Limburg (Belgium)
Limburg tartomány a Belgiumban fekvő városról, Limbourgról (Limburgról) kapta a nevét. A tartomány Belgium három régiója közül Flandriában fekszik, annak legkeletibb részén. A tartományt nyugatról a Maas folyó határolja, északon Hollandia, délen a vallón régióhoz tartozó Liège tartomány, nyugatról Flamand-Brabant és Antwerpen tartományok határolják. A tartomány székhelye Hasselt városa.
| Limburg | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Belgium | ||
| Tartomány | Flemish Region | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 870 880 fő (2018. jan. 1.)[1] | ||
| Gazdaság | |||
| Földrajzi adatok | |||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 50° 59′, k. h. 5° 23′50.983333°N 5.383333°EKoordináták: é. sz. 50° 59′, k. h. 5° 23′50.983333°N 5.383333°E | |||
| Limburg weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Limburg témájú médiaállományokat. | |||
.svg)
A tartomány területe 2422 km², amit három járásra (hollandul arrondissementen) osztottak fel. Hasonlóan Flandria más tartományaihoz a hivatalos nyelv a holland, illetve helyi változata, a flamand. A tartományon belül elterjedt a flamand helyi nyelvjárása, melyre a limburgi nyelv hatott (hollandul: Limburgs, németül: Limburgisch, franciául: Limbourgeois).
Földrajz
szerkesztésLimburg tartományt keresztülszeli az Albert csatorna, amely Antwerpen városát köti össze Liège városával, illetve a Maas és a Schelde folyókkal. A régió korábban bányáiról, elsősorban szénbányáiról volt ismert.
A tartomány legmagasabb pontja a Remersdaal, 287,5 méterrel a tengerszint felett (ez egyben Flandria legmagasabb pontja is). Legalacsonyabb pontja a "Galgenboom", Millen (Riemst) faluban, 151 méterrel a tengerszint felett.
A tartomány legnagyobb folyói, az Albert csatorna mellett a Maas, Demer, Jeker és Dommel folyók.
Fekvés, éghajlat
szerkesztésA tartomány fekvése és éghajlata kedvez mind a mezőgazdasági tevékenységeknek, mind a turizmusnak is, négy nagyobb régiója meglehetősen változatot képet nyújt:
- Kempen lápos-mocsaras síkság, homokdűnékkel és fenyőerdőkkel
- Haspengouw-ban számos gyümölcsliget, valamint gabonaféléket termesztő síkság található
- A Maas folyó völgye (Maasland) kedvező terepet nyújt a vízisportok kedvelőinek, a kerékpárosoknak, illetve a folyóvölgyben számos kavicsbánya található
- A Voerstreek régió a legeltető állattartás kedvező terepe fával benőtt völgyei és füves legelői révén
Történelem
szerkesztésA tartomány neve a napjainkban a Vallónia régióban, a Weser (Vesdre) folyó partján található Limbourg város nevéből származik. A város a középkori Limburgi Hercegség székhelye volt, amely a Liège-től északra található Meuse régióban helyezkedett el. A Hollandiai Limburg tartományt alkotó területek nem tartoztak azonban ehhez a hercegséghez, hanem több kisebb, önálló államalakulat között oszlottak meg, mint például a Brabanti Hercegség, a Jülich-i hercegség és a Liège-i Püspökség. A politikai megosztottság egyik öröksége a limburgi nyelvjárás számtalan, máig fennmaradt helyi változata.
A Limburgi Hercegség 1648-ig állt fenn a Maastrich, Liège és Aachen városai által határolt háromszögben.[2]
A napóleoni háborúk után a nagyhatalmak, Nagy-Britannia, a Porosz Királyság, a Habsburg Birodalom, az Orosz Birodalom és Franciaország képviselői 1815-ben Limburg területét az Egyesült Holland Királysághoz csatolták. A belga és a holland tartományok összevonásával kialakított új provincia neve, a székhelye után, Maastricht lett, de a tartomány első uralkodója, I. Vilmos holland király azonban nem akarta a történelmi Limburgi Hercegség nevét veszni hagyni és a tartomány nevét Limburgra változtatta.
1830-ban, Belgium függetlenségének kikiáltásával egyidőben a limburgi tartomány déli, túlnyomó részt katolikus területei is elszakadtak az északi, kálvinista református Hollandiától. Belgium függetlenségét követően szinte az egész egyesült Limburg tartomány a belga korona fennhatósága alá került. Csak 1839-ben osztották fel "belga" és "holland" részekre a helyi lakosság élénk tiltakozása ellenére, ezzel kialakítva a tartományok máig fennálló határait. A belga alkotmányreformot követően Limburg a flamand régióhoz került, bár a tartományon belül jelentős számban élnek francia anyanyelvű vallonok is.
A belga és a hollandiai Limburg tartomány himnusza egyaránt a In 't Bronsgroen Eikenhout.
Gazdaság
szerkesztés
Limburg tartománya a belga gazdasági növekedés egyik meghatározó tényezője volt a 19-20. században szénbányái és acélipara révén. Bár a bányaművelés időközben gazdaságtalanná vált, mégis sok helyen fennmaradtak a korábbi bányaépületek, tárnák, amelyek közül sok ma már műemléki védettséget élvez.
A tartományban először 1901-ben talált szenet André Dumont geológus, a leuven-i egyetem munkatársa. Rövid időn belül 7 bánya indult be, amelyek a helyi lakosok mellett nagy számban alkalmaztak dél- és kelet-európai munkásokat is.[3]
Az 1970-es években a bányák nagy része bezárt és a tartomány Belgiumon belül a legmagasabb munkanélküliségi rátával küzdött. Az 1990-es évekre a tartomány gazdasága ismét fellendült, részben az ide telepedő vegyipari, illetve autóösszeszerelő üzemeknek köszönhetően, részben a körülöttük kialakuló kis- és középvállalatok tevékenységének köszönhetően.
Közlekedés
szerkesztésA tartomány egyik vonzereje az idetelepülő vállalkozások számára kitűnő fekvése: Limburgtól 500 km-es sugarú körön belül található az EU lakosságának és vásárlóerejének kb. 50%-a. Emellett a tartomány meglehetősen fejlett közlekedési infrastruktúrával rendelkezik, hiszen területén haladnak át az E313 (Antwerp-Liege) és az E314 (Brussels-Louvain-Aachen) autópályák, illetve az Albert-csatorna. Ennek eredményeként a belga tartományok közül Limburgban messze a legmagasabb az export-import aránya.
Kultúra
szerkesztésA limburgi kultúra alapvető elemei:
- Zene: 1965-től 1981-ig évente egy nemzetközileg ismert jazz- és rockfesztivált rendeztek Bilzenben, mielőtt Limburgon kívülre, Werchterbe költöztek volna, ahol ma is megrendezik, mostanra "Rock Werchter" néven. Egy másik jól ismert évenként megrendezett zenei fesztivál a Hasseltben megrendezett Pukkelpop.
- Vallás: meghatározóan római katolikus.
- Folklór: Több helyen még mindig van egy ma már inkább hagyományörző "polgárőrség".
- Karnevál
- Sport: a sportok közül a kerékpárversenyzés és a labdarúgás a legnépszerűbb.
- A három legmagasabb nemzeti osztályban játszó limburgi profi futballklub a következő: K.R.C. Genk és K. Sint-Truidense V.V. (1. osztály), Lommel United (2. osztály); K. Patro Eisden Maasmechelen és KSK Hasselt (3. osztály). A K.R.C. Genk négyszer nyerte meg a nemzeti bajnokságot. A motokrossz is népszerű, ebben a sportágban négy korábbi világbajnok is származik a belga Limburgból; együttesen 20 világbajnoki címet nyertek.
- Szabadidő, kikapcsolódás: gyalogos vagy kerékpáros séta a helyi természetvédelmi területeken.
Közigazgatás és politika
szerkesztésLimburg tartomány kormányzói 1830-tól
szerkesztésKözigazgatási beosztása
szerkesztés
|
Hasselt járás: |
Maaseik járás: |
Tongeren járás: |
Kapcsolódó szócikkek
szerkesztésTovábbi információk
szerkesztés- Limburgi turizmus Archiválva 2010. november 17-i dátummal a Wayback Machine-ben
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Wettelijke Bevolking per gemeente op 1 januari 2018. Statbel. (Hozzáférés: 2019. március 9.)
- ↑ Map of the Duchy of Limburg 1789. www.hoeckmann.de. (Hozzáférés: 2022. november 27.)
- ↑ Máig erre emlékeztetnek a tartományban és Belgium más részein letelepedett olasz és magyar családok.