályák, illetve az Albert-csatorna. Ennek eredményeként a belga tartományok közül Limburgban messze a legmagasabb az export-import aránya.

A tartomány fekvése és éghajlata kedvez mind a mezőgazdasági tevékenységeknek, mind a turizmusnak is, négy nagyobb régiója meglehetősen változatot képet nyújt:

  • Kempen lápos-mocsaras síkság, homokdűnékkel és fenyőerdőkkel
  • Haspengouw-ban számos gyümölcsliget, valamint gabonaféléket termesztő síkság található
  • A Maas folyó völgye (Maasland) kedvező terepet nyújt a vízisportok kedvelőinek, a kerékpárosoknak, illetve a folyóvölgyben számos kavicsbánya található
  • A Voerstreek régió a legeltető állattartás kedvező terepe fával benőtt völgyei és füves legelői révén

Közigazgatás és politikaSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés

További információkSzerkesztés

Források és jegyzetekSzerkesztés

  1. Wettelijke Bevolking per gemeente op 1 januari 2018. Statbel. (Hozzáférés: 2019. március 9.)
  2. Máig erre emlékeztetnek a tartományban és Belgium más részein letelepedett olasz és magyar családok.